D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 001_080_pix_Oldal_04_Kep_0001.jpg
C Í M 
F ő c í m : Kruspér István
B e s o r o l á s i   c í m : Kruspér István
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Arcanum Adatbázis Kft.
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
S z e r e p : elektronikus szerkesztő
T e s t ü l e t i   n é v : OSZK MEK
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2014-07-11
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2008-09-01
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : grafika
A   t í p u s   n e v e : újságrészlet
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Vasárnapi Ujság
M e g j e l e n é s : Vasárnapi Ujság 1876. 23. évf. 2. sz. január 9.
T í p u s : hetilap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK EPA
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Festészet, grafika
T é m a k ö r : Matematika, geometria
A l t é m a k ö r : Tudománytörténet
T é m a k ö r : Fizika, atomfizika
A l t é m a k ö r : Tudománytörténet
T é m a k ö r : Földtudományok, földrajz
A l t é m a k ö r : Geofizika
T é m a k ö r : Földtudományok, földrajz
A l t é m a k ö r : Geodézia, térképezés
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : falfestmény
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : emberábrázolás
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : Kruspér István (1818-1905)
V I A F I d : 121452993
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : méréselmélet
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : geodézia
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : geofizika
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 19. század
M i n ő s í t ő : időszak
T á r g y s z ó : 20. század
M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Kruspér István
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : "Kruspér tudományos munkálkodását az akadémia már idején méltányolta. A forradalom után első tagválasztó gyűlésén 1858-ban mindjárt levelező-, 1870-ben pedig rendes tagjává választatott. E tudományos társulat körében több izben tartott szorosan szakszerű tudományos előadást, mindig azon világossággal, mely a szakférfiakat is meglepi s még a laikusok előtt is feltár valamit a mathesis rejtelmeiből. Kruspér rendkivül szerencsés előadó a tanári széken. Tanítványai figy elmét, elméjét, érdeklődését, egészen .hatalmában tartja. Ép oly kedvesek s tanuságosak gyakorlati előadásai, mikor a tanterem helyett a szabad téren üti föl a mérő asztalt s vezeti a leendő mérnökök csoportját. Előadásait nyájas kedvvel tudja fűszerezni s az ő tanítványai nem hisznek az átalános tévhitben, hogy a mathesis száraz tudomány." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1876. 23. évf. 2. sz. január 9.)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : A pontosan meghatározott és nemzetközi viszonylatban is rögzített értékű mértékegységek gazdasági-közigazgatási fontosságát felismerve behatóan foglalkozott a mérésügy elméleti és gyakorlati kérdéseivel. A magyar kormányzat küldötteként - Szily Kálmánnal együtt - 1870-től részt vett az 1875-ös nemzetközi méteregyezmény előkészítő tárgyalásaiban. Nagymértékben hozzájárult az 1874. évi VIII. törvénycikk (A métermérték behozataláról) előkészítéséhez, amely törvényes mértékegységekként vezette be Magyarországon a decimális alapú hossz- (méter), terület- (négyzetméter, korabeli szóval négyszögméter), térfogat- (köbméter, liter), tömeg- (kilogramm) és teljesítménymértékeket (lóerő). Kruspér e munka során egyebek mellett síkra szállt a decimális mértékegységrendszer átfogó, kivétel nélküli meghonosítása mellett, s ellenezte a nemzetközi mértéknevek (méter, kilogramm stb.) magyarítását, hagyományos magyar mértéknevekkel (öl, lat stb.) történő kiváltását. A méter Párizsban őrzött etalonpálcája megvizsgálásakor rámutatott az annak hosszában jelentkező - csillagászati és geodéziai mérések szempontjából kiküszöbölendő - eltérésre, s tökéletesítette a méter pontos meghatározását lehetővé tevő komparátort. Az általa kifejlesztett tömegkomparátorral elnyerte az 1885-ös antwerpeni világkiállítás aranyérmét. (Forrás: Wikipédia)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Kruspér István
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 923x1179 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 199 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : erősen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Erzsébet