D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/038000/038016 F á j l n é v : 1895_Oldal_346_k.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/038000/038016/1895_Oldal_346_k_kiskep.jpg F ő c í m : Poór Antal B e s o r o l á s i c í m : Poór Antal E g y é b c í m : "A magyar nemzet története" szerkesztői és írói M i n ő s í t ő : alcím S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : Arcanum Adatbázis Kft. S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2012-07-14 E s e m é n y : digitalizálva I d ő p o n t : 2008-09-01 A t í p u s n e v e : arckép A t í p u s n e v e : újságrészlet M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság C í m : Vasárnapi Ujság M e g j e l e n é s : 42. évf. 36. sz. (1895. szeptember 8.) T í p u s : hetilap M e g n e v e z é s : OSZK EPA S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Magyar történelem általában T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Tudománytörténet T é m a k ö r : Vallás, egyház A l t é m a k ö r : Vallás általában T á r g y s z ó : portré M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : arckép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : férfi M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : káptalan M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : akadémikus M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : tanár M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó K é p a l á í r á s : Poór Antal. I s m e r t e t ő s z ö v e g : "A magyar nemzet története" szerkesztője és írói. "A magyar nemzet története" czímmel megindult jeles munka, a melyet Szilágyi Sándor szerkeszt és az Athenaeum bocsát közre, kétségtelenül egyik legmaradandóbb emléke lesz az ezredéves multunkat ünneplő szellemi törekvéseknek. Bármily különféle, fontosabbnál fontosabb nyilvánulásait állítsa elénk a magyar genius a műveltségnek minden ágában: első sorban történetiróinkra vár az a nagy feladat, hogy tiszta világításban mutassák be az átélt hosszú idő viszontagságos küzdelmeit a most élő nemzedéknek. Csak akkor ünnepelhetjük valódi lelkesedéssel hazánk megalapításának ezredik évfordulóját, ha megismerjük a letűnt századok történelmét; ha tudjuk, mily vészes hányatásokon kellett nemzetünknek átesnie, hogy államalkotó erejét nemcsak megőrizze, hanem gyarapítsa, szilárdítsa is. Csak akkor fogjuk valódi kegyelettel őseink emlékét ünnepelni, ha lelki szemeink elé állítva látjuk azt a nagy munkát, a melylyel a mai Magyarország alapjait megvetették. E gondolat ösztönözte a magyar történetirókat az említett nagy mű létesítésére; ez serkentette a derék szerkesztőt, Szilágyi Sándort, hogy kiváló történettudósaink sorából épen azokat nyerje meg vállalatának, a kik egy-egy korral már régebben behatóan foglalkoztak, tehát közreműködésük már eleve biztosíték a tudományos sikerre nézve. Magától értetik, hogy nem minden kiváló történetírónk vesz részt a mű írásában; de a kik részt vesznek, régiek és újabbak, valamennyien nagy buzgalommal végzik feladatukat. ...ez alkalommal történetíróink közül bemutatjuk a nagy szabású mű íróit... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. szeptember 8.) I s m e r t e t ő s z ö v e g : Pór (Bauer) Antal 1834. október 18-án született a Vízivárosban. Apja, Bauer József a Bazilika építési felügyelője volt. A gimnázium 6 osztályát Esztergomban végezte. 1849-ben fiatalon honvédként szolgált Komáromtól Világosig. 1850-ből, hadifogság után papnövendéknek állt, egy évet töltött Pozsonyban az Emericanumban, bölcsészetet Nagyszombaton, a hittudományokat a bécsi Pazmaneumban hallgatta. Tanárjelöltként és történelem szakos hallgatóként még két évet élt a császárvárosban. 1857 októberben szentelték áldozárrá, ezután a nagyszombati érseki gimnáziumban tanított. Tanárként két pályadíjat is elnyert az akadémiától. 1871. december 30-án lett Esztergom-belvárosi plébános. 1874. július 3-án tiszteletbeli pápai káplánná választották, de még ugyanebben az évben kerületi alesperes és tanfelügyelő lett. 1875-től 1881-ig a királyváros országgyűlési követe volt a Szabadelvű párt jelöltjeként. 1880-ban pozsonyi kanonokká, 1893-ban esztergomi kanonokká nevezték ki. Számos történelmi témájú értekezése, könyve jelent meg, amiért 1872-ben az MTA levelező, 1892-ben rendes tagjává választotta. 1900-ban pápai prelátus lett, tagja volt a Magyar Történelmi Társulatnak, a Magyar Herald. és Geneal. Társaság igazgazó-választmányának, a Szent István Társulat tudományos és irodalmi osztályának, és az Esztergomvidéki Régészeti és Történelmi Társulat (Ma úgy mondanánk: Balassa Múzeum) társelnöke volt. 1905. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján felszentelték az ő adományából készült Magyarország Nagyasszonya szobrot a bazilika előtt. 1907. október 20-én ünnepelte ötven éves papi jubileumát. 1910. május 16-án Mátéffy Viktor plébános felszentelte fel Padovai Szent Antal szobrát a belvárosi templom előtt, amelyet szintén Pór Antal Adományából Kiss György készített el. Ugyanez a tér 1948-tól az ő nevét viseli. 1911. szeptember 8-án halt meg, 200 000 koronás vagyonát az árvaházra hagyta. (Forrás: szeretgom.hu) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Ki is volt Pór Antal? K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : A magyar nemzet története U R L : http://mek.oszk.hu/00800/00893/ A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 626x739 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 200 DPI S z í n : szürke L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : erősen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Laskay Gabriella |