D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 001_084_pix_Oldal_13_Kep_0001.jpg
C Í M 
F ő c í m : Gyapjúvásár Buenos-Ayresben
B e s o r o l á s i   c í m : Gyapjúvásár Buenos-Ayresben
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Arcanum Adatbázis Kft.
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2015-02-27
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2008-09-01
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : festmény
A   t í p u s   n e v e : újságrészlet
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Vasárnapi Ujság
M e g j e l e n é s : 36. évf. 3. sz. (1889. január 20.)
T í p u s : hetilap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK EPA
M e g n e v e z é s : OSZK EPA
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Festészet, grafika
T é m a k ö r : Biológia, etológia
A l t é m a k ö r : Állattartás
T é m a k ö r : Közgazdaságtan, gazdaság
A l t é m a k ö r : Kereskedelem
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : grafika
 M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : kulturális esemény
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : illusztráció
 M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : gyapjú
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : juh
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : vásár
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : kereskedelmi kiállítás
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Buenos Aires
 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Argentína
 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Gyapjúvásár Buenos-Ayresben.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : A juhtenyésztők a vidéken szétszórva, sokszor egymástól több mértföldnyi távolságra laknak tanyákban, melyeket e helyeken estanciának, vagy ha kisebb, viskó-alaku agyag kunyhók, rancho-nak neveznek. Ez épületben lakik a gazda (capataz) 3-4 béressel (peone) s ezek viselik gondját a sokszor több ezerből álló marhaállománynak. Mindez állatok télen-nyáron szabad ég alatt tanyáznak s rendesen csak tavaszszal bélyegzik meg őket, azután ismét kicsapják a pusztára s addig hagyják ott, míg a vásárra hajtják. A juhok nyírása október és november hónapokra esik s mivel rendkívül nagy számmal történnek, vándorló napszámosokat szerződtetnek a nyiratáshoz, miként nálunk aratáskor a tótokat. Nyáron néha kiapadnak a kisebb folyók s ekkor a szikes földbe ásott kútból lovak által hajtott kerekekkel merítenek vizet. Nyirás után a gyapjút az ekhós, kemény fából ácsolt szekerekre (carreta) rakják fel, mely nagy, nyolcz-tiz láb átmérőjű szekerekre 30-40 mázsa gyapjú is elfér. Mindegyiket hat izmos ökör vontatja nagy lassan, mig legalább is ugyanannyi ökröt hajtanak mögötte fölváltás végett s részben azért is, hogy a kiséretnek legyen mit enni. A hajcsárok eledelét ugyanis főkép a nyárson sült (asado) képezi, melyhez minden másod-harmad nap egy-egy ökröt vágnak le. Mivel továbbá az ország nagyobb része most is néptelen, az ökrök élelmezése sem kerül sokba, mert minden este egészen szabadon hagyják legelni. Ez okozza, hogy a gyapjút néha több száz mérföldnyi távolságból is képesek a fővárosba szállítani úgy, hogy a szállítás költsége nagyon jelentékenyre nem emelkedik, bár rendes dolog, hogy a "pampas-gyapjut" először még vállalkozók veszik meg s ezek kezéből jut aztán tömegesen a külföldre szállító kereskedők raktáraiba. A karavánok | ekkor a fővárosban vagy más helyen beszerzik az egész évre szükséges bútorokat, élelmiszereket és ruhákat s azokat ismét a gyapjuszekerek csigapostáján szállítják haza. Nevezetes e vásároknál különösen az a körülmény, hogy a pampas-gyapju, mivel a juhok alig kerülnek tető alá, oly mocskos, hogy tisztára mosatva súlya 70 százalékkal is megapad. Azt gondolná az ember, hogy talán jobb volna a gazdának magának mosatni meg a gyapjút s igy a szállításban igen sokat megkímélne. De a munkaerő annyira drága még vidéken, s másrészt a szállítás, mint láttuk, oly kevésbe kerül, hogy e nehézségekre nem gondolnak, sőt még most is megtörténik, hogy magában Buenos-Ayres-ben sem tisztítják meg a gyapjút, hanem ugy nyersen küldik Angliába, vagy más országokba. Itt is sokkal drágább még a munkaerő, mint a nyersanyag, melyet jóformán a természet ad. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1889. január 20.)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Képek a hazai népéletből : VIII. Hetivásár a felvidéken
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1744x1679 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 199 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : erősen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna