|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/054700/054705 F á j l n é v : dec4_02.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/054700/054705/dec4_02_kiskep.jpg F ő c í m : Székesegyház, Kassa B e s o r o l á s i c í m : Székesegyház, Kassa E g y é b c í m : Templom (I.) M i n ő s í t ő : összefoglaló cím S z e r e p : tervező B e s o r o l á s i n é v : Légrády U t ó n é v : Sándor I n v e r t á l a n d ó n é v : N K r o n o l o g i k u s k i e g é s z í t ő : 1906-1987 V I A F I d : 121532789 S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : OSZK MEK S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország S z e r e p : elektronikus szerkesztő T e s t ü l e t i n é v : OSZK MEK S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2014-05-14 E s e m é n y : beszerezve I d ő p o n t : 2012-01-23 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : MEK-be való felvétel időpontja. A t í p u s n e v e : bélyeg A t í p u s n e v e : grafika A t í p u s n e v e : épület M e g n e v e z é s : Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye M e g j e l e n é s : Budapest : Magyar Posta, 1939 S o r o z a t : 1939. Templom (I.) T e c h n i k a : mélynyomás, fésűsfogazat T í p u s : bélyeg C í m : Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye S z e r z ő : [szerkesztő] Hevesi Erzsébet, Vermes Anna M e g j e l e n é s : [Budapest] : [Szerk.], [2012] T í p u s : bélyeggyűjtemény M e g n e v e z é s : OSZK MEK M e g j e g y z é s : A Magyar Posta Zrt. engedélyével. A j o g t u l a j d o n o s n e v e : Magyar Posta Zrt. S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Jogvédett. T é m a k ö r : Szolgáltatóipar, belkereskedelem A l t é m a k ö r : Postai szolgáltatások T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Festészet, grafika T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret T é m a k ö r : Vallás, egyház A l t é m a k ö r : Keresztény vallások T é m a k ö r : Építészet, építőipar A l t é m a k ö r : Épületek T á r g y s z ó : bélyeg M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : postabélyeg M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : épületkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : templom M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : székesegyház M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : gótika M i n ő s í t ő : stílus T á r g y s z ó : 20. század M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S I s m e r t e t ő s z ö v e g : 1939. TEMPLOM (I.) Mélyny. IX-Vj. 631-639. sz.: 15, 640-644. sz.: 12 1/2 :12 1/4 F. fog. T : Légrády Sándor F 1939. jun. 21. - 1-25 f. 1943. dec. 31. 30-70 f. 1945. aug. 31. P 800 644 611 70 f Székesegyház, Kassa 90,- 10,- (Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus) I s m e r t e t ő s z ö v e g : Kassa (Kosice) szlovákiai város a Hernád partján. Közúti és vasúti
csomópont, jelentős idegenforgalmi és turisztikai központ. Első
írásos említésekor 1230-ban magyarok lakták. A tatárjárás után
1242 körül szászok települtek be. 1347-ben szabad királyi városi
rangra emelkedett és a magyarországi városok közül elsőként
kapott címer használatára királyi engedélyt. Lakossága az 1520-as
években csatlakozott a reformációhoz. 1554-ben a Szent Erzsébet székesegyházat
is birtokba vették. 1604-ben került vissza a
katolikusokhoz, de Bocskai István (lásd XII.29.) még abban az
évben visszaadta az evangélikusoknak. A templom 1687-ben került vissza végleg a
katolikusok kezére. A város sok történelmi vihart élt át. Volt főkapitánysági székhely
1552-ben, a Szepességi Kamara székhelye 1567-ben, itt volt az egri püspökség 1597-ben, 1647-ben Abaúj vármegye székhelye, majd I. Rákóczi György fejedelem (lásd
VI.8.) székhelye. 1654-ben - az ellenreformáció hatására - jezsuiták telepedtek meg,
iskolát alapítottak, nyomdát működtettek, de az 1700-as évek végén a rendet
feloszlatták. A rendi felkelések, az 1709. évi kolera- és az 1710-es pestisjárvány
következtében lakosságának száma jelentősen lecsökkent. 1742-ben mindössze 4.000
ember lakta. A XVIII.század folyamán észak felől szlovákok telepedtek be. A felvilágosodás korában a város a magyar kulturális és szellemi élet egyik központja lett. 1804-ben püspöki székhely. Az 1848-as szabadságharc idején többször cserélt gazdát.
1918. december 11-én Károlyi-kormány támogatásával itt kiáltotta ki a Tót Nemzeti
Tanács a Tót Népköztársaságot. A trianoni szerződés alapján Szlovák ill. Csehszlovák
terület lett. Csak 1938-45 között tartozott Magyarországhoz. A II. világháború idején
Kassa bombázása - 1941.június 26. - volt az ürügy Magyarország hadba lépésére a
Szovjetunió ellen. - Műemlékei közül a Szent Erzsébet-templomot (dóm, székesegyház)
egy kisebb román templom helyén kezdték építeni a XIV. század végén, az újabb
kutatások szerint három fő építési periódusban. Először a falakat és a torony alsó két
emeletét húzták fel. A második periódus építészétől származnak a kapuk, a kereszthajó
és a boltozat. Végül valószínűleg Komphoiz Miklós építtette az új szentélyt. A
háromhajós bazilikális templom álsugárkápolnás szentéllyel zárul. Az északi és nyugati
kapujának domborművei és a templom gyámkövei a magyar gótikus szobrászat
legjelentékenyebb és legkiforrottabb alkotásai közé tartoznak. Gazdagon faragott
szentségházát Kassai István építész és szobrász (1430 k.-1499 előtt) készítette.
Szentélyét XV. századi faltöredékek díszítik. 1474-77 között készült főoltárának
plasztikai díszítése a kassai művészet csúcspontja. A hatalmas méretű szárnyasoltár 48
táblaképe Szent Erzsébet (lásd XI. 17.) és Mária életét és a Passió történetét ábrázolja. A templomot 1877-96 között Steindl Imre (lásd VIII.31.) vezetésével
Frode és Weber Antal építész (1823-1889) restaurálta. Az
altemplomban nyugszanak 1906 óta II. Rákóczi Ferenc (lásd III.27.),
anyja Zrinyi Ilona (lásd 11.18.), fia József, továbbá Bercsényi Miklós
(1665-1725) és neje Csáky Krisztina, Sibrik Miklós (1673 k.-1735) és Eszterházy Antal (1676-1722) bujdosók Rodostóból
hazahozott hamvai. A gótikus Szent Mihály kápolna, mely 1340 körül
épült, 1556-ban leégett és 1904-ben állították helyre. A Városháza
késő barokk épülete Lang Lajos pozsonyi mester alkotása 1779-ből. A
Vármegyeháza copf-klasszicista stílusban szintén 1779-ben épült. A
Csáky-Dessewffy-palota a XIX. század elején épült. A Rodostó-ház, amely 1906-ban
épült és II. Rákóczi Ferenc rodostói házának mása. (Műv.L1966.2k.573 o.,Révai NI.11
k.317 o., MNL.10k.625 o.)
(Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (December) http://mek.oszk.hu/10200/10292/) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : A kassai székes-egyház U R L : http://dka.oszk.hu/044500/044560 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 628x800 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 600 DPI S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Kekk Adrienn |