|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : 1900bb_Page_202_a.jpg B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/041500/041576/1900bb_Page_202_a_kiskep.jpg F ő c í m : Baku város B e s o r o l á s i c í m : Baku város S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : Arcanum Adatbázis Kft. S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2013-05-23 E s e m é n y : digitalizálva I d ő p o n t : 2008-09-01 A t í p u s n e v e : fénykép A t í p u s n e v e : újságrészlet M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság C í m : Vasárnapi Ujság M e g j e l e n é s : 47. évf. 24. sz. (1900. junius 17.) T í p u s : hetilap M e g n e v e z é s : OSZK EPA S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret T á r g y s z ó : látkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : városkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : kikötő M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : tenger M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : főváros M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : 19. század M i n ő s í t ő : időszak K é p a l á í r á s : Baku város. I s m e r t e t ő s z ö v e g : A Fekete-tengert a Kaspi-tóval összekötő vasút már Tiflisből kiindulva egyhangú, kietlen vidéket szel át. Kopár sziklák közt halad a vonat; lassanként azok is elmaradoznak s végtelen síksággá tágul a szomorú táj. Itt már növényzet sincs; a helyett merő sót izzad ki a sivár talaj, mérhetetlen fehér sávokkal tarkítva a szurkos fekete földet. Nehány karaván vonul erre, vagy arra. Sulyosan terhelt, magas hátú tevéit egykedvűen nógatja a hajcsár; - aztán, ha ez eltűnt előlünk, órákhoszszáig ismét nem látni élő lényt. A hűvös reggelt hirtelen emelkedő hőség váltja föl. Messze a láthatáron füstfelhő emelkedik, mely a vonat közeledtével egyre gyarapodik, míg végre egy roppant kiterjedésű gyártelep bontakozik ki a gomolygó füstből. Ez az úgynevezett Fekete-város, a petroleumtisztító berendezések óriási tömkelege, melyet tűzbiztonsági szempontból mintegy három kilométernyi puszta földterület választ el Baku-tól, a tulajdonképeni anyavárostól. Hosszú kanyarulatban kerüli meg a vasút e külvárost s úgy tér be a bakui pályaudvarra. A Fekete-város déli forrósága és kiállhatatlan bűze majdnem elviselhetetlen s kimondhatatlanul jól esik az embernek, ha terhes utazása után a bakui vendégfogadó szellős verandáján üdülhet, honnan gyönyörű kilátás nyílik az alatta elterülő városra és a tengerre. De a naftabűz elől itt sincs menekülés. Levegő, ruházat, étel és ital, szóval minden naftaszagú, a mi igen kellemetlen annak, a ki nincs hozzá szokva. Baku ázsiai jellegű város. Utczái szűkek és rondák. Lapos födelű házai kevés kivétellel keleti stilben épültek s legtöbbjük olyan, mint valami fehér, koczkaalakú bástya, mert az utczára néző falakon nincs ablak. A lakosság mohammedán s legnagyobb részt tatár. Ez a népfaj szikár, izmos és nehéz munkára edzett, de nem szép; legkevésbbé szépek a nők. Kiálló széles pofacsontjaik, vastag ajkú szájuk és ravasz szemeik bizonyos vad és kegyetlen kifejezést adnak az arczuknak. Mindazonáltal hűségük és megbízhatóságuk miatt igen becsült munkások. A tatár rendszerint csak négy feleséget tart; ezeket vagy pénzen, de leginkább cserevásáron lóért, gabonáért szerzi. Nejeik békés egyetértésben viselik a szigorú háremélethez kötött háztartás bajait. Maga a város kevés látnivalót nyújt. Érdekes a régi tatárvár, mely részben még ép, s benne a hatszögletű terem, melyben a hajdani uralkodó khánok ültek törvényt, meg az úgynevezett leánytorony, a hová a hadjáratokban zsákmányul ejtett és rablánczra fűzött nőket zárták el. E toronynak csupán a tetején van világító nyilása. Továbbá még jó karban van a lapos kupolájú régi mecset is két minaretjével, honnan a muezzin most is, mint 600 esztendővel ezelőtt, buzgón híjja imára az igazhivőket napkeltekor és lementekor. Legélénkebb képe van a kikötőnek. Rakpartjain a Káspi-tón innen és túl lakó népek tarka egyvelege sürög-forog furcsa viseletekben. ... (Führinger Gusztáv hazánkfia, ki huzamosabb ideig tartózkodott a petróleum-forrásairól világhírű Bakuban, küldte be lapunk számára emez érdekes közleményt.) (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. junius17.) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Wikipédia: Baku K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Jermakov: Baku petróleum-forrásai U R L : http://dka.oszk.hu/037300/037348 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 2330x1210 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 300 DPI S z í n : szürke L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : erősen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ A d o k u m e n t u m s t á t u s z a : PUBLIC S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Laskay Gabriella |