D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 477_672_pix_Oldal_42_Kep_0001.jpg
C Í M 
F ő c í m : Ozmán pasa (1888.)
B e s o r o l á s i   c í m : Ozmán pasa (1888.)
E G Y É B   C Í M 
E g y é b   c í m : Az általa Thaly Kálmánnak adott fénykép után
M i n ő s í t ő : alcím
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Arcanum Adatbázis Kft.
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2015-03-24
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2008-09-01
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : metszet
A   t í p u s   n e v e : arckép
A   t í p u s   n e v e : újságrészlet
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Vasárnapi Ujság
M e g j e l e n é s : 36. évf. 39. sz. (1889. szeptember 29.)
T í p u s : hetilap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK EPA
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Festészet, grafika
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Ázsiai országok történelme
T é m a k ö r : Hadtudomány, katonapolitika
A l t é m a k ö r : Hadtörténet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : portré
 M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : arckép
 M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : személyt ábrázoló kép
 M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : katonatiszt
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : közjogi méltóság
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : katonai rang
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Oszmán (pasa) (1832-1900)
 M i n ő s í t ő : személynév
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Törökország
 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Isztambul
 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : 1888
 M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Ozmán pasa (1888.)
Az általa Thaly Kálmánnak adott fénykép után.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Ozmán pasa 1836-ban Tokatban, Kis Ázsiában született, s már korán a hadseregbe lépett, s a konstantinápolyi hadi iskolában nyerte első kiképeztetését. Első ízben a krimi háborúban tüntette ki magát, majd részt vett a krétai lázadás elnyomásában, azután Kis-Ázsiában parancsnokolt, s 1874-ben dandár- s két évvel utóbb hadosztály-parancsnok lett. Az 1876-iki szerb-török háború idejében a Viddini hadtestet vezényelte s azzal a szerbek felett július 18-án és augusztus 7-én Yeliki Izvornál és Zajcsárnál fényes diadalt aratott. Már ez év novemberében musirrá léptették elő s mint ilyen állott az orosz török háború kitörésekor 1877-ben 30,000 ember élén Viddinnél. Ez év júliusában, mialatt az oroszok a Balkán felé nyomultak, hirtelen megtámadta bal-szárnyukat, megszállotta Plevnát, s július 20-án győzelmesen verte vissza az oroszok támadását Schilder Schuldern alatt, s egy héttel később, július 27-én Lovatzot is bevéve, Krudener és Sakhovszki orosz tábornokok egyesült támadását állotta ki diadallal.
Ezek után állodását kitűnően tudta megerősíteni s hatalmas erőddé változtatni csapatjai létszámát 60 ezerre egészítette ki, a mivel az oroszokat visszavonulásra kényszerítette mindaddig, mig ujabb csapaterősítéseket nyerve, ezek összes fő-erejüket Plevna ellen csoportosították, a hol több hónapon át a hadviselés főszinhelye volt. Tudjuk, hogy Lováczot szeptember 3-án az oroszok kezükre kerítették, ellenben a plevnai sánczokra több napi bombázás után az orosz fő-haderővel intézett ostromnak szept. 11-én nem lett más eredménye, mint hogy néhány sáncz az oroszok és románok birtokába került, de már másnap erélyes küzdelem után ismét visszavivatott a Grivicza-sáncz kivételével. A románok okt. 19-iki támadását szintén hősiesen verte vissza Ozmán, ki e napokban a török hadsereg legünnepeltebb hősévé emelkedett, s a szultán maga "Gházi" - győzelmes czimmel ruházta föl. Szeptember végén Ozmán még erősítéseket, élelmi- és lőszereket kapott Orkhanieból, de a következő hónapok alatt Todtleben czernirozási vonalait mind jobban körülzárta. Végre élelmi szerei elfogyván, Ozmán pasa decz. 10-én kirohanást intézett, hogy utat vágjon magának Viddinbe. Kemény ellenállásra talált, s ez alatt a már előre értesült oroszok Skobelev alatt megszállták Plevnának Ozmán által odahagyott sánczait, s maga Ozmán megsebesülve, seregével meg kellett hogy adja magát.
A hős vezért az oroszok is kiváló tiszteletben részesítették fogságában s Karkhovba vitték, a honnan már 1878 februárban, a drinápolyi fegyverszünet értelmében szabadon lön bocsátva.
Ozmán pasát, midőn Konstantinápolyba viszszatért, rendkívüli ovácziókkal fogadták, a szultán az összes hadak főparancsnokságával bizta meg, s máskülönben is elhalmozta kegyelme minden jeleivel. Jelenleg udvari palota-marsai, a mely rang Törökországban a fő udvari méltósággal együtt a katonai főméltóságot is egybeköti. A szultán ünnepélyes kivonulások alkalmával Ozmán pasát - és csak is őt - saját hintójába ülteti, így tüntetvén ki a nép előtt nemzetének nagy hősét.
A jeles hadvezér érdemeit királyunk is a legnagyobb kitüntetések egyikével: a Szent István magyar lovagrend nagykeresztjének 1884-ben történt adományozásával ismerte el. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1889. szeptember 29.)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Oszmán pasa (Tokat, 1832. - 1900. április 5.) török katonai vezető volt, aki Plevna ostromakor szerzett világhírnevet és népszerűséget azzal, hogy egy viszonylag kis sereg élén 1878-ban csaknem öt hónapig sikerrel tartotta fel a sokkal nagyobb egyesült orosz-román hadsereget.
Más nevek, amelyeken szintén ismerik: Gázi Oszmán pasa, Oszmán Nuri pasa, Oszmán al-Gázi, Plevna oroszlánja.
Anatólia középső részén született a neves tokati Yagciogullari családban. Apját, egy közhivatalnokot, nem sokkal Oszmán születése után a fővárosba, Isztambulba helyezték. Oszmán itt tanult és 1852-ben katonai főiskolán végzett. A krími háború során kitüntette magát és gyorsan emelkedett a ranglétrán.
Ugyancsak elismerést szerzett az 1861-es krétai felkelés és az 1864-es jemeni zavargások kezelése során. Jemenből a pasa cím birtokosaként tért vissza. Ezután Skodar régió katonai parancsnoka lett Boszniában. A szerb felkelés leverésében játszott szerepéért marsallá (törökül muşir) léptették elő. (Forrás: Wikipédia)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Ozman basa
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Lorie Viktor: Ozmán pasa
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Ozman pasa
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : R. C. Woodville: Ozmán pasa a Plevnai sánczokon
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 735x1169 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 199 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : erősen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna