D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 1898_Oldal_187_g.jpg
C Í M 
F ő c í m : Zeyk Károly, Kolozsmegye követe
B e s o r o l á s i   c í m : Zeyk Károly, Kolozsmegye követe
E G Y É B   C Í M 
E g y é b   c í m : Az Uniót kimondó 1848-iki erdélyi országgyűlésből
M i n ő s í t ő : alcím
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Arcanum Adatbázis Kft.
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2012-12-13
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2008-09-01
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : metszet
A   t í p u s   n e v e : arckép
A   t í p u s   n e v e : újságrészlet
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Vasárnapi Ujság
M e g j e l e n é s : 45. évf. 22. sz. (1898. május 29.)
T í p u s : hetilap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK EPA
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Magyar történelem 1791-1867
T é m a k ö r : Politika, államigazgatás
A l t é m a k ö r : Kormányzat, parlament
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : portré
 M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : országgyűlési képviselő
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : politikus
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : köztisztviselő
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Zeyk Károly (1810-1885)
 M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : főispán
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 19. sz.
 M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Zeyk Károly, Kolozsmegye követe.
Az Uniót kimondó 1848-iki erdélyi országgyűlésből. - Egykorú képek után.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : A mohácsi vész szomorú következményei elszakították a magyar koronától s külön országgá tették az ország délkeleti részét, Erdélyt, mely hadászatilag is igen fontos rész, a honfoglalás óta mindig együvé tartozott az anyaországgal. Ez az elszakadás csak politikai természetű volt. Szívben, lélekben a külön állás hosszú idején is egy életet élt Erdély Magyarországgal, melyhez visszavágyni soha sem szűnt meg. ... Csak az idők viszontagságainak tulajdonítható, hogy az újra egyesülésnek 1848-ig kellett késnie. Ekkor végre leomolhattak az "egy nemzet két hazája" közti határfalak, habár a teljes egygyéolvadás a közbejött viharos események miatt csak két évtized múlva valósulhatott meg.
Az első magyar felelős minisztérium által V. Ferdinánd király beleegyezésével előkészített egyesülést az e végre összegyűlt utolsó erdélyi országgyűlés 1848 május 30 án mondotta ki, még pedig egyhangúlag, mindamellett, hogy megelőzőleg a szászok és oláhok sok akadályt gördítettek az unió elé. ...
... E közben az országgyűlés termében, hol a két Zeyk, József és Károly, kiáltá el még egyszer az Unió szent szavát, s miután Pálfi János Udvarhelyszék nevében 30 ezer székely vitéz karját ajánlta föl Magyarhon védelmére... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. május 29.)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Zeyk Károly, Zeyk Dániel kormányszéki tanácsos és a Vay Kata fia, 1810-ben született Diódon. Családjának nemzeti szellemű műveltsége és a politikai élet iránt való érdeklődése, nagy hatással lehetett ifjúkorára. A marosvásárhelyi kollégiumban tanulmányait elvégezve, a királyi tábla szolgálatába lépett, majd 1832-ben fölment Bécsbe és a kancellária gyakornoka lett. Itt a kortársait és családja többi tagját, is annyira jellemző természettudományos érdeklődés őt sem hagyta pihenni. Szabadidejében a bécsi egyetem természetttudományi előadásait hallgatta. Tudományos érdeklődése olyan nagy volt, hogy e miatt sokat bosszantották, és "tudós fogalmazónak" nevezték. Politikai felfogása miatt 1836-ban állásáról lemodnott, hazatért és kevéssel azután elvette br. Kemény Juditot. 1837-ben Kolozsmegye országgyűlési követének választotta és ettől kezdve az erdélyi haladó pártnak bátyjával együtt egyik megbecsült, irányító szellemű tagja lett.
1848. augusztusában a kormány belügyminisztériumi tanácsossá és osztály-igazgatóvá nevezte ki. Ezután br. Vay Miklós kormánybiztos mellé jogi tanácsadónak leküldték Erdélybe. 1849-ben, amikor a kormány Debrecenbe költözött, ő is felment Debrecenbe és egy ideig egymaga vezette a belügyminisztériumot. A világosi fegyverletétel után viszavonulit birtokára, de a kiegyezés után ismét résztvett a közélet minden munkájában. Előbb belügyminisztériumi államtitkár, majd 1875-ben Alsófehér megye főispánja lett. Ugyanebben az időben mint főgondnok a református egyház életében is tevékeny részt vetít. 1885-ben halt meg. (Forrás: Erdélyi múzeum, 49. köt. 1944. 3/4.füz.)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : A kolozsvári uniós gyűlés
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Gróf Kun Kocsárd, Hunyadmegye követe : Az Uniót kimondó 1848-iki erdélyi országgyűlésből
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 559x724 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 200 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : erősen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Laskay Gabriella