|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : 777_866_pix_Oldal_05_Kep_0001.jpg B é l y e g k é p : http://keptar.oszk.hu/058900/058997/777_866_pix_Oldal_05_Kep_0001_kiskep.jpg F ő c í m : A kesergő asszonyok Krisztus sirjánál B e s o r o l á s i c í m : Kesergő asszonyok Krisztus sirjánál E g y é b c í m : Feszty Árpád festménye a Műcsarnok mostani kiállításán M i n ő s í t ő : alcím S z e r e p : festő B e s o r o l á s i n é v : Feszty U t ó n é v : Árpád I n v e r t á l a n d ó n é v : N K r o n o l o g i k u s k i e g é s z í t ő : 1856-1914 V I A F I d : 67290605 S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : Arcanum Adatbázis Kft. S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2015-04-01 A t í p u s n e v e : grafika A t í p u s n e v e : újságrészlet M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság C í m : Vasárnapi Ujság M e g j e l e n é s : 36. évf. 49. sz. (1889. deczember 8.) T í p u s : hetilap M e g n e v e z é s : OSZK EPA S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Festészet, grafika T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Világtörténet T é m a k ö r : Vallás, egyház A l t é m a k ö r : Vallástörténet T á r g y s z ó : grafika M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : jelenetkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : emberábrázolás M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : temetkezési hely M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : gyászolás M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó K é p a l á í r á s : A kesergő asszonyok Krisztus sirjánál. - Feszty Árpád festménye a Műcsarnok mostani kiállításán. I s m e r t e t ő s z ö v e g : A "Kesergő asszonyok Krisztus sírjánál" nem az egyházi festészet hagyományos felfogásait követi. A művésznek volt bátorsága önállónak lenni, de volt érzéke a bibliai tárgynál megtartani a vallásos gyöngédséget is. Főalakja egészen modern, a többi azonban emlékeztet, hogy e sirt nemcsak marczangoló fájdalom, hanem mély áhítat is veszi körül.
Négyszögletű, hosszú fehér kő fedi el a sirt, mely a sziklás talajba van vágva. Komor körülötte minden. Kopár szirtfal emelkedik hátul a elzárja egészen a kilátást. Csak felül látszik a kelet sötétkék ege. A sziklapárkányból haragos zöld cziprusok nyúlnak föl ezeknek is csak tövét látni. Egy bokor kaktusz a repedések közt, lejebb a tavasz virágzatában egy ritkás bokor enyhíti a táj kopárságát A magány, az elhagyottság, a csend ül e tájon, mely kiégett a nap hevétől. A sirt négy nő veszi körül, letérdelve. Mindenik más és más kifejezője a fájdalomnak. A sírra ráhelyezték a tövis koszorút és Veronika kendőjét. Hoztak egy pálmagalyat is, a vértanúság, a diadal jelét, de a ki hozta, nem birta a sirra helyezni, kihullt kezéből, s ő maga odaroskadt a kőre, szétterjesztett karral, fejét megtörten nyugtatva a kőlapra, ruhája föltépve mellén, haja szerte omolva. Arczát nem látjuk, de egész alakja beszéli fájdalmát, kétségbeesését. Ez Magdolna, nem az egyházi festészet dogmatikus Magdolnája, hanem a szenvedélyes fájdalomtól összezúzott nő. A művészt ez foglalkoztatja legjobban, ez a nagy fájdalom, ez a boldogtalan nő, kiről irva találta, hogy fiatal és rossz volt, de megtisztult és szent lett. Puha, fehér öltönye, mely plasztikusan fedi a szétömlő vörös haj, mely ragyog - a képnek fényes és villogó színeket adnak. A sir alsó részénél térdel a két Mária. A szenvedő anya erőtlenül összeroskadt térdein, összekulcsolt keze lehull maga elé arczán, szemeiben a nagy fájdalom, de a szelid megnyugvás is. A szenvedő anya alakjában a festő követte a régi mestereket, kik az anyai fajdalmát nem kitörésében, hanem vallásos megnyugvásában festik, vagy pedig jelképileg hét tőrrel szivében. A másik Máriának alakját a sirkő elfedi ez szintén leroskadva térdel s csak mellképe emelkedik ki. Feje, válla fehér lepelbe burkolva, imára összetett keze fölvonva ajkai elé. Imádkozik lelkéből. A sir fejénél a legszelídebb alak, Salome, a ki az imában keres vigaszt. Nincs megtörve fölegyenesedve térdel, szintén összetett kézzel. Fiatal, szép arczán az isteni akaratban való megnyugvás, a hit. Nagy ellentét a fájdalomtól összezúzott Magdolna mellett, de jól eső ellentét. A régi mesterek szellemének tanulmányozását Saloméban föl lehet ismerni. A képen itt érintkezik a régibb felfogás a modern előadással. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1889. deczember 8.) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : William-Adolphe Bouguereau: A szent asszonyok Krisztus sírjánál U R L : http://dka.oszk.hu/035700/035722 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1653x1154 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 199 DPI S z í n : szürke T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : erősen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Zsuzsanna |