Port Arthur kikötője [DKA metaadatok]

T á r g y s z ó : Kína

G e o N a m e s I d : 1814991

M i n ő s í t ő : földrajzi hely

T á r g y s z ó : Port Arthur (Kína)

G e o N a m e s I d : 1801722

M i n ő s í t ő : földrajzi hely

T á r g y s z ó : 1898

M i n ő s í t ő : időszak

L E Í R Á S

K é p a l á í r á s : Port Arthur kikötője.

I s m e r t e t ő s z ö v e g : Port Arthur.
Annak a foglalásnak is beillő megszállásnak az emlegetése közben, mely a mult év végén történt Khina éjszakkeleti partmellékén, s melyet a közvélemény a diplomaták ismételt tiltakozása mellett is a khinai birodalom fölosztása kezdetének tekint, Kiaocsaun kivűl Port Arthur neve fordult elő leggyakrabban. Mindkét hely kikötő a Sárga-tenger partján, közel a nagy pecsili öbölhöz, mely Pekingnek, Khina fővárosának, mintegy a saját tengere. Kiaocsaut a németek, Port Arthur kikötőt az oroszok szállották meg és pedig mindkettőt a khinai kormány beleegyezésével.
Port Arthur a nagy khinai birodalomnak legújabb erősített kikötője. A híres alkirály, az Európában nem rég körutat tett s khinai Bismarcknak nevezett Li-Hung-Csang építtette ezt a várost és kikötőt 1880/84 között Liatung félsziget déli csúcsán s így mintegy őrálló erődnek szánva a pecsili öböl és a koreai öböl között. A városnak ma már 4000-nél több lakosa van; kikötője 460 méter hosszú s 320 méter széles e fölött 12 különböző európai jellegű erőd áll, több mint 40 Krupp-féle ágyúval, a város belsejében pedig számos vasöntőgyár, hajógyár és raktár van. A hatalmas erőd már 1894-ben szerepelt a khinai-japán háborúban, mikor a japánok rövid ideig tartó bombázás után bevették, de a békekötéskor visszaadták Khinának, ellenben a hadisarcz kifizetéséig megtartották maguknak a Port Arthurral csaknem szemközt s tőle 150 kilométernyire fekvő Váj-háj-váj kikötőt, a pecsili öböl másik kulcsát a Santung félsziget éjszaki partján. Ez is jó nagy erőd, nem messze a németek által megszállott kiaocsaui kikötőtől.
Port Arthurra már régóta vágyakoztak az oroszok különösen azért, mert a Csendes-oczeán partján nem volt egyetlen számbavehető kikötőnelyük sem. Vladivosztok, a legnagyobb orosz kikötő város, a hol a nagy szibériai vasút végpontja van, évente mintegy 8 hónapig használhatatlan, mivel a tenger vize itt befagy. Midőn 1897 decz. 18-án Reunoff orosz ellentengernagy Port Arthurt elfoglalta, hol a tenger vize soha be nem fagy, merész tettét azzal magvarázta az európai diplomáczia elött, hogy csak téli kikötőt akar ott biztosítani az orosz hajóhad számára s ezt igazolta azzal is, hogy a khinai kormány is ily föltétellel engedte át Port Arthurt az oroszoknak.
Mindd e mellett is nyilvánvaló azonban, hogy sem Kiaocsau se m Port Arthur, sőt talán Váj-háj-váj sem kerül többé vissza a khinaiak kezébe s a három nagyhatalom állandóan megmarad a Peking kulcsáúl tekinthető pecsili öböl közelében. Belátták ezt az angolok is, kiknek szintén van már erődjük Khina partjain, de jóval távolabb Pekingtől s hatalmuk és befolyásuk föntartása érdekében lépéseket is tettek, hogy ők is kapjanak Pekinghez közelebb valami területet. Ez azonban eddig még nem sikerült. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. február 20.)

I s m e r t e t ő s z ö v e g : ... 1898-ban Oroszország 25 éves bérleti szerződést írt alá a Liaotung-félszigetre és hozzálátott egy távol-keleti tengerészeti támaszpont kiépítéséhez Port Arthur kikötőjében, ami rendkívül feldühítette a japánokat, akik szintén nemzeti megaláztatásként élték át a külföldiek beavatkozását. A többi nagyhatalom, Franciaország, Németország és Nagy-Britannia (érzékelvén Kína gyengeségét) további koncessziókat csikartak ki a Csing-kormánytól: Csingtao és Kiaocsou kikötőket a németek, Kuang-csou-ant a franciák, míg Wiehaiweit az angolok szerezték meg. ... (Forrás: Wikipédia)

K A P C S O L A T O K

K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Wikipédia: Első kínai–japán háború

U R L : http://hu.wikipedia.org/wiki/Els%C5%91_k%C3%ADnai%E2%80%93jap%C3%A1n_h%C3%A1bor%C3%BA

K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : A japán-khinai háborúból. - Vej-haj-vej kikötő és környéke

U R L : http://dka.oszk.hu/036500/036597

F O R M Á T U M

A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány

M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N

M I N Ő S É G

L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány

L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1567x661 pixel

L e g j o b b f e l b o n t á s : 200 DPI

S z í n : szürke

L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP

T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : erősen tömörített

S T Á T U S Z

A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ

F E L D O L G O Z Ó

S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás

A f e l d o l g o z ó n e v e : Laskay Gabriella