D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 349-360_pix_oldal_1_kep_0001.jpg
C Í M 
F ő c í m : Vidats István
B e s o r o l á s i   c í m : Vidats István
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Arcanum Adatbázis Kft.
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2013-10-09
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2008-09-01
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : metszet
A   t í p u s   n e v e : újságrészlet
A   t í p u s   n e v e : arckép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Vasárnapi Ujság
M e g j e l e n é s : 6. évf. 30. sz. (1859. julius 24.)
T í p u s : hetilap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK EPA
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Mezőgazdaság, élelmiszeripar
A l t é m a k ö r : Mezőgazdasági gépek
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : gyár
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : tulajdonos
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : agrár
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Vidats István (1802-1883)
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : mezőgazdaság
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Vidats István
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : "Vidats István, hazánk okszerü mezei gazdaságának törté-netében elvitázhatlan érdemeket szerzett, mint ollyan derék iparos polgár, a kit méltán megillet e czim:a magyar gazdasági gépészet apja, mert ő előtte egész Magyarországban sehol sem volt ollyan gazdasági gépgyár, melly gyártmányai által országos hirre tudott volna szert tenni, s a gazdasági gépek és tökéle-tesitett eszközök használását olly átalánossá birta volna tenni, mint ez Vidats Istvánnak sikerült, főkép országos hirre kapott s közelismerésben részesült ekéje által, mellyet a magyar ipar-egyesület annak idejében, a biráló szakválasztmány előter-jesztése következtében, nemcsak arany éremmel tüntetett ki, de ünnepélyesen meg is keresztelé Vidats-ekének, igy biztositván a derék polgárnak olly emléket, mellyből minél több kopik el évenkint, annál bizonyosabb annak tartós maradandósága. De nem levén itt feladatunk a virágzó Vidats-gyár termékeit ismertetni, mellyekből ugy is már többet ismer a közönség e lap utján - ezuttal foglalkozzunk kissé magával a mesterrel. - Vidats István sem nagy vagyont, sem hirnevet nem örökölt, de természettől nyert éles felfogásu, találékony, fürge eszét vas szorgalommal, fáradhatlan iparkodással és folytonos tanulással tudta sikeresen párositani. - Örökké fürkésző, nyugtalan tudvágyának jeleit Vidats már gyermek korában adta, ezen sajátsága nélkül aligha válhatott volna ollyan hirneves emberré a maga nemében, aminőnek, kivált hazánk gazda-közönsége ismeri. Példája ösztönzésül szolgálhat sok derék, a természet által szép lelki testi tehetségekkel, munkakedvvel megáldott magyar ifjunak, kinek tetterejét, buzgalmát sokszor meglankasztja a jövőjük feletti elcsüggedés, mert nem látják azt tetemes tőke, jelentékeny vagyon által biztositva." (Forrás: Vasárnapi Ujság 6. évf. 30. sz. (1859. julius 24.))
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Apja szabómester volt. Pesten és Bécsben dolgozott mint lakatos, emelett rajzot és géptant is tanult. 1825-től uradalmi gépész volt Bánátkomlóson. Továbbfejlesztette a hohenheimi ekét, melynek eredményeként létrehozta a 19. századi Magyarországon általánosan elterjedt Vidats-ekét. 1842-ben Pestre költöztette lakatosműhelyét. Társult Röck Istvánnal, valamint bérelte a Schlick-féle ferencvárosi vasöntödét, míg üzemét lassanként mezőgazdasági gépgyárrá fejlesztette. 1854-ben megvette a Schlick-gyárat, és ekkor már 80-90 munkás dolgozott üzemében. 1855-ban Vidats Pest város tanácsától gyárnoki engedélyt nyert, üzletmenetére oly mértékű felfutás volt jellemző, hogy 1850-ben 600, 1855-ben több mint 3500, 1857-ben pedig már 6000 db ekét értékesített. (Forrás:wikipedia)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Vidats István gépgyára Pesten
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Vidats István gépgyára Pesten
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
O l d a l a k   s z á m a : 1
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 815x1122 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 200 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : erősen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Erzsébet