D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 281_376_pix_Oldal_26_Kep_0001.jpg
C Í M 
F ő c í m : Az Asszony komédiája rajzaiból
B e s o r o l á s i   c í m : Asszony komédiája rajzaiból
E G Y É B   C Í M 
E g y é b   c í m : Dubarry komédiája
M i n ő s í t ő : alcím
A L K O T Ó 
S z e r e p : festő
B e s o r o l á s i   n é v : Benczúr
U t ó n é v : Gyula
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
K r o n o l o g i k u s   k i e g é s z í t ő : 1844-1920
V I A F I d : 42581144
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Arcanum Adatbázis Kft.
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2015-03-12
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2008-09-01
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : grafika
A   t í p u s   n e v e : újságrészlet
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Vasárnapi Ujság
M e g j e l e n é s : 36. évf. 23. sz. (1889. június 9.)
T í p u s : hetilap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK EPA
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Festészet, grafika
T é m a k ö r : Szépirodalom, népköltészet
A l t é m a k ö r : Klasszikus magyar irodalom
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Művészettörténet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : grafika
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : illusztráció
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : jelenetkép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : Lajos (Franciaország: király), XV. (1710-1774)
V I A F I d : 72486
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : Du Barry, Jeanne Bécu (1743-1793)
V I A F I d : 36927917
M i n ő s í t ő : személynév
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Az "Asszony komádiája" rajzaiból
Dubarry komédiája.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : P. Szathmáry Károly, irodalmunknak évtizedek óta egyik legtermékenyebb munkása, megírta "Az asszony komédiáját", melyben, ép ugy mint Madách különböző időszakokban bemutatja az örök Ádámot, - P. Szathmáry Károly viszont az örök Évát mutatja be a paradicsomtól kezdve le a napjainkba nyúló időkig, különböző megjelenéseiben, de ugyanazon természetével. Festi az asszonynak gyengeségében rejlő erejét, mely a legtöbb esetben diadalmas lesz a férfi pozitív ereje fölött. Tizenkét képben, mind megannyi külön korszakban és alakban látjuk magunk előtt megjelenni és eltűnni Évát, s az utolsó képben diadalt ülni női természetének legnemesebb tulajdona, az anyaság áltál, melynek kedveért a teremtő megkegyelmez az elveszteni szánt világnak s új meleg életet lehel a kihűlni kezdő földtekébe.
A másik kép, mely Benczúr Gyulának eredeti festménye után készült, XV. Lajos franczia királyt és kegyencznöjét, Dubarryt tünteti föl ez utóbbinak boudoirjában. A király kis arczképet hoz a kezében, arczképet a császár leányának, a kit nőül kínálnak neki, s a kivel a házasságot az ország java és a politikai eszély is tanácsolná.
De ez esetben vége lenne a kegyencznő uralmának, melyet a király fölött gyakorol, igy hát egész erejét összeszedi, hogy a tervet meghiúsítsa s a királyt a visszautasító levél aláírására rábírja. Kaczér fogásokkal hajhtja a királyt akarata felé s csakugyan oda vezeti, a hova akarja: aláíratja vele a levelet. A történeti hirü kegyencznő és XV. Lajos király hü képmásban vannak bemutatva Benczúr képén, mely a művész legsikerültebb alkotásainak egyike. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1889. junius 9.)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Benczúr Gyula (Nyíregyháza, 1844. január 28. - Dolány (ma Benczúrfalva, Szécsény része), 1920. július 16.) magyar festőművész, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
A 19. századi magyar akadémikus történeti festészet kiemelkedő alakja. Pályájának korai szakaszát a biedermeier stílusú arcképek (Gizella), a romantikus életképek (Balatoni halásztragédia), illetve a Karl von Piloty festészetének hatását magukon viselő történelmi tárgyú képek jellemzik (II. Rákóczi Ferenc elfogatása). Első sikerét Hunyadi László búcsúja című képével érte el 1866-ban. 1875-ben a történelmi festészeti verseny nyertese lett Vajk megkeresztelése című képével. II. Lajos bajor király megbízásából számos történelmi tárgyú képet festett (XV: Lajos és Dubarry asszony 1874).[1] Hazatérése után aktokat, portrékat és mitológiai témájú képeket festett. Utolsó alkotói korszakát a monumentális történelmi kompozíciók jellemzik. A millenniumra 1896-ban megfestett Budavár visszavétele című műve a műfaj egyik legjelentősebb alkotása. 1900-ban a párizsi világkiállításon első díjat nyert a Nagyváradon festett, Schlauh Lőrincz nagyváradi bíborost ábrázoló portréjával, amely máig Nagyváradon a püspöki palotában tekinthető meg. 1907-ben befejezett Ezredéves hódolat című képe egész Európában feltűnést keltett. Élete utolsó éveiben a budai várba tervezett nyolc képből álló történelmi tárgyú képsorozaton dolgozott, melyből kettőt tudott elkészíteni (Mátyás fogadja a pápa követeit, A diadalmas Mátyás). Pályafutása során számos művészeti díjat nyert. Műveivel aranyérmet nyert Párizsban (1878, 1900), Berlinben (1886, 1910), Bécsben (1877, 1888) és Münchenben (1888).
(Forrás: Wikipédia)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Benczúr Gyula: XV. Lajos és Madame Dubarry
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 900x1080 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 199 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : erősen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna