D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 081_180_pix_Oldal_02_Kep_0001a.jpg
C Í M 
F ő c í m : Ahmed Vefik pasa
B e s o r o l á s i   c í m : Ahmed Vefik pasa
A L K O T Ó 
S z e r e p : metsző
B e s o r o l á s i   n é v : Pollák
U t ó n é v : Zsigmond
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
K r o n o l o g i k u s   k i e g é s z í t ő : 1837-1912
V I A F I d : 144155096
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Arcanum Adatbázis Kft.
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2017-09-19
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2008-09-01
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : metszet
A   t í p u s   n e v e : arckép
A   t í p u s   n e v e : újságrészlet
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Vasárnapi Ujság
M e g j e l e n é s : 25. évf. 6. sz. (1878. február 10.)
T í p u s : hetilap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK EPA
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Festészet, grafika
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Ázsiai országok történelme
T é m a k ö r : Politika, államigazgatás
A l t é m a k ö r : Nemzetközi politika, szervezetek
T é m a k ö r : Szépirodalom, népköltészet
A l t é m a k ö r : Arab és perzsa irodalom
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : metszetkép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : arckép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : személyt ábrázoló kép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : Ahmed Vefik (pasa) (1823-1891)
V I A F I d : 63994195
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : államférfi
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : diplomata
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : író
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 19. század
M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Ahmed Vefik pasa.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : AHMED VEFIK pasa Törökország egyik legtudósabb és legmiveltebb férfia. Iskolai tanulmá­nyai bevégezte után a külügyi minisztérium fordító osztályában nyert alkalmazást s itt sokoldalú képzettsége és ügyessége által nemcsak feljebbvalói, hanem az ott megforduló diplomaták figyelmét is magára vonta. Hazájának történetét tüzetesen kezdte tanulmányozni s azzal összeköttetésben a világtörténelem ismeretét is elsajátítá. 1848-ban kezdődik Ahmed Vefik - akkor még - efendinek diplomatái szereplése. Moldva és Oláhország fellázadván nem annyira a magas porta, mint inkább az orosz protektorátus ellen, alkalmat szolgáltatott ez egy részről Orosz-, másrészről Törökország között létrejött egyezség megkötésére. Ez alkalommal török részről Ahmed Vefik efendi küldetett ki, s az ő ügyességének és tapintatos magatartásának köszönhető a Balta-Limánban létrejött egyezség. 1849-ben Vidinben volt, s a kormány részről a magyar menekültekkel huzamosan értekezett. Később majd az államtanácsban, majd a külügyminisztériumban volt alkalmazva, de szellemi fensősége és pontos kötelesség teljesítése által nem volt kedvencze hivatalnoktársainak. 1860-ban párisi követté neveztetett ki s ekkor a franczia kormánynál oly erélylyel lépett fel Szíriának a franczia katonák által való megszállása ellen, hogy Francziaország kénytelen volt hadseregét onnan kivonni, Napóleon pedig a heves vérű és hajthatatlan Ahmed Vefik efendinek a franczia kormánytól való eltávolítását kérte, a mi meg is történt. Abdul Aziz szultán trónra léptekor Ahmed Vefik Kis-Ázsiába küldetett vizsgáló biztosi minőségben, s az ottani nép még ma is hálá­val emlékszik reá. Hasonló erélylyel lépett föl az ájtatos alapítványok (vakuf) minisztériumá­ban is, melynek visszaélései orvoslásával bízatott meg; hozzáfogott Augiás ez istállójának tisztításához, de a visszaélésekben érdeklettek csakhamar elmozdítását sürgették és meg is nyerték Aali pasa nagyvezirtől. Ahmed Vefik efendi belátva, hogy jóakaratú erélye csak keserűséget és ellenségeket szerez neki, félrevonult a köz­ügyektől, elhatározva, hogy Aali pasa uralma alatt hivatalt nem vállal. Elvonult rumili-hiszszári lakába, belemélyedt gazdag könyvtára buvárlatába s tudományos munkássággal foglalkozott. Kiadott több régi török művet, lefordította Moliére vígjátékait, melyeket ma is gyakran adnak a török színpadon; török térképeket készí­tett és adott ki; különösen történeti forrástanulmányokkal foglalkozott; belemélyedt az ék- és hieroglif-iratok tanulmányozásába s erről is több munkát adott ki. Aali pasa halála után előbb vámigazgatóvá, majd belügyi, később közoktatás­ügyi miniszterré neveztetett ki; de feddhetetlensége és erélye megint csak keserűséget okozott neki. Újra visszavonult tehát a magánéletbe. 1876-ban a sz.-pétervári orientalisták kongreszszusán mint Törökország képviselője vett részt s a török-tatár szakosztály elnöke volt. 1877. márczius havában a megalakult képviselőház elnökévé s egyszersmind pasává lett. A pasai ranggal azelőtt már többször megkínálták, de mindig visszautasította s ez alkalommal azzal a megjegyzéssel fogadta el, hogy "ebben azt a nagyrabecsülést látja, melylyel a szultán ö Felsége az alkotmányos elv iránt viseltetik." Egyedül Ahmed Vefik pasa erélye volt képes rendben tartani és vezetni az uj képviselőházat, melynek némely messze vidékről jött tagjai az alkotmá­nyos tanácskozás módját még kellőleg nem ismerték.
Ahmed Vefik pasa nagy tudományú férfiú; a török nyelvet szebben és tisztábban egy török iró sem buja és használja, mint ö; az idegen elemnek nem barátja a nyelvben s azt gondosan kerüli. Irt török szótárt "Lehcsei oszmanie" ("Tö­rök szóidomok") czimen, két kötetben s ebben nagy reformokat eszközölt, mennyiben a szabatos írásmódra némely betűt pontokkal és más jelekkel jelölt meg. Múlt nyáron Konstantinápolyban nála tett látogatásom alkalmával megmutatta kéziratban elkészült nagy dsagatai szótárát, mely felülmúl e nemben megjelent minden más munkát. "Fezlekei tevarikhi oszmanie" ("A tö­rökök történetének kivonata") czimü munkája a középiskolák legjobb tankönyve. Beszéli a franczia, angol s több keleti nyelvet. Háza a Konstantinápolyban élő európai tudósoknak mindig nyitva áll, s mint tudós és házigazda egyaránt nagy hirben áll. Könyvtára ritka becsű. Szerénysége különös módon nyilvánul: munkáit névtelenül adja ki, s nem szereti, ha azok neve alatt jönnek forgalomba.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1878. február 10.)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Münif Efendi
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 907x957 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 199 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : erősen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna