D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : jul7_13.jpg
 B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/060900/060904/jul7_13_kiskep.jpg
C Í M 
F ő c í m : Tűzoltó deákok a XVII-XVIII. században
B e s o r o l á s i   c í m : Tűzoltó deákok a XVII-XVIII. században
E G Y É B   C Í M 
E g y é b   c í m : Debrecen
M i n ő s í t ő : összefoglaló cím
A L K O T Ó 
S z e r e p : tervező
B e s o r o l á s i   n é v : Cziglényi
U t ó n é v : Ádám
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
1909-1998
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : OSZK MEK
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
S z e r e p : elektronikus szerkesztő
T e s t ü l e t i   n é v : OSZK MEK
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2014-11-17
E s e m é n y : beszerezve
I d ő p o n t : 2012-01-23
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : MEK-be való felvétel időpontja.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : bélyeg
A   t í p u s   n e v e : grafika
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
M e g j e l e n é s : Budapest : Magyar Posta, 1938
S o r o z a t : 1938. Debrecen
T e c h n i k a : mélynyomás, fésűsfogazat
T í p u s : bélyeg
C í m : Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye
S z e r z ő : [szerkesztő] Hevesi Erzsébet, Vermes Anna
M e g j e l e n é s : [Budapest] : [Szerk.], [2012]
T í p u s : bélyeggyűjtemény
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK MEK
M e g j e g y z é s : A Magyar Posta Zrt. engedélyével.
J O G K E Z E L É S 
A   j o g t u l a j d o n o s   n e v e : Magyar Posta Zrt.
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Jogvédett.
T É M A 
T é m a k ö r : Szolgáltatóipar, belkereskedelem
A l t é m a k ö r : Postai szolgáltatások
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Festészet, grafika
T é m a k ö r : Pedagógia, nevelés
A l t é m a k ö r : Nevelés- és iskolatörténet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : bélyeg
 M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : postabélyeg
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : filatélia
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : csoportkép
 M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : diák
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : tűzoltó
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : református egyház
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : teológia
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : kollégium
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 1938-1939
 M i n ő s í t ő : időszak
T á r g y s z ó : Debrecen
 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : 1938. DEBRECEN
A debreceni kollégium fennállásának 400. évfordulója alkalmából.
Mélyny. IX-Vj. 12 :12 1/2 F. fog.
T.: Cziglényi Ádám
F 1938. okt. 1.-1939. dec. 31.
P 960 087 fog. 900
620 587 16 f Tűzoltó deákok a XVII-XVIII. században 60,- 25,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : 1538 táján Török Balint főúr Pápáról Bálint nevű papját azért hozta Debrecenbe, hogy a város polgárságát a reformált hitre térítse. Tevékenysége eredményeként az addigi ferencesrendi zárda megszűnt és az iskola a reformált városi vezetéshez került. Első tanára Dési András volt 1549-51 között. Az iskola fejlődése és egyházi jellegének erősödése Méliusz Juhász Péter püspök (lásd XII.15.) nevéhez fűződik. A diákoknak az alapismeretek megszerzése után módjuk volt magukat továbbképezni, akár külföldi főiskolákon is. Az 1567-es zsinati törvény meghatározta a tananyagot s ezzel fokozatosan elősegítette a gimnázium és a lelkészképzést végző akadémia kialakulását. Az intézmény 1588-tól már főiskolának volt tekinthető. Az iskola jelentősége hamar túlnőtt Debrecenen. A nagyobb diákok innen mentek már vidékre tanítani. A magyar népművelésnek ezek a tanítók lettek a megalapozói. 1626-ban - fejedelmi utasításra - a humanista formális képzés kiegészült reáltárgyakkal és filozófiai témákkal. 1660 utáni korszakot már a felsőfokú képzés jellemezte. 1848-ig 11 tanszék létesült. A fejlődés minden fázisában kiemelkedő jellemű és tudású tanárok biztosították a megfelelő színvonalat. A tanárok között volt Mártonfalvi Tót György 1660-1681-ig, Szilágyi Tönkő Márton 1669-1699-ig, Lisznyai Kovács Pál 1679-1693-ig professzorok, Szilágyi Márton 1681-1700-ig, Huszthy István 1700-1704-ig, Maróthy György 1738-1744-ig, Hatvani István 1749-86-ig, Kerekes Ferenc 1823-50-ig, Török József 1848-94-ig. A kiváló tanárok mellett olyan, országos hírnévre emelkedett diákok nőttek fel, mint Segner János András (lásd X.9.) 1730-31-ben debreceni orvos, majd a göttingeni és a hallei egyetem tanára, Weszprémi István a nagyhírű orvosdoktor (1723-1799), Diószegi Sámuel lelkész, orvos, botanikus (1760-1813), Fazekas Mihály (lásd 1.6.). A kollégiumban végzett kiemelkedő természettudományi képzés sok kiváló elmét indított műszaki pályára, akik azután mérnöki oklevelet szerezve a XVIII-XIX. században a geodéziai munkák és a folyószabályozások, víz- és vasútépítések ma már névtelen tervezői és irányítói lettek. A kiegyezés után ismét gyors fejlődésnek indult az iskola. 1914-re a tanszékek száma 31-re emelkedett, ebből 6 hittudományi, 11 jogtudományi, 14 bölcsészkari tanszék volt. Azt a célkitűzést, miszerint Debrecenben is egyetemet kell alapítani 1912. július 7-én elfogadta a képviselőház. 1914. augusztus 26-án kinevezték a hittudományi-, jogi- és bölcsészkar 28 tanárát, akik közül 17 korábban a kollégium professzora volt. Ezzel a főiskola kivált a kollégiumból, de az egyetem úgy tekinti a kollégiumot, mint anya-intézetet. A II. világháború után az iskolák államosítása során is megmaradt a református egyház irányítása alatt. Jelenleg református teológiai akadémia és gimnázium. A kollégium épülete 1801-ben leégett. A főépület újjáépítése 1803-16 között történt Péchy Mihály építész (1755-1819) módosított tervei alapján. Az udvart körülzáró oldalszárnyakat 1870-74-ben építették. Tervezője Vasel Alajos volt. Könyvtárának csaknem negyedmillió daradjai Európában, de a világon is egyedülálló ritkaságok. (Révai NL.5 k.353 0.,Műv.L.1966.1 k.510 o.,Dunka Sándor-Szögi László) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Július) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Cziglényi Ádám: A debreceni egyetem
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 630x884 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 600 DPI
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn