D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/038900/038953 F á j l n é v : 1898_Oldal_193_c.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/038900/038953/1898_Oldal_193_c_kiskep.jpg F ő c í m : Báró Wesselényi Miklósné B e s o r o l á s i c í m : Báró Wesselényi Miklósné E g y é b c í m : Az Uniót kimondó 1848-iki országgyűlésen jelen volt hölgyek M i n ő s í t ő : alcím S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : Arcanum Adatbázis Kft. S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2012-12-21 E s e m é n y : digitalizálva I d ő p o n t : 2008-09-01 A t í p u s n e v e : grafika A t í p u s n e v e : arckép A t í p u s n e v e : újságrészlet M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság C í m : Vasárnapi Ujság M e g j e l e n é s : 45. évf. 22. sz. (1898. május 29.) T í p u s : hetilap M e g n e v e z é s : OSZK EPA S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Magyar történelem 1791-1867 T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Genealógia, családtörténet T á r g y s z ó : portré M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : nő M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : feleség M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : nemesség M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : Wesselényi Miklósné Lux Anna (1827-1865) M i n ő s í t ő : személynév T á r g y s z ó : 19. század M i n ő s í t ő : időszak K é p a l á í r á s : Báró Wesselényi Miklósné. Az Uniót kimondó 1848-iki országgyűlésen jelen volt hölgyek. - Egykorú képek után. I s m e r t e t ő s z ö v e g : A mohácsi vész szomorú következményei elszakították a magyar koronától s külön országgá tették az ország délkeleti részét, Erdélyt, mely hadászatilag is igen fontos rész, a honfoglalás óta mindig együvé tartozott az anyaországgal. Ez az elszakadás csak politikai természetű volt. Szívben, lélekben a külön állás hosszú idején is egy életet élt Erdély Magyarországgal, melyhez visszavágyni soha sem szűnt meg. ... Csak az idők viszontagságainak tulajdonítható, hogy az újra egyesülésnek 1848-ig kellett késnie. Ekkor végre leomolhattak az "egy nemzet két hazája" közti határfalak, habár a teljes egygyéolvadás a közbejött viharos események miatt csak két évtized múlva valósulhatott meg. Az első magyar felelős minisztérium által V. Ferdinánd király beleegyezésével előkészített egyesülést az e végre összegyűlt utolsó erdélyi országgyűlés 1848 május 30-án mondotta ki, még pedig egyhangúlag, mindamellett, hogy megelőzőleg a szászok és oláhok sok akadályt gördítettek az unió elé. ... ... Erdélyi honleányok. Könyvek, hirlapok, emlékiratok egyaránt hirdetik a magyar férfiak hazafias érdemeit, de keveset beszélnek azokról a. magyar asszonyokról a kik honleányi szereplésükkel szintén kiérdemelték a nemzet tiszteletét, szeretetét és háláját. Főként Erdélyben a nemzeti eszmékért lelkesülő nőknek nagy részök van abban, hogy a magyarság a lefolyt utóbbi félszázad alatt csorbítatlanúl meg tudta tartani nemzeti jellegét. E honleányok közt első sorban álltak azok a hölgyek, a kiknek arczképeit az Unió országgyűlési képén fogjuk látni; velök nemcsak az országgyűlési teremben találkozunk, de mindenütt, a hol a nemzeti eszméért küzdeni, érte lelkesülni, olykor szenvedni is kell. Még mielőtt az erdélyi országgyűlés kimondotta volna az Uniót, találkozunk már e derék asszonyokkal az 1848-iki márcziusi napokban. Mig a fiatalság háromszinű zászlókat lobogtatva, eget rázó kiáltással: "Unió vagy halál" - tüntetett Kolozsvár utczáin, addig az asszonyok az ablakokból, az erkélyekről "Unió" felirású háromszinű jelvényeket szórtak a nép közé és szóval is buzdították, lelkesítették a tömeget a tüntetésre. Nehány nap múlva ugyanezen úrinők az országgyűlési teremben tüntettek az Unió mellett, és később úgy a szabadságharcz alatt, mint a nemzet elnyomatása idejében a magyar nemzeti eszmét ápolták, védelmezték. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. május 29.) I s m e r t e t ő s z ö v e g : Wesselényi végül 49 évesen, nagybetegen házasodott meg. Felesége, Lux Anna szobalányi, ápolónői minőségben dolgozott mellette, s már 8 hónapos terhes volt a házasságkötés idején, amire valószínűleg csupán a születendő gyermek törvényesítése miatt került sor. Két gyermekük született, akiket Wesselényi halála után Lux Anna második férjével, Mocsáry Lajossal, a dualizmus korának nemzetiségi toleranciájáról ismert politikusával nevelt fel. (Forrás: mult-kor.hu) I s m e r t e t ő s z ö v e g : 1850. április 21-én Wesselényi Miklós Pesten elhunyt. A következő évben Mocsáry feleségül vette az özvegyet, és - a saját fiaiként szeretett - Wesselényi árvákkal együtt előbb Andornakra, majd Kurtányba költözött. A következő években két tényező is kedvezőtlenül befolyásolta a családi életet: az egyik Lux Anna vissza-visszatérő betegsége, a másik a gazdasági ügyintézéssel megbízott erdélyi gyámok azon fenyegetése, hogy megszüntetik a gyermektartás költségeinek fedezését, ha nem adják ki legalább az idősebb fiút, Miklóst. A báró végrendelete értelmében ugyanis özvegye csak újbóli férjhezmeneteléig lett volna jogosult a gyermekek nevelésére és a Wesselényi-vagyon élvezetére. Ez az ügy évekig tartó huzavona után kedvezően oldódott meg: Lux Anna végkielégítést kapott, a Wesselényi fiúk pedig anyjuk 1865-ös haláláig Kurtányban, illetve Andornakon nevelkedtek. (Forrás: Wikipédia) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Wikipédia: Lux Anna K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Wesselényi Miklós báró arczképe : Barabás rajza 1839 U R L : http://dka.oszk.hu/031500/031582 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 457x654 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 200 DPI S z í n : szürke L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : erősen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Laskay Gabriella |