D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 1857_pix_page_100_kep_0001.jpg
C Í M 
F ő c í m : Pastrana Julia
B e s o r o l á s i   c í m : Pastrana Julia
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Arcanum Adatbázis Kft.
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2013-10-24
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2008-09-01
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : metszet
A   t í p u s   n e v e : arckép
A   t í p u s   n e v e : újságrészlet
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Vasárnapi Ujság
M e g j e l e n é s : 4. évf. 52. sz. (1857. december 27.)
T í p u s : hetilap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK EPA
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Festészet, grafika
T é m a k ö r : Orvostudomány, állatorvostan
A l t é m a k ö r : Tudománytörténet
T é m a k ö r : Biológia, etológia
A l t é m a k ö r : Genetika
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : metszetkép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : személyt ábrázoló kép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : portré
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó :
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : betegség
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : veleszületett betegségben szenvedők
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : rendellenesség
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : torzfejlődés
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Pastrana, Julia (1834-1859)
M i n ő s í t ő : személynév
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 19. század
M i n ő s í t ő : időszak
T á r g y s z ó : Mexikó
G e o N a m e s I d : 3996063
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Pastrana Julia.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Julia Pastrana 1834-ben született Mexikóban. Egy - szerencsére - nagyon ritka betegségben, veleszületett terminal hypertrichosisban, úgynevezett vérfarkas-szindrómában szenvedett. Ez a genetikai rendellenesség fokozott szőrnövekedéssel jár, Julia egész testét sűrű, sötét szőrzet borította, amely az arcát sem hagyta szabadon. Ráadásul még egy - szintén ritka - elváltozás is sújtotta: az ún. gingiva hyperplasia, ami miatt az ínye és az ajka feltűnően megvastagodott, állkapcsa torzult. Már gyerekkorában híre járt a "majomasszonynak", medvenőnek, ahogyan kortársai emlegették. Húszévesen megkereste egy mutatványos-cirkuszi vállalkozó, Theodore Lent, gyakorlatilag megvásárolta az anyjától, majd az egész vállalkozását a "szörnyszülöttre" építve több kontinensre kiterjedő körutat szervezett a mutogatására. Mivel a korabeli orvostudomány nem ismerte a betegség genetikai hátterét, még az orvosok sem cáfolták azt a "szenzációs" történetet, amit Lent költött Júlia származása köré. Azt állította, hogy anyját elrabolták őserdei bennszülöttek, teljes elzártságban egy barlangban tartották, kiszolgáltatva a vadállatoknak - a porondra illő, vérfagyasztó mese szerint a lány orangutántól született. A szomorú valóságot Lent nem tartotta elég romantikusnak. Az üzlet be is indult, jövedelmezhetett is szépen, hiszen a mexikói mutatványos bejárta egész Észak-Amerikát, sőt Európát is, szinte minden nagyobb városában megfordultak. 1857-ben Pestre is ellátogatott, hosszabb időt töltöttek Moszkvában és Norvégiában is. Valójában Júlia jó képességű, sokoldalú fiatal nő volt, aki, ha a betegség nem torzította volna el a külsejét, a korabeli lányok életét élhette volna, sőt, többféle területen a tehetségével is kitűnhetett volna: szépen táncolt, zenélt, énekelt, könnyen tanult nyelveket. Lent teljesen hatalmába kerítette őt - talán meg is győzte arról, hogy nincs más választása a megélhetésre, ráadásul valószínűleg őszintén szerette "impresszárióját". Feleségül is ment hozzá, sőt, gyermekük is született. Végül is ez okozta korai halálát is: 1859-ben egy kisfiúnak adott életet, akin újszülöttként is látszott, hogy édesanyja betegségét örökölte, és mindössze öt napot élt. Julia Pastrana pedig a szülést követően (az akkoriban igen gyakori) gyermekágyi lázban hunyt el. (Forrás: vital.hu)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Dobos Jani impresszáriójával : Cserna Károly rajza
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1919x2025 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 300 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : erősen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn