D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 1895_Oldal_348_a.jpg
C Í M 
F ő c í m : Alföldi tölgyes József főherczeg kis-jenői uradalmában
B e s o r o l á s i   c í m : Alföldi tölgyes József főherczeg kis-jenői uradalmában
A L K O T Ó 
S z e r e p : grafikus
B e s o r o l á s i   n é v : Keleti
U t ó n é v : Gusztáv
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
K r o n o l o g i k u s   k i e g é s z í t ő : 1834-1902
V I A F I d : 73386789
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Arcanum Adatbázis Kft.
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2012-07-14
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2008-09-01
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : grafika
A   t í p u s   n e v e : újságrészlet
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Vasárnapi Ujság
M e g j e l e n é s : 42. évf. 36. sz. (1895. szeptember 8.)
T í p u s : hetilap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK EPA
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Festészet, grafika
T é m a k ö r : Utazás, turizmus
A l t é m a k ö r : Természetjárás, hegymászás
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : természetkép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : tájkép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : park
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : erdő
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : tölgy
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : lovaskép
M i n ő s í t ő : műfaj
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Kisjenő
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : 1895
M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Alföldi tölgyes József főherczeg kis-jenői uradalmában.
Keleti Gusztáv rajza.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : József főherczeg kis-jenői uradalmából.
Az aradmegyei Kis-Jenő faluban van József főherczegnek az az 55 ezer holdas, nagyszerű birtoka, melyet évenként többször meglátogat s ott rendesen az úgy nevezett "vadászkastélyába" száll. A kastély benn van a faluban, s mi sem vonná rá a figyelmet, ha nem a főherczeg tulajdona volna; mert biz azon sem a külsőség, sem a belső berendezés nem mutat fel az egyszerűségnél egyebet, a mennyiben kezdettől fogva csak arra szolgál, hogy a vadászatra, vagy a birtokok megszemlésére leutazó főherczegi ház tagjainak pár napi otthont nyújtson. Azonban a hozzá tartozó természetes park nagyszerűségében ritkítja párját.
A kastélytól pár lépésnyire kezdődik a Fehér-Körös jobbpartján elterülő "Háda" nevű erdő, melyben százados fák alkotta sűrűségek, vizlepte lankás helyek váltakoznak a maguk természetes nagyszerűségökben, s csak annyiban nevezhető parknak, hogy szabalyos kocsi-útak szeldelik keresztül-kasúl, és egy kis része a táblák beosztása következtében szabályos szögeket alkot. Elől ugyanis szabályosan kihasított táblákban szilva-, dió-, gesztenye-fák terjesztik szét terebélyes koronáikat az alattuk elterülő zöld pázsit fölött. Ez a gyümölcsös, melynek egyes tábláit is "diós"-nak, "szilvás"-nak, stb. nevezik. A Körös partjától beljebb vannak nagy területen a faiskola-táblák, a konyhakert, a kertészlak. Rézsútos irányban folydogál át a kertnek egy mélyfekvésű részén egy patak. Ez a válasz-határ a régi Háda és az új között. A patakon kis hid vezet keresztül délnek, s ezen áthaladva, útunk már százados fák között kihasított úton vezet be az erdő belsejébe, hol a dúsan tenyésző fák lombkoronái egybeborúlva majdnem lehetetlenné teszik a sűrűségen való áthatolást. Ez a rész kellemes helyet ad az őzeknek, fáczánoknak, nyulaknak és más vadaknak. Őszi időben a távol fekvő somosi erdőből ellátogat ide egy-egy szarvasbika, vadkan, vagy fias kocza is a jó makktermés felfalatozasára; szigorúbb tél éjszakáin pedig nem ritkaság a nádi farkas vonitása sem.
A vadász vendégeknek első kiránduló helye a Háda, hol mindenkor biztos zsákmány vár reájok.
A jelen számunkban levő kisebbik kép a már leírt patakot ábrázolja a völgyben; jobb oldalon az új Háda széle, baloldalon a kezdődő erdő fái láthatók; a délnyugatnak húzódó völgyben a távolban egy lankás rét, s a Körösparton túl egy dohányos majorba vezető jegenye-fasor vehető ki.
Az erdő nagy része még azon időből maradt fenn, mikor a harminczas években Kis-Jenőtől Szintye faluig s azon túl a most már eke alatt álló rész mind erdőség volt; a halhatatlan emlékű József nádor mentette meg ezt a részt egy rész ellenben új ültetés ugyancsak az ő rendeletéből. Van a tölgyes rész egyik tisztásán egy hatalmas tölgyfa, mely nagyszerűen emelkedik ki a többiek közül. Ezt a fát a fenség különös becsben tartja s minden alkalommal megmegnézi, mert ezt atyja sajátkezüleg ültette. Az ilyen fákat az erdészeknek kivágniok nem szabad; így azok mindaddig megmaradnak, míg teljesen elvénülve szél ki nem dönti őket. Fájukból ekkor asztal, szék, vagy pad készül, mely aztán az alcsúthi vagy a kisjenői kastély megbecsült bútordarabjává lesz.
A másik képen szintén egy ily elöregedett tölgyfa látható, mint a kiirtott erdő utolsó maradványa. A legelők egyes pontjain is több helyütt láthatunk ilyen facsoportokat, melyek kellemesen szakítják meg a síkság egyhangúságát. Ezen kép már nem a Hádából, hanem a "Korhány" puszta körüli gulyalegelőről való, melynek sík területét ez teszi változatossá.
Nyáron e facsoport alá húzódik a rekkenő forróságban a legelő nyáj delelőre, télen pedig jó útmutató ez a hóval borított síkon az utasnak. Másként pedig nevezetes pont ez azért is, mert a székudvari s az "ágyai" erdőkből a "váltóvonal" itt húzódik a vadaknak. A fák közt lesben álló vadász puskája gyakran leterítette a nyájat tizedelő ordast, a mint gyanútlanul arra loholt az éjszaka csendjében.
Ily magányos facsoportokat Arad- és Békésmegyében, de főleg Biharban sokat láthatunk azon részeken, a melyeken a régibb időkben erdőségek terűltek el; ezek kiirtásakor csak hirmondóul hagytak meg egy-egy magános fát, vagy facsoportot, hogy regéljenek az elmúlt jó időkről. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. szeptember 8.)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Wikipédia: Kelety Gusztáv
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Keleti Gusztáv: Természetes park József főherczeg kis-jenői uradalmában
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1417x957 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 200 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : erősen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Laskay Gabriella