D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 405-484_pix_oldal_17_kep_0001.jpg
C Í M 
F ő c í m : Sasku Károly
B e s o r o l á s i   c í m : Sasku Károly
E G Y É B   C Í M 
E g y é b   c í m : (1869. jul. 22.)
M i n ő s í t ő : alcím
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Arcanum Adatbázis Kft.
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2014-01-09
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2008-09-01
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : metszet
A   t í p u s   n e v e : újságrészlet
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Vasárnapi Ujság
M e g j e l e n é s : Vasárnapi Ujság 1869. 16. évf. 35. sz. augusztus 29.
T í p u s : hetilap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK EPA
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret
T é m a k ö r : Politika, államigazgatás
A l t é m a k ö r : Politikatörténet
T é m a k ö r : Jogtudomány, bűnözés
A l t é m a k ö r : Bűnmegelőzés
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : metszetkép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : Sasku Károly (1806-1869)
V I A F I d : 39810206
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : ügyvéd
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : politikus
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : államférfi
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : mérnök
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : író
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : illemtan
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 19. század
M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Sasku Károly
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : "Mondják, hogy Szigligeti roppant termékenysége ártott tehetségének. Lehet; de használt a színháznak, az irodalomnak, a repertoirnak. Hihető, hogy tizedrész annyit írva, tizszerte jobban alkothatott s tízszeres költői erővel írhatott volna. De Szigligeti a színház teremtménye volt, élete a színházéval összeforrva, úgyszólván azonosítva volt; ő a maga dicsőségéből s költői halhatatlanságából előlegezett a színháznak, hogy az élhessen. Ma is , midőn szín-irodalmunk Bánk- Bántól s Kisfaludy Károly első felléptétől számítva épen 50 éves, ma is, összes magyar szini repertoirunknak több mint fele a Szigligeti darabjaiból telik ki. Legrégibb darabjai is későn s nem egészen koptatták el magukat, némelyik ma is él még a játékrendben, s ö minden egy helyett, mely abból letűnt, kettőt-hármat állított ujat, S hogy a nemzeti színház és a vidéki szinpadok drámai repertoirja megőrizhette magyar jellegét, sőt időnként túlnyomólag magyar lehete (tisztelet a többi drámaíróknak is, de igazság Szigligetinek is!) az ö érdeme. Darabjai közel ezer estét töltöttek be a nemzeti színháznál." Forrás: (Vasárnapi Ujság 1869. 16. évf. 35. sz. augusztus 29.)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Tanulmányait szülővárosában kezdte és folytatta a debreceni református főiskolában, később a selmeci bányászakadémiában, 1835-36-ban pedig Pesten a mérnöki tanfolyamot hallgatta és be is végezte. Hivataloskodott Budán az országos építészeti főigazgatóságnál; 1842-től a máramarosszigeti református líceumban mint tanár a bölcseletet, mennyiségtant, természeti jogot, országlástant és neveléstant adta elő. 1844-ben a Tisza-szabályozásnál mint központi segédmérnök foglalkozott; P. Paleocapát kísérte a Tiszavölgy beutazásánál. 1848-ban munkatársa volt Széchenyi Istvánnak a közmunka- és közlekedésügyi minisztériumban. 1848-49-ben honvédszázados volt; egy gerilla csapat szervezésével bízták meg; végül orosz fogságba került és miután szabadon bocsátották, Pestre jött hivatalt keresni. Itt a rendőröktől sokat szenvedett; ezért rögeszméje volt később is a rendőrkémek üldözése; ezek ellen úton-útfélen beszédet tartott, fokosával fenyegetődzött. Mindig magyar ruhában, kucsmában járt. Bankót nem fogadott el; ezüsttel fizették, ő is ezüst pénzzel fizetett. Országos ismertségre az 1854-ben kiadott illemtannal tett szert. 1860. január 1-jén a Magyar Tudományos Akadémiához kinevezték a nyomtatványok javítójának, majd 1865. január 26-án főjavítónak. Anyanyelvén kívül jártas volt a német, héber, latin, görög, francia, olasz, angol, spanyol és portugál nyelvekben. Munkáit matematikai, kultúrpolitikai és pedagógiai témában írta. Elsők között terjesztette Magyarországon az utópista szocialisták, főként Fourier eszméit. (Forrás:wikipedia)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Sasku Károly
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
O l d a l a k   s z á m a : 1
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1208x1490 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 199 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : erősen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Erzsébet