D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : nov5_26.jpg
 B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/056800/056882/nov5_26_kiskep.jpg
C Í M 
F ő c í m : Vörösmarty Mihály
B e s o r o l á s i   c í m : Vörösmarty Mihály
E G Y É B   C Í M 
E g y é b   c í m : Költők
M i n ő s í t ő : összefoglaló cím
A L K O T Ó 
S z e r e p : tervező
B e s o r o l á s i   n é v : Légrády
U t ó n é v : Sándor
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
K r o n o l o g i k u s   k i e g é s z í t ő : 1906-1987
V I A F I d : 121532789
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : OSZK MEK
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
S z e r e p : elektronikus szerkesztő
T e s t ü l e t i   n é v : OSZK MEK
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2014-05-27
E s e m é n y : beszerezve
I d ő p o n t : 2012-01-23
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : MEK-be való felvétel időpontja.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : bélyeg
A   t í p u s   n e v e : grafika
A   t í p u s   n e v e : arckép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
M e g j e l e n é s : Budapest : Magyar Posta, 1955
S o r o z a t : 1955. Költők
T e c h n i k a : mélynyomás, fésűsfogazat
T í p u s : bélyeg
C í m : Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye
S z e r z ő : [szerkesztő] Hevesi Erzsébet, Vermes Anna
M e g j e l e n é s : [Budapest] : [Szerk.], [2012]
T í p u s : bélyeggyűjtemény
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK MEK
M e g j e g y z é s : A Magyar Posta Zrt. engedélyével.
J O G K E Z E L É S 
A   j o g t u l a j d o n o s   n e v e : Magyar Posta Zrt.
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Jogvédett.
T É M A 
T é m a k ö r : Szolgáltatóipar, belkereskedelem
A l t é m a k ö r : Postai szolgáltatások
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Festészet, grafika
T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány
A l t é m a k ö r : Magyar irodalom története
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : bélyeg
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : postabélyeg
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : portré
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : költő
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Vörösmarty Mihály (1800-1855)
V I A F I d : 59090454
M i n ő s í t ő : személynév
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 1955
M i n ő s í t ő : időszak
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : 1956
M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : 1955. KÖLTŐK
Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) halálának 150., Vörösmarty Mihály (1810-1855) halálának 100. és József Attila (1905-1937) születésének 50. évfordulójára.
Mélyny. XII és XIII - Vj. 12 : 12 1/2 F. fog.
T.: Légrády Sándor
Névérték: 1 Ft
Á 1955. júl. 28.-1956. júl. 31.
PM 360 199 fog. 3 500
1507 1447 1 Ft Vörösmarty Mihály 200,- 40,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Vörösmarty Mihály magyar költő. Elszegényedett kilencgyermekes családból származott, apja gazdatiszt volt. A gimnáziumot Székesfehérvárott, majd Pesten a piaristáknál végezte. Utána jogot hallgatott, miközben - 1817-től - a Perczel-családnál nevelősködött. Ebben az időben ismerkedett meg kora magyar irodalmával és a külföldi irodalom klasszikusaival. 1824-ben vált meg a Perczel-családtól, de Etelka iránt érzett reménytelen szerelme szentimentális költemények megírására ihlette. Ilyenek: Búcsú, A bátortalan szerelem, A búcsúzó stb. Ő az első magyar a kultúrtörténetben, aki "literátus" író, az irodalomnak és az irodalomból élt. Rendkívül sokrétű tevékenységet folytatott. 1825-ben Budára költözött. Szerkesztője volt a Tudományos Gyűjtemény szépirodalmi mellékletének, a Koszorúnak, majd az Atheneneum folyóiratnak. Toldy Ferenc irodalomtörténésszel (1805-1875) együtt kidolgozta az első magyar akadémiai helyesírási szabályzatot, tájszótárt szerkesztett, német-magyar zsebszótárt állított össze. Első átütő művészi sikerét a Zalán futása című eposzával érte el 1825-ben. Sokféle műfajú lírai alkotás és többnyire töredékes elbeszélő költemények jelzik az 1820-as évek útkeresését. Erre példa a Cserhalom, Délsziget vagy a Tündérvölgy. Az 1830-as években Bajza József (lásd 1.31.), Toldy Ferenc mellett az irodalmi élet egyik vezető egyénisége volt. 1831-ben írta Csongor és Tünde című mesejátékát. Tragikus ember- és világképe a mesejáték keretei között is megmutatkozik. Az 1836-ban írt Szózat, Egressy Béni (1814-1851) megzenésítésében a Himnusz mellett a másik magyar nemzeti ének, mely politikai hitvallásának egyik legmagasabb szintű esztétikai összefoglalója. Az 1830-as évek végén írt költeményei - Késő vágy, A Guttenberg-albumba - poétikai megújulást hoztak. 1840-ben saját költségén jelentette meg Újabb munkáit. 1841- ben ismerkedett meg Csajághy Laurával (1826-1882), akit 1843-ban feleségül vett. Laurának írt versei - a Laurához, Ábránd, A merengőhöz - a magyar irodalom legszebb szerelmes versei közé tartoznak. Bekapcsolódott a politikai életbe. Az első népképviseleti országgyűlés tagja volt. A szabadságharc idején elkísérte a kormányt Debrecenbe. A trónfosztás után a kegyelmi törvényszék bírája lett. A Gondolatok a könyvtárban című hatalmas rapszódiában eszmény és valóság, emberi törekvés és megvalósulás ellentétét vizsgálja. Az 1848-as forradalomban tevékenyen részt vett, majd a bukás után az országgyűléssel Szegedre, majd Aradra menekült. 1849 végén kegyelmet kapott és családjával együtt Nyékre költözött. Az 1850-ben írt Előszóban a teremtés elhibázottságát látta ember és világ kibékíthetetlen ellentétében. Utolsó teljes verse a Vén cigány, melyben a költészet határáig jutott el. Epikus alkotásai a történetiség és a nyelvhasználat mintaadó romantikus példái, mint a Cserhalom, Tündérvölgy, Eger, A délsziget. írt drámákat - Kincskeresők, Vérnász, Marót bán, Czillei és a Hunyadiak. Maradandóak Shakespeare-fordításai. Vörösmarty a magyar költői nyelv fejlődésének összegzője és megújítója, művészete máig meghatározza a magyar líra útját és lehetőségeit. A magyar romantika képviselője, költészetével a nemzeti költő szerepének és hagyományainak őrzője. (Világir.Kisencikl. 1976.2k.489 o., Larousse 1994.3k.1121 o., MNL.18k.602 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (November) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Kass János: Vörösmarty Mihály
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1033x774 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 600 DPI
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn