D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 1900bb_Page_147_b.jpg
C Í M 
F ő c í m : Tépéscsinálók
B e s o r o l á s i   c í m : Tépéscsinálók
A L K O T Ó 
S z e r e p : festő
B e s o r o l á s i   n é v : Munkácsy
U t ó n é v : Mihály
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
K r o n o l o g i k u s   k i e g é s z í t ő : 1844-1900
V I A F I d : 29801564
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Arcanum Adatbázis Kft.
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2013-04-11
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2008-09-01
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : festmény
A   t í p u s   n e v e : újságrészlet
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Vasárnapi Ujság
M e g j e l e n é s : 47. évf. 18. sz. (1900. május 6.)
T í p u s : hetilap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK EPA
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Festészet, grafika
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Művészettörténet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : életkép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : jelenetkép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : csoportkép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : realizmus
M i n ő s í t ő : stílus
T á r g y s z ó : katona
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 1871
M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Tépéscsinálók.
Munkácsy Mihály festménye.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : A "Siralomház" volt az a mű, mely Munkácsy nevét világhírűvé tette. A képet, mely az 1870. évi párisi világkiállításon első díjat nyert, még befejezetlen állapotában nagy áron megvette egy angol műbarát. Ezután már megrendelésre festette meg másik híres képét, a "Tépéscsinálókat". (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. május 6.)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : ...A mű bizonyos tekintetben meglehetősen közel áll a "Siralomház"-hoz. A képnek lélektanilag fontos magva itt is a kép szélére került (itt azonban fordítva: a baloldalra): fiatal sebesült harcosa a szabadságharcnak, aki mankóra támaszkodva beszéli el a küzdelem valamelyik epizódját. Majdnem az összes jelenlevők, asszonyok, leányok, egy nyomorék, egy veterán, feszült figyelemmel lesik szavait. Zokogva borítja arcát tenyerébe az egyik asszony. Részvéttel teljesen figyel szavaira egy leány. Szörnyűködve tördeli kezét egy nő. Törődötten s megadón hallgat egy öregasszony. Valamennyien tépést csinálnak a sebesültek számára. De nem egy kéz megakad a munkájában, az elbeszélés hatása alatt. Mint a "Siralomház"-nál, itt is alakról alakra átáramlik a feszültség heves árama. Itt is mélysötét tónusokból mintázta elé a mester a formákat. Itt is belevillognak a friss és viruló színek. Itt is forró vérmérsék kormányozza a színt, a modellatúrát.
Gyermekkori emlékek... Hisz ily dolgokról odahaza eleget hallott. Most mindez a valóság erejével öltött testet a képen. Csak éppen kevésbé elemi erejű, mint a "Siralomház", mert az utóbbi szemléltetőbben adja lélektani velejét, közvetlenebbül a szereplők izgalmának okát, mint ahogy ezen a nyugodtabb képen lehetséges volt. (Forrás: Lyka Károly: Magyar mesterek)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Munkácsy Mihály, francia nyelvterületen Michel Léo de Munkácsy (született: Lieb Mihály Leó, Munkács, 1844. február 20. - Endenich, Németország, 1900. május 1.) magyar festőművész.
Munkácsy mélyről küzdötte fel magát, az asztaloslegényből híres festő lett, aki hatalmas méretű vásznaival az egész világot meghódította. A kor legnagyobb "szociológusa" is volt egyben, az európai és a magyar társadalom falusi és városi közösségeinek kiváló ismerője. Tanulmányozta és nagy műgonddal lefestette a sorsukba beletalált embereket. Európai, keresztény és magyar polgár volt egyszemélyben és zseniális tehetségű festő, de ahhoz, hogy hatalmas méretű életművét létrehozza, nagy szorgalom, megfeszített szellemi és fizikai munka szükségeltetett. Romantikusan realista festő volt, aki mindig invenciókkal teli munkákat alkotott. Nagy méretű vásznain készíti el kompozícióit gazdag embertípusokkal, eszköztárakkal mintegy előrevetítve a 20. századi karakterszínészekkel, számos statisztával és pazar díszlet anyaggal dolgozó, gazdag kiállítású színes széles vásznú filmek világát. ... (Forrás: Wikipédia)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Wikipédia: Munkácsy Mihály
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Munkácsy Mihály: Tépéscsinálók (Száz szép kép)
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Munkácsy Mihály: Siralomház
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 2340x1590 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 300 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : erősen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Laskay Gabriella