D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : 281_376_pix_Oldal_26_Kep_0001.jpg B é l y e g k é p : http://keptar.oszk.hu/058800/058810/281_376_pix_Oldal_26_Kep_0001_kiskep.jpg F ő c í m : Az Asszony komédiája rajzaiból B e s o r o l á s i c í m : Asszony komédiája rajzaiból E g y é b c í m : Dubarry komédiája M i n ő s í t ő : alcím S z e r e p : festő B e s o r o l á s i n é v : Benczúr U t ó n é v : Gyula I n v e r t á l a n d ó n é v : N K r o n o l o g i k u s k i e g é s z í t ő : 1844-1920 V I A F I d : 42581144 S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : Arcanum Adatbázis Kft. S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2015-03-12 E s e m é n y : digitalizálva I d ő p o n t : 2008-09-01 A t í p u s n e v e : grafika A t í p u s n e v e : újságrészlet M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság C í m : Vasárnapi Ujság M e g j e l e n é s : 36. évf. 23. sz. (1889. június 9.) T í p u s : hetilap M e g n e v e z é s : OSZK EPA S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Festészet, grafika T é m a k ö r : Szépirodalom, népköltészet A l t é m a k ö r : Klasszikus magyar irodalom T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Művészettörténet T á r g y s z ó : grafika M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : illusztráció M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : jelenetkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : Lajos (Franciaország: király), XV. (1710-1774) V I A F I d : 72486 M i n ő s í t ő : személynév T á r g y s z ó : Du Barry, Jeanne Bécu (1743-1793) V I A F I d : 36927917 M i n ő s í t ő : személynév K é p a l á í r á s : Az "Asszony komádiája" rajzaiból Dubarry komédiája. I s m e r t e t ő s z ö v e g : P. Szathmáry Károly, irodalmunknak évtizedek óta egyik legtermékenyebb munkása, megírta "Az asszony komédiáját", melyben, ép ugy mint Madách különböző időszakokban bemutatja az örök Ádámot, - P. Szathmáry Károly viszont az örök Évát mutatja be a paradicsomtól kezdve le a napjainkba nyúló időkig, különböző megjelenéseiben, de ugyanazon természetével. Festi az asszonynak gyengeségében rejlő erejét, mely a legtöbb esetben diadalmas lesz a férfi pozitív ereje fölött. Tizenkét képben, mind megannyi külön korszakban és alakban látjuk magunk előtt megjelenni és eltűnni Évát, s az utolsó képben diadalt ülni női természetének legnemesebb tulajdona, az anyaság áltál, melynek kedveért a teremtő megkegyelmez az elveszteni szánt világnak s új meleg életet lehel a kihűlni kezdő földtekébe. A másik kép, mely Benczúr Gyulának eredeti festménye után készült, XV. Lajos franczia királyt és kegyencznöjét, Dubarryt tünteti föl ez utóbbinak boudoirjában. A király kis arczképet hoz a kezében, arczképet a császár leányának, a kit nőül kínálnak neki, s a kivel a házasságot az ország java és a politikai eszély is tanácsolná. De ez esetben vége lenne a kegyencznő uralmának, melyet a király fölött gyakorol, igy hát egész erejét összeszedi, hogy a tervet meghiúsítsa s a királyt a visszautasító levél aláírására rábírja. Kaczér fogásokkal hajhtja a királyt akarata felé s csakugyan oda vezeti, a hova akarja: aláíratja vele a levelet. A történeti hirü kegyencznő és XV. Lajos király hü képmásban vannak bemutatva Benczúr képén, mely a művész legsikerültebb alkotásainak egyike. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1889. junius 9.) I s m e r t e t ő s z ö v e g : Benczúr Gyula (Nyíregyháza, 1844. január 28. - Dolány (ma Benczúrfalva, Szécsény része), 1920. július 16.) magyar festőművész, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19. századi magyar akadémikus történeti festészet kiemelkedő alakja. Pályájának korai szakaszát a biedermeier stílusú arcképek (Gizella), a romantikus életképek (Balatoni halásztragédia), illetve a Karl von Piloty festészetének hatását magukon viselő történelmi tárgyú képek jellemzik (II. Rákóczi Ferenc elfogatása). Első sikerét Hunyadi László búcsúja című képével érte el 1866-ban. 1875-ben a történelmi festészeti verseny nyertese lett Vajk megkeresztelése című képével. II. Lajos bajor király megbízásából számos történelmi tárgyú képet festett (XV: Lajos és Dubarry asszony 1874).[1] Hazatérése után aktokat, portrékat és mitológiai témájú képeket festett. Utolsó alkotói korszakát a monumentális történelmi kompozíciók jellemzik. A millenniumra 1896-ban megfestett Budavár visszavétele című műve a műfaj egyik legjelentősebb alkotása. 1900-ban a párizsi világkiállításon első díjat nyert a Nagyváradon festett, Schlauh Lőrincz nagyváradi bíborost ábrázoló portréjával, amely máig Nagyváradon a püspöki palotában tekinthető meg. 1907-ben befejezett Ezredéves hódolat című képe egész Európában feltűnést keltett. Élete utolsó éveiben a budai várba tervezett nyolc képből álló történelmi tárgyú képsorozaton dolgozott, melyből kettőt tudott elkészíteni (Mátyás fogadja a pápa követeit, A diadalmas Mátyás). Pályafutása során számos művészeti díjat nyert. Műveivel aranyérmet nyert Párizsban (1878, 1900), Berlinben (1886, 1910), Bécsben (1877, 1888) és Münchenben (1888). (Forrás: Wikipédia) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Benczúr Gyula: XV. Lajos és Madame Dubarry U R L : http://dka.oszk.hu/060800/060875 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 900x1080 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 199 DPI S z í n : szürke L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : erősen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Zsuzsanna |