|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : 001_084_pix_Oldal_13_Kep_0001.jpg B é l y e g k é p : http://keptar.oszk.hu/058600/058662/001_084_pix_Oldal_13_Kep_0001_kiskep.jpg F ő c í m : Gyapjúvásár Buenos-Ayresben B e s o r o l á s i c í m : Gyapjúvásár Buenos-Ayresben S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : Arcanum Adatbázis Kft. S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2015-02-27 E s e m é n y : digitalizálva I d ő p o n t : 2008-09-01 A t í p u s n e v e : festmény A t í p u s n e v e : újságrészlet M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság C í m : Vasárnapi Ujság M e g j e l e n é s : 36. évf. 3. sz. (1889. január 20.) T í p u s : hetilap M e g n e v e z é s : OSZK EPA M e g n e v e z é s : OSZK EPA S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Festészet, grafika T é m a k ö r : Biológia, etológia A l t é m a k ö r : Állattartás T é m a k ö r : Közgazdaságtan, gazdaság A l t é m a k ö r : Kereskedelem T á r g y s z ó : grafika M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : kulturális esemény M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : illusztráció M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : gyapjú M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : juh M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : vásár M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : kiállítás M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
L E Í R Á S K é p a l á í r á s : Gyapjúvásár Buenos-Ayresben. I s m e r t e t ő s z ö v e g : A juhtenyésztők a vidéken szétszórva, sokszor egymástól több mértföldnyi távolságra laknak tanyákban, melyeket e helyeken estanciának, vagy ha kisebb, viskó-alaku agyag kunyhók, rancho-nak neveznek. Ez épületben lakik a gazda (capataz) 3-4 béressel (peone) s ezek viselik gondját a sokszor több ezerből álló marhaállománynak. Mindez állatok télen-nyáron szabad ég alatt tanyáznak s rendesen csak tavaszszal bélyegzik meg őket, azután ismét kicsapják a pusztára s addig hagyják ott, míg a vásárra hajtják. A juhok nyírása október és november hónapokra esik s mivel rendkívül nagy számmal történnek, vándorló napszámosokat szerződtetnek a nyiratáshoz, miként nálunk aratáskor a tótokat. Nyáron néha kiapadnak a kisebb folyók s ekkor a szikes földbe ásott kútból lovak által hajtott kerekekkel merítenek vizet. Nyirás után a gyapjút az ekhós, kemény fából ácsolt szekerekre (carreta) rakják fel, mely nagy, nyolcz-tiz láb átmérőjű szekerekre 30-40 mázsa gyapjú is elfér. Mindegyiket hat izmos ökör vontatja nagy lassan, mig legalább is ugyanannyi ökröt hajtanak mögötte fölváltás végett s részben azért is, hogy a kiséretnek legyen mit enni. A hajcsárok eledelét ugyanis főkép a nyárson sült (asado) képezi, melyhez minden másod-harmad nap egy-egy ökröt vágnak le. Mivel továbbá az ország nagyobb része most is néptelen, az ökrök élelmezése sem kerül sokba, mert minden este egészen szabadon hagyják legelni. Ez okozza, hogy a gyapjút néha több száz mérföldnyi távolságból is képesek a fővárosba szállítani úgy, hogy a szállítás költsége nagyon jelentékenyre nem emelkedik, bár rendes dolog, hogy a "pampas-gyapjut" először még vállalkozók veszik meg s ezek kezéből jut aztán tömegesen a külföldre szállító kereskedők raktáraiba. A karavánok | ekkor a fővárosban vagy más helyen beszerzik az egész évre szükséges bútorokat, élelmiszereket és ruhákat s azokat ismét a gyapjuszekerek csigapostáján szállítják haza.
Nevezetes e vásároknál különösen az a körülmény, hogy a pampas-gyapju, mivel a juhok alig kerülnek tető alá, oly mocskos, hogy tisztára mosatva súlya 70 százalékkal is megapad. Azt gondolná az ember, hogy talán jobb volna a gazdának magának mosatni meg a gyapjút s igy a szállításban igen sokat megkímélne. De a munkaerő annyira drága még vidéken, s másrészt a szállítás, mint láttuk, oly kevésbe kerül, hogy e nehézségekre nem gondolnak, sőt még most is megtörténik, hogy magában Buenos-Ayres-ben sem tisztítják meg a gyapjút, hanem ugy nyersen küldik Angliába, vagy más országokba. Itt is sokkal drágább még a munkaerő, mint a nyersanyag, melyet jóformán a természet ad.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1889. január 20.) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Képek a hazai népéletből : VIII. Hetivásár a felvidéken U R L : http://dka.oszk.hu/048900/048977 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1744x1679 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 199 DPI S z í n : szürke L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : erősen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Zsuzsanna |