|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : 085_184_pix_Oldal_11_Kep_0001.jpg B é l y e g k é p : http://keptar.oszk.hu/060400/060435/085_184_pix_Oldal_11_Kep_0001_kiskep.jpg F ő c í m : Kovács Mihály B e s o r o l á s i c í m : Kovács Mihály E g y é b c í m : Fénykép után metszette Morelli Gusztáv M i n ő s í t ő : alcím S z e r e p : metsző B e s o r o l á s i n é v : Morelli U t ó n é v : Gusztáv I n v e r t á l a n d ó n é v : N K r o n o l o g i k u s k i e g é s z í t ő : 1848-1909 V I A F I d : 66792130 S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : Arcanum Adatbázis Kft. S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : digitalizálva I d ő p o n t : 2004 E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2015-05-18 A t í p u s n e v e : metszet A t í p u s n e v e : újságrészlet A t í p u s n e v e : arckép M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság C í m : Vasárnapi Ujság M e g j e l e n é s : 40. évf. 8. sz. (1893. február 19.) T í p u s : hetilap M e g n e v e z é s : OSZK EPA S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Festészet, grafika T á r g y s z ó : metszetkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : arckép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : személyt ábrázoló kép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : festőművész M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó K é p a l á í r á s : Kovács Mihály. I s m e r t e t ő s z ö v e g : Kovács Mihály 1818-ban született Tisza-Abád-Szalókon. Jó módú szülei már 6 éves korában iskolába adták és a művészi hajlam mar zsenge korában nyilvánulván benne, a műpártoló Orczy László báró pártfogása alá vette, a kiképeztetéséről gondoskodott. E pártfogás mellett tanult a bécsi művészeti akadémián, s utazott később Olaszországba. 1843-ban jeles tájfestészünkkel, Markóval jár tanulmányozni Toscana gyönyörű vidékein s a nagy művész családja körében töltött nyolcz hónapi idő alatt nemcsak a táj festést tanulmányozta, hanem egyszersmind ritka hűségű másolatokat készített Florencz műkincseiről. Ekkor másolta az Uffizi-képtárban Rubens első nejének arczképét, nemkülönben a Pitti-palotában Rembrandt fiatalkori arczképét, melyek most kerültek nemzeti muzeumunk képtárába. Haza érkezvén, Tarna-Örsre ment maecenásához, Orczy László báróhoz és a 48-iki év telét ott töltvén, a család tagjainak arczképét készítette el. A kápolnai csata után, bár köhögését a zord tél ismét előidézte, be akart lépni a szabadságharczosok közé, de az orvosok lebeszélték. Ez év nyarán Egerben megismerkedett Tárkányi Bélával, az egri érsek titkárával, az ismert költővel, a ki őt életfogytáig nemcsak barátságával tisztelte meg, de megrendeléseivel is támogatta. Egerben időzése alatt festette 1853-ban "Árpád fejedelemmé emeltetését" ábrázoló történelmi képét, melyet a pesti műegylet 1853-ban műlapjául választott, s a mely Tarkányi hagyatékából jutott a nemzeti múzeumba. Egerben számos arczképét és oltárképet festett, és Bartakovics érsek annyira kitüntette, hogy az érseki palotában adott helyet műterme számára. 1856-ban a polgárdi templom számára az egri káptalan által megrendelt nagy oltárképet Mária mennybemenetelét megfestendő, Parisba utazott és a nagyszabású, erőteljes színezetű, az olasz mesterekre emlékeztető nagy képét 1857-ben fejezte be. Közben a párisi műkincseket és Londonba átrándulván, az ottani képtárak remekeit tanulmányozta. Hazatértében néhány havi Bécsben tartózkodása alatt több arczképét, köztök Giskrát, a későbbi minisztert, itthon Balassa tanárt, Földváry Károly honvédezredest, testvérét Sándort, Kazinczy Gábort festé a többek közt. Madridba 1864-ben érkezett, hol bemutatta magát Crivelli gróf osztrák követnek, ki előbb diplomatikus kimértséggel fogadta, némelyek ezt a művész magyar ruhájának tulajdonították, később azonban legmelegebb támogatója lett, megrendelésekkel halmozta el, lefesteté magát, nejét, a szép Serbelloni grófnét, és Luinóba is el akarta vinni, hogy ottani palotáját rendezze és díszítse s onnan Bellagióba a Comó-tó mellé, hol a hires Serbelloni-villában évekre terjedő megrendelést kell vala végeznie azonban e terv nem valósult meg, mert Crivellit Rómában 1868-ban halálos szélhűdés érte. Kovács Mihályt a madridi San Fernando akadémia okleveles levelező tagjává nevezték ki. Itt a Pradóban ismerkedett meg Donna Petra de Castro y Blanco régi, előkelő spanyol családból származó hölgygyei, ki szintén gyakorlott kézzel másolgatta Rubens műveit, és akit 1867-ben nőül is vett. A hetvenes évek folyamán elébb Olaszországot, később Németországot, Hollandiát, Belgiumot, Angliát és Francziaországot járta be nejével. Noha sokat gyöngélkedett, folyton dolgozott. Pusztító vesebaja csak 1891 őszén kezdett aggasztóvá válni, s 1892. évi augusztus 3-ikán jobb életre szenderült a jeles tehetségű, nagy ismeretű művész, ki mint ember nemeslelkűsége által tűnt ki. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1893. február 19.) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Kovács Mihály: Árpád fejedelemmé emeltetése U R L : http://dka.oszk.hu/060400/060436 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 790x829 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 199 DPI S z í n : szürke T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : erősen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Zsuzsanna |