|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : 085_180_pix_Oldal_18_Kep_0001.jpg B é l y e g k é p : http://keptar.oszk.hu/055700/055714/085_180_pix_Oldal_18_Kep_0001_kiskep.jpg F ő c í m : Hegedüs László B e s o r o l á s i c í m : Hegedüs László E g y é b c í m : (1814-1884) M i n ő s í t ő : alcím S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : Arcanum Adatbázis Kft. S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2014-10-23 E s e m é n y : digitalizálva I d ő p o n t : 2004 A t í p u s n e v e : grafika A t í p u s n e v e : újságrészlet A t í p u s n e v e : arckép M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság C í m : Vasárnapi Ujság M e g j e l e n é s : 31. évf. 10. sz. (1884. már. 9.) T í p u s : hetilap M e g n e v e z é s : OSZK EPA S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Magyar történelem 1791-1867 T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Magyar történelem 1868-1918 T á r g y s z ó : metszetkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : portré M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : személyt ábrázoló kép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : Hegedűs László (1814-1884) M i n ő s í t ő : személynév T á r g y s z ó : esperes M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : politikus M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : 19. század M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S K é p a l á í r á s : Hegedüs László I s m e r t e t ő s z ö v e g : "Hegedűs László (Sárospatak, 1814. november 13. - Budapest, 1884. február 28.) a Tiszáninneni Református Egyházkerület alsózempléni esperességének esperese, országgyűlési képviselő, az MTA levelező tagja.
Tanulmányait szülővárosában kezdte és 1829. július 17-én az akadémiai tanfolyamra mozdíttatott elő. A bölcseleti és teológiai tudományokon kívül jogi leckéket is hallgatott egy évig. 1836-ban Eperjesen, 1837-ben pedig Poprádon tanult. 1838-ban köztanító lett a retorikai osztályban. Már ekkor kedvelt szónok volt. 1839. július 28-án a sárospatakiak megválasztották rendes papnak. Mielőtt azonban állását elfoglalta, külföldre ment és a berlini egyetemen a bölcseletet és hittant hallgatta. 1840. július 26-án mint lelkész tartotta Sárospatakon beköszöntőjét. Barátjával, Erdélyi Jánossal együtt a tanügy, különösen egy tanítóképző elindításán buzgólkodott.
A szabadságharcban ténylegesen nem vett részt, de lelkesítő beszédei miatt az abszolutizmus ideje alatt zaklatásoknak volt kitéve. Az 1850-es évek elején Erdélyi Jánossal a népiskolai oktatás emelésén fáradozott az ő terve és felügyelete alatt megindult a Népiskolai Könyvtár című kiadvány.
1855-ben az alsó-zempléni egyházmegye megválasztotta espereséül. Híressé lettek ez időbeli hivatalos körlevelei, melyekben a papságot az iskolák rendezésére és a teendők egész sorozatára utasította és lelkesítette. 1857-ben megindította Erdélyi Jánossal és Szeremlei Gáborral a Sárospataki Füzeteket, melynek szerkesztését később, 1859-ben tanártársaiknak, Antalinak és Sárvainak adtak át ők ketten továbbra is megmaradtak a folyóirat kiadóinak és munkatársainak.
Hegedűs Lászlónak több tanulmánya jelent meg ebben a folyóiratban, többek között:
Egyházi alkotmányról (1857),
Skót presbiteri alkotmányról (1858),
A protestáns egyház viszonyáról az államhoz (1858) (történeti és államjogi szempontból írott értekezés),
A szeptemberi szövetséggyűlés,
Adatok és tanok a XVII. századi magyar református egyház életéből (1858-59),
A Tiszáninneni helvét hitvallású egyházmegyék kormányzata a Carolina resolutio kiadatása előtt (1859).
1858-59-ben egyike volt azoknak a protestáns előkelőségeknek, akik a protestáns egyházat szabályozni kívánó császári pátens ellen nagy tevékenységet fejtettek ki.
Ezeken kívül számos más teológiai és bölcsészeti munkát is írt. Nagyobb filozófiai munkája, mely a magyar bölcsészeti szakirodalom terén úttörőnek tekinthető és mely alapján őt az MTA 1860. október 9-én Erdélyi János ajánlatára levelező tagjának is választotta. Székfoglalója: Az ész ismerő tehetségei, az értelem és érzékiség 1861-ben jelent meg.
Az 1866-i püspökválasztásnál pár szavazattal maradt kisebbségben. 1867-ben betegeskedése miatt lemondott esperesi és lelkészi hivataláról. Szinyei Gerzson indítványára, az általa készített alapszabályokkal alakult sárospataki irodalmi kör 1873. december 20-án elnökéül választotta. 1870-ben az egyházkerület megválasztotta a főiskola világi algondnokának, s mint ilyen szellemi újjáteremtője volt a sárospataki főiskolának.
1875-ben Zemplén megye olaszliszkai kerülete országgyűlési képviselőjéül választotta, a függetlenségi párthoz csatlakozott. Gyakran felszólalt a ház tanácskozásaiban, hol mindig figyelemmel hallgatták és beszédei által nemcsak saját pártjának, de a többi pártok tiszteletét is kivívta. A népiskolai törvény tárgyalásánál, különösen a közoktatásügyi bizottságban élénk részt vett, a tantervek és tankönyvek kidolgozása és megállapítása munkálataiban.
1884-ben Budapesten érte a halál. Holttestét hazaszállították Sárospatakra. A párt nevében Budapesten Mocsáry Lajos búcsúzott tőle, Sárospatakon pedig Herman Ottó."
(Forrás: Wikipédia) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Magyar életrajzi lexikon 1000-1990 : Hegedűs László K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Wikipédia : Hegedűs László (református lelkész) A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 773x856 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 199 DPI A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ A d o k u m e n t u m s t á t u s z a : PUBLIC S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Fecz Ágnes |