D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : dualizmus_mo.jpg
C Í M 
F ő c í m : Magyarország a dualizmus idején
B e s o r o l á s i   c í m : Magyarország a dualizmus idején
A L K O T Ó 
S z e r e p : létrehozó
B e s o r o l á s i   n é v : Antos
U t ó n é v : Gábor
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2015-11-19
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2015-11-11
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : prezentáció
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Prezentáció
M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Prezi
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Magyar történelem 1868-1918
T é m a k ö r : Politika, államigazgatás
A l t é m a k ö r : Magyar belpolitika
T é m a k ö r : Politika, államigazgatás
A l t é m a k ö r : Magyar külpolitika
T é m a k ö r : Politika, államigazgatás
A l t é m a k ö r : Kormányzat, parlament
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : kiegyezés
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : dualizmus
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : országgyűlés
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : kormány
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : kabinet
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : állam
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : világnézet elvek száma szerint
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : 19-20. sz.
 M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
N y e r s   v a g y   O C R - e s   s z ö v e g : Magyarország a dualizmus idején 1867-1914 Politikai viszonyok a dualizmus idején 1. A pártok - a pártok közötti alapvető különbséget a kiegyezés elfogadása/elutasítása jelentette (ezt nevezzük közjogi kérdésnek) - a korszakban a kormánypárt (a Felirati Pártból kialakuló Deák-párt, majd Szabadelvű Párt) elfogadta a kiegyezést és különböző eszközökkel igyekezett biztosítani a parlamenti többségét - az ellenzék (a Határozati Pártból kialakuló Országos 48-as Párt, majd Függetlenségi Párt) elutasította a kiegyezést, de valódi alternatívát nem tudott kínálni, mivel a 49-es alapokhoz akart visszatérni - átmenetet képviselt a Balközép Párt, amely elfogadta a kiegyezést, de nem fogadta el a közös ügyek rendszerét - a közjogi kérdés körüli folyamatos viták elvonták a figyelmet a valódi problémákról - a kormánypárti többséget nyílt szavazásokkal, magas vagyoni cenzussal és választási csalásokkal biztosították (pl. virilisták) - az első válságra 1875-ben került sor, amikor Andrássy Gyula külügyminiszter lett, így a Deák Párt elveszítette vezetőjét. A válságot az oldotta meg, hogy egyesült a Tisza Kálmán vezette Balközép Párt egy részével ("szögre akasztotta a bihari pontokat") - A másik része létrehozta a Függetlenségi Pártot. - Később létrejöttek a munkásságot képviselő pártok is. "A balközép körnek tagjai azon nézetből indulnak ki, hogy Magyarország semmi más nemzetnek vagy országnak alá nem vetett, szabad és független ország, azt tekintették közjogi szempontból a párt mindenekelőtti feladatának, hogy az minden alkotmányos eszközzel odahasson, hogy mindazon törvények, melyek hazánk említett függetlenségével ellentétben állnak, megszüntessenek; megszüntessék ennek folytán a delegáció intézménye és a közös minisztérium; azon törvényes intézkedések pedig, melyek biztosításukra szükségesek, létesítessenek; a magyar hadsereg, pénz- és kereskedelmi ügyeink függetlensége, hazánk törvényes függetlenségének diplomáciai elismerése."(Bihari pontok) Milyen kérdés áll a politikai élet központjában? Pártviszonyok a dualizmus idején 2. Tisza Kálmán miniszterelnöksége (1875-90) - Az ellenzék "generálisnak", a kormánypárt parlamenti képviselőit "mamelukoknak" (a vezér akaratát gondolkodás nélkül végrehajtó szolgáknak) nevezte - alsótábla helyett képviselőház, felsőtábla helyett főrendiház - lépések a polgári állam kiépítésére: - közigazgatási reform: a kiváltságos területek (székely, jász, kun, hajdú) beolvasztása a megyékbe - a megyék jogait csökkentették és kiépítették a központi államigazgatási hivatalok megyei szerveit - felállították a városokban a rendőrséget, vidéken a csendőrséget - fejlesztették a postahálózatot és az iskolarendszert - a parlament csak a közös költségvetés és az újonc-megszavazáson keresztül tudott beleszólni a közös ügyekbe - Tisza bukását a véderő-vita okozta. Ferenc József növelte volna az újonclétszámot és eltörölte volna, hogy erről az o.gy. dönthessen. Tisza csak az emelést támogatta, ezért tudta, hogy F.J. le fogja mondatni. - Előtte viszont javasolta, hogy Kossuthnak ne kelljen kérelmeznie a magyar állampolgárságot (egy törvény szerint, aki sokáig él külföldön az elveszíti az állampolgárságát, ha nem kéri megújítását). Ezt F.J. elutasította, ezért Tisza lemondott. - Utódai közül kiemelkedik Wekerle Sándor, aki folytatta a polgári állam kiépítését: bevezették az állami anyakönyvezést, kötelezővé tették a polgári házasságkötést, egyenjogúvá tették a zsidó vallást. Gazdasági reformjai: ezüstalapról áttért az aranyalapra, a forint helyett bevezették a koronát. Tisza és Wekerle 3. Az 1905-ös válság - a XX. század első éveiben kiújult a véderővita. - az ellenzék obstrukcióval próbálta próbálta megakadályozni az elfogadást. Obstukció: az ellenzék húzza az időt, hogy ne jusson idő a szavazásra. Eszközei: hosszú felszólalások, név szerinti szavazás. Az ellenzék azért alkalmazza ezt, mert nincs más eszköze a kérdés befolyásolására. - F.J gróf Tisza Istvánt nevezte ki miniszterelnöknek, aki az ún. zsebkendőszavazással (1904) megváltoztatta a házszabályt és letörte az obstrukciót. Erre az ellenzék összetörte a berendezést, majd F.J. feloszlatta az o.gy-t és új választásokat írt ki. A zsebkendőszavazás - az események hatására az ellenzék összefogott és az 1905-ös választásokon győzelmet aratott - a koalíció tagjai nem fogadták el a kiegyezést, ezért F.J. nem őket bízta meg kormányalakítással - erre a szavazóik és a megyék ellenállást kezdtek, amire válaszul a belügyminiszter kezdeményezte az általános szavazati jog megadását - a koalíció végül elfogadta a kiegyezést, de éppen ezért fel kellett adnia programját -1910-től ismét Tisza István lett a miniszterelnök, aki elfogadtata a véderőjavaslatot - a fejlődés 1840-es évektől kezdődött, majd folytatódott az önkényuralom időszakában is, de felerősödött a kiegyezés után a politikai stabilitás megteremtése miatt - jelentős külföldi tőke áramlott az országba (főként osztrák, német és angol), de fokozatosan nőtt a hazai tőke aránya - leggyorsabban a bankszektor fejlődött - nagy infrastruktúrális beruházások mennek végbe: folyószabályozások és vasútépítések. Ezek sok munkaerőt igényeltek kb. 1890-ig. Az ott dolgozókat nevezzük kubikusoknak. - a vasút nálunk is húzóágazattá vált, fontos nyersanyag-lelőhelyeket kapcsolt össze a feldolgozóipari központokkal - a korszak végére sűrűsége megfelelt az európai átlagnak - a gazdasági fejlődés oka az ipari forradalom Gazdasági fejlődés a dualizmusban 1. A gazdaság fejlődése A vasúthálózat fejlődése 2. Az állam szerepe a gazdaságban - jelentős forrásokat biztosított az árvízvédelemre - kamatbiztosítási törvény: a vasútépítő cégeket veszteség estén az állam kárpótolja (a kormány felismerte a vasút gazdasági jelentőségét fellendíti az ipart és a m.g-ot is) - Baross Gábor(a "Vasminiszter") államosította a vasutakat, így létrejött a MÁV. Ezzel egységes menetrend és tarifarendszer jött létre -a korszak végére a vasutak behálózták az országot - adókedvezményeket biztosított az iparnak (ipartámogatás) - ösztönözték a modern vagy eddig nem gyártott iparcikkek előállítását - a közös vámterület nagy piacot biztosított és megvédte a gazdaságot a külső versenytől, de az osztráktól nem - az erős gazdaságban látták a politikai önállóság alapjait A folyószabályozások eredményei A vasút, mint húzóágazat Hol áll Baross Gábor szobra? 3. A mezőgazdaság fejlődése - a folyószabályozások után megnőtt a művelhető területek nagysága+gépesítettség növekedése+vetésforgó elterjedése+ hitelviszonyok javulása termésnövekedés - fő terménye a búza, amelynek jelentős részét a Monarchiában (közös vámterület) és külföldön értékesítették - a gépesítés csak lassan haladt, mivel a demográfiai robbanás miatt sok olcsó munkaerő volt - nőttek a termésátlagok(gépesítés- összefügg az iparral) - fejlődés főként a nagybirtokokon volt jellemző - megjelent a burgonya, a cukorrépa és a kukorica termesztése - a homokterületeken megkezdődött a gyümölcsfélék és szőlő termesztése (a szőlő jelentős részét a filoxéra kipusztította) - a birtokszerkezet aránytalan volt (kevés középbirtok) - a nemzeti jövedelem nagyobb része innen származott -itt dolgoztak a legtöbben (75-ről 65%-ra csökkent korban) A búzatermesztés alakulása A búza és a liszt kivitelének alakulása 4. Az ipar fejlődése - a magyar ipar fejlődését segítette a külföldi tőke beáramlása, valamint a Monarchia egységes piaca és a rendelkezésre álló nyersanyagok és az infrastruktúra fejlődése (pl. vasút) - leggyorsabban az élelmiszeripar fejlődött. A terménykereskedők fektették ebbe a pénzüket. Legjelentősebb a malomipar volt, amelynek Bp volt a központja. Fellendülését elősegítette a Mechwart-féle acélhengerszék. Fejlődött a szesz- és a cukoripar is - kevésbé fejlődött volt a textilipar a cseh-osztrák verseny miatt - a nehézipar központjai szén- és vasérc bányászathoz kötődtek: a Felvidéken Rimaszombat-Rozsnyó-Kassa környékén (+borsodi szén), Erdélyben Krassó-Szörényi iparvidék alakult ki. - a korszakban a magyar ipar gyorsabban fejlődött, mint az osztrák - szénbányák: Mecsek, Dorog, Tatabánya, Petrozsény - a második ipari forradalomba bekapcsolódott az ország pl. Kandó Kálmán feltalálta a villanymozdonyt. Találmányok: transzformátor, porlasztó. Megjelenik a vegyipar és a villamosítás kezd elterjedni. Mechwart-féle acélhengerszék Magyarország bányászata, vas- és acéltermelése Társadalom a dualizmus idején 1. Torlódó társadalom - Az első ipari forradalom késve jelentkezik, gyakorlatilag összekapcsolódott a másodikkal, ezért az általuk kiváltott társadalmi változások is összevontabban jelentkeztek. - Az országban (a régióban) sokáig egymás mellett élt a régi, feudális társadalom és az új, polgári (ipari, tőkés) társadalom. A torlódó társadalom 2. Az agártársadalom - Közös bennük az, hogy életük, jövedelmük a földhöz kapcsolódott, általában vidéken éltek. a) Nagybirtokosok (arisztokraták): - kb. 2000 család - kb. a földek 30-40%-át birtokolják - birtokaik kapitalista nagyüzemek voltak - tőkéjüket az iparba és a kereskedelembe is befektették - a politikai hatalom is az ő kezükben volt, ezért jelentős összefonódások alakultak ki a nagypolgársággal - zárt világot alkottak, amelyet a jólét, a műveltség és az utazások jellemeztek - Azért, hogy a jólétet biztosítsák, hitbizományokat alapítottak. Ezeket nem lehetett felosztani, elárverezni. Csak meghatározott módon öröklődhetett, de az örökös kötelessége volt a birtok jövedelméből a biztosítani a rokonság életkörülményeit. b) úri középosztály: -erősen differenciált réteg (nagy különbség a rétegen belül) - közös bennük, hogy közepes jövedelemmel rendelkeztek - két csoportjuk van: az egyik csoport nemesi származású és közepes birtokokkal rendelkezett - jelentős szerepet játszottak a helyi közéletben - Egy részük a passzív ellenállás, kártalanítás elhúzódása és szakszerűtlen gazdálkodás miatt sokan elszegényedtek és elveszítették földjeiket. Őket nevezzük dzsentriknek. Kapcsolataiknak köszönhetően a hivatalokban és a hadseregben vállaltak állást. - a másik csoportot lásd az ipari társadalomnál c) Parasztság (a társadalom legnagyobb részét alkotta): - erősen differenciált réteg - a nagy népességszaporulat miatt jellemző volt a telekaprózódás - a gazdag parasztság közepes birtokkal rendelkezett, napszámosokat (bérmunkásokat) alkalmazott, vállalkozott (tej-, malom-, szeszipar) - a középparasztság néhány jobbágytelken gazdálkodott, amelyből el tudta tartani magát - szegényparasztság: 1/4-1/2 jobbágytelke volt, amelyből nem tudott megélni, azért bérmunkát (napszámot) is vállalt a gazdag parasztság vagy az arrisztokrácia földjein. -agrárproletárok: föld nélküli réteg, akik a folyószabályozásokon, vasútépítéseken, nagy építkezéseken dolgoztak. Ezek megszűnése után (kb. 1890-es évek) helyzetük nehezebbé vált. Ekkor indultak meg a Viharsarokban (Körös-Maros köze) az aratósztrájkok. - cselédek, béresek: az uradalmi birtokokon éltek, rossz életkörülmények között. Munkájukért szállást, ellátást és kevés pénzt kaptak. A népességrobbanás növelte kiszolgáltatottságukat. 3. Az ipari társadalom - életük és jövedelmük az iparhoz/tőkéhez kapcsolódott, lakóhelyük általában a város volt a) nagypolgárság: - gyárosok, bankárok tartoztak ide - egy részüket a terménykereskedelemből meggazdagodott zsidó kereskedők alkották - szűk csoport volt, elzárkóztak a többi csoporttól - keresték a kapcsolatot az arisztokráciával, így jelentős összefonódások alakultak ki a két csoport között - külsőségekben, életmódban az arisztokráciát követték (pl. kastélyok) - közvetlenül nem politizáltak, de kapcsolataikon keresztül tudták érvényesíteni érdekeiket - az arisztokráciától eltérő értékrenddel rendelkezik - a századforduló környékére jött létre ez a réteg b) úri középosztály: - a másik csoportját a városi értelmiség alkotta - beletartoztak a betelpülő cseh és német polgárok, a zsidó értelmiségiek és dzsentriből hivatalnokká váló magyarok is - keveredtek benne a dzsentri és a polgári gondolkodás elemei - ez a réteg biztosította az átjárást az régi és az új társadalom között c) kispolgárság: - ide tartoztak azok, akik saját műhellyel rendelkeztek, valamint az állami alkalmazottak közül a rendőrök, csendőrök, vasutasok és a hadsereg altisztjei - felemelkedési lehetőségük az volt, ha tudták gyerekeiket taníttatni d) munkásság: - az iparban dolgoztak - a szakmunkásoknak jobb helyzetük volt, mint a képzetleneknek - a szakmunkások jelentős része külföldről jött - képzetlenek keveset kerestek, mivel túlkínálat volt munkaerőből - alacsony volt a női- és gyerekmunka aránya, részben a túlkínálat, részben a textilipar fejletlensége miatt - a század végén létrehozták politikai pártjukat a Magyar Szociáldemokrata Pártot, amelynek újságja a Népszava volt - a XX. század elején több tüntetést is szerveztek a választójog megadásáért A fóti kastélyban nevelkedtem. A kastély parkját magas fal vette körül. Hermetikusan elzárták a falutól, az országtól. Tévedés volna azt hinni, hogy az arisztokrata gyerek élete kényelmes volt. Igaz ugyan, hogy mindent megkapott, amit a szeme-szája megkívánt. Hamar meg kellett tanulniuk, mit jelent a kiváltságosság, az etikett és minden, ami a hatalom érdekében van. Inkább a külsőségekre és a nyelvtanulásra helyezték a hangsúlyt, mint a komoly elmélyedést kívánó tanulmányokra. A reprezentálni tudás és viselkedés volt a fontos (Károlyi Mihály) A pénzt valamire való ember örökli, nem megkeresi. (Voltak olyan hitbizományok, amelyek alapítólevelében külön szakasz tiltotta, hogy a hitbizomány örököse olyan nőt vegyen feleségül, akinek a családfája nem mutat fel a két ágon legalább 16 nemesi származású őst" (Károlyi Mihályé Andrássy Katinka) Dzsentri kúria A gazdag- és a szegényparasztság Törley József kastélya Budafokon Az értelmiség és a kispolgárság A munkásság lakáskörülményei Életmód a dualizmus idején 1. A boldog békeidők - az I. világháború után visszatekintve nevezték el így ezt az időszakot - polgárosodás és technikai fejlődés összekapcsolódott - a felsőbb társadalmi csoportoktól terjedt lefelé, de a parasztságot alig érintette a fejlődés - javult az élelmezés, nőtt a lakások alapterülete és komfortja (a középosztály 4-5 szobás lakásban élt és cselédet tartott) - fejlődtek a higiéniai és egészségügyi viszonyok, kiépült a városokban az ivóvízhálózat, megindult a csatornahálózat kiépítése csökkent a halálozás - munkaidő csökkentése az embereknek megnőtt a szabad idejük+ több pénzük lett sportok, utazás, turizmus megjelenése - megjelenik a modern életmód a nagyvárosokban (egyidőben Ny-Európával): mozik, kávéházak, áruházak (szórakoztatóipar megjelenése az technikai lehetőségekre alapozva), női szerepek változása - tömegkultúra megjelenése: tömegsport, bulvársajtó - a nagyvárosokban átalakulnak a viselkedési minták Az új szórakozási formák: a sport és a mozi Egy kedvelt utazási célpont: A Magas-Tátra 2. A Millennium - a honfoglalás 1000 éves évfordulóját nevezzük így, amelyet 1895-96-ban rendeztek meg - az egész országban ünnepségeket, megemlékezéseket tartottak - az események központja Budapest volt, amely fejlődésének jelentős lökést adott az eseménysorozat - az események központja a Városliget volt 3. Budapest fejlődése a XIX. században - hatalmas fejlődésen megy keresztül, világvárossá fejlődik - lakosságszáma 1848-ban 150.000 fő, a kiegyezéskor 250.000 fő, a századfordulón 700.000 fő (gyorsabban nőtt, mint az országé) - fejlődésének tényezői: - központi fekvése - a vasúthálózat sugaras-centrális szerkezete (központ: Bp) - politikai központ volt, itt voltak a központi hivatalok - a feldolgozóipar központja lett (gépipar, malomipar) - pénzügyi központtá vált - rendelkezésre állt a szakképzett munkaerő, tőke, infrastruktúra - a politikai vezetőréteg célja Bécs utólérése volt, ezért jelentős beruházások voltak - oktatási-kultúrális központ lett (közoktatási hálózat, egyetemek, Akadémia,múzeumok) - 1873: Pest, Buda és Óbuda egyesítésével létrehozták Bp-et - az infrasturktúra fejlesztésére létrehozták a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, ennek vezetője volt br. Podmaniczky Frigyes - jelentős épületek jöttek létre: Operaház (Ybl Miklós), Parlament (Steindl Imre), Mátyás templom (Schulek Frigyes), Margit-híd, Szabadság-híd (Ferenc József-híd) - a Millenniumra készült: Vajdahunyad vára, földalatti (Millenniumi vasút) tömegközlekedés megjelenése, - a városban egymástól eltérő funkciójú negyedek jöttek létre: - belváros: gazdasági és politikai központ, - Nagykörút: valamikori Duna-ág helyén lakóépületek jöttek létre, főként a középosztály számára - Andrássy út (Sugárút): villák épültek - a külvárosokban a Duna mentén működtek a gyárak, körülöttük a munkásnegyedek - a fejlődés hátránya volt, hogy a főváros és a vidék fejlődése nagyon elvált egymástól és a településszerkezet aránytalanná vált, azaz nem voltak olyan vidéki városok, amelyek ellensúlyozni tudták volna Bp-et Budapest területi fejlődése A földalatti korabeli ábrázolása 3. Az oktatás a dualizmus idején - a kormányok fontosnak tartották a fejlődés és a magyarosítás szempontjából (asszimiláció az oktatáson keresztül) - jelentős erőforrásokat fordítottak rá - 1868-ban elfogadták az Eötvös József által beterjesztett népiskolai törvényt, amely előírta a tankötelezettséget 6-12 éves kor között. Célja a műveltség emelése volt. - ezért jelentő számú elemi iskola épült az analfabéták aránya 2/3-ról 1/3-ra csökkent - nőtt a gimnáziumok száma nőtt az érettségivel rendelkezők száma (az érettségi a középosztályhoz való tartozást jelentette) - új egyetemek jöttek létre (pl. Kolozsvár, Pozsony) európai szintű értelmiségi réteg jött létre - az iskolafenntartók közül továbbra is kiemelkedik az egyház - a tanyavilág és az aprófalvak lakóinak egy része nem tudott részt venni benne A nemzetiségi kérdés a dualizmusban 1. A nemzetiségi kérdés 1849-68 között - a nemzetiségek nem kapták meg azokat, amiket a Habsburgok ígértek nekik a szabadságharc alatt (pl. területi autonómia) - a helyzetük mégis kedvezőbbé vált az önkényuralom alatt: a magyarok elnyomása miatt kevésbé tartottak a magyar nemzetállami törekvésektől (erőszakos asszimilációtól)+ a passzív ellenállás miatt jelentős pozíciókat kaptak a közigazgatásban, amely erősítette a nemzeti öntudatukat - a magyarok továbbra is nemzetállamot, a nemzetiségek területi autonómiát akartak, az álláspontok nem közeledtek - Kossuth Dunai konföderációs terve jelentős engedményeket tartalmazott, pl. a helyi önkormányzatok szerepének erősítését. Ez a magyaroknak túl sok, a nemzetiségeknek túl kevés volt, viszont a magyarok ráébredtek, hogy Ma.o túl gyenge, ezért vagy Ausztriával egyeznek ki vagy a szomszéd népekkel lépnek szövetségre A nemzetiségek helyzete az újabszolutizmus idején Magyar karikatúra az újabszolutizmus nemzetiségi politikájáról Miért felel és miért nem felel meg a valóságnak a karikatúra? - a kiegyezéssel a magyarok ismét a nemzetiségek "fölé" kerültek, így újra megindul a nemzetállam kiépítése, ezért elutasítják a kiegyezést - a csehek és a horvátok a dualizmus helyett trializmust akartak - az o.gy. 1868-ban elfogadta a br. Eötvös József által kidolgozott nemzetiségi törvényt: Minthogy Magyarország összes honpolgárai az alkotmány alapelvei szerint is politikai tekintetben egy nemzetet képeznek, az oszthatatlan egységes magyar nemzetet, melynek a hon minden polgára, bármely nemzetiséghez tartozzék is, egyenjogú tagja "magyar országgyűlés tanácskozása nyelve ezentúl is egyedül a magyar; a törvények magyar nyelven alkottatnak, de az országban lakó minden más nemzetiség nyelvén is hiteles fordításban kiadandók" A törvényhatósági tisztviselők saját törvényhatóságaik területén a községekkel, gyülekezetekkel, egyesületekkel, intézetekkel és magánosokkal való hivatalos érintkezéseikben a lehetőségig ezek nyelvét használják. c) A horvát-magyar kiegyezés (1868) b) A nemzetiségi törvény (1868) Az ország minden lakosa igénybe veheti saját községi birósága előtt anyanyelvét. A biró a panaszt vagy kérelmet, a panasz vagy kérelem nyelvén intézi el "A községi tisztviselők a községbeliekkel való érintkezéseikben azok nyelvét kötelesek használni." "az állam köteles ez az állami tanintézetekben lehetőségig gondoskodni arról, hogy a hon bármely nemzetiségű, nagyobb tömegekben együtt élő polgárai az általok lakott vidékek közelében anyanyelvökön képezhessék magukat egészen addig, hol a magasabb akadémiai képzés kezdődik." " bármely nemzetiségű honpolgárnak éppen úgy, mint a községeknek, egyházaknak, egyház-községeknek jogában áll saját erejökkel, vagy társulás útján alsó, közép és felső tanodákat felállítani." - széles körű nyelvhasználatot biztosít a nemzetiségeknek az oktatás, az igazságszolgáltatás és a közigazgatás alsó és középső szintjén - személyi autonómiát adott, de területi autonómiát nem - engedélyezte az anyanyelvi oktatást az állami iskolákban, amelyet az állam finanszírozott (vegyes lakosságú vidékeken azoknak a nemzetségeknek, amelyeknek az aránya elérte a 20%-ot) - lehetőséget adott a nemzetiségeknek az iskolaalapításra - nemzetiségi egyesületeket hozhattak létre - a területi egység és az egy politikai nemzet elve viszont megmaradt, így a nemzetiségek politikai szervezetet nem alapíthattak - európai összehasonlításban a törvény megfelelt a kor Ny-európai mintáinak - a horvátok perszonáluniót és Fiume (ma: Rijeka) átadását (Mária Terézia óta Magyarországhoz tartozott, de többségében olaszok lakták) akarták - a magyar o.gy. lefogadta a tartomány területi autonómiáját - a horvátok saját o.gy-ük lehetett (szabor), 40 képviselőt küldtek a magyar o.gy. képviselőházába és 3-at a felsőházba, valamint a magyar kormánynak volt egy horvát minisztere is - a tartományt a bán vezetette, aki irányította a közigazgatást, az igazságszolgáltatást és az oktatást (belpolitikában önállóság) - a kiegyezést a horvátok nehezen fogadták el, mert a Habsburg Birodalmon belüli teljes önállóságra törekedtek (trializmus-háromközpontúság) - ennek alapját az illírizmus adta (délszláv népek egyesítése horvát vezetéssel) - Fiume végül magyar igazgatás alá került, de hivatalos nyelve az olasz lett a) A nemzetiségi kérdés a kiegyezésig Karikatúra a horvát-magyar kiegyezésről 2. A nemzetiségi kérdés 1914-ig a) A népességszám változása - a korban demográfiai robbanás játszódott le, azonban ennyi embernek a mezőgazdaság már nem, az ipar még nem tudott elegendő munkahelyet biztosítani (későn indult meg az ipar fejlődése) - a migrációnak (vándorlásnak) három fajtája alakult ki: - a belső vándorlás, amely főként Bp-re irányult - kivándorlás Amerikába - bevándorlás Cseh- és Németországból szakmunkások, Galíciából zsidó polgárok - a legjelentősebb az Amerikába vándorlás volt, összesen kb. 1,5 millió ember ment ki, főként a Felvidék keleti részéről és Kárpátaljáról (főként szlovákok mennek ki) - németek kivételével a többi nemzetiségben döntő többségben volt a parasztság Népesedési folyamatok Migrációs folyamatok b) A magyarság arányának változása - a magyarok aránya a korszakban 41%-ról 54%-ra nőtt. Ennek három oka volt: - a természetes szaporodás a magyarok körében nagyobb volt, mint a nemzetiségek körében (kivéve németek, szlovákok) - a migrációs egyenleg(bevándorlás-kivándorlás különbözete) a magyarság szempontjából kedvezőbb volt, mivel a nemzetiségiek (főleg a szlovákok) közül többen vándoroltak ki, mint a magyarok közül, valamint a bevándolók a magyarságba asszimilálódott - asszimiláció(beolvadás): főként a németek és a zsidók asszimilálódtak, elsősorban Bp. volt az asszimiláció területe (a nemzetiségi tömbök érintetlenek maradtak). Összesen kb. 2 millió fő asszimilálódott. Karikatúra a kivándorlás okairól A magyarság arányának növekedése Magyarország etnikai összetétele 1910-ben c) A magyar nemzetiségi politika - a jelentős természetes asszimiláció mellett kevésbé volt jelentős az erőszakos asszimiláció, mivel az átlagember alig került kapcsolatba az állammal (még csak kiépülőben volt a polgári állam) - az erőszakos asszimiláció elsősorban az értelmiségre hatott (ha hivatalban akart dolgozni), ill. az oktatás terén volt rá lehetőség: - nem hajtották végre a nemzetiség törvény bizonyos elemeit (ez kiváltja a nemzetiségek tiltakozását) - akadályozták a nemzetiségi középiskolák működését - nehezítették a nemzetiségek bejutását a felsőoktatásba - 1879: bevezették a magyar nyelv kötelező tanítását a nem magyar nyelvű iskolákban (az 1868-as törvény szerint nem kellett még tantárgyként sem oktatni a magyar nyelvet) -1907: Lex Apponyi: " A nem magyar tanitási nyelvű elemi iskolákban a magyar nyelv a kijelölt óraszámban oly mérvben tanitandó, hogy a nem magyar anyanyelvü gyermek a negyedik évfolyam bevégeztével gondolatait magyarul élőszóval és irásban érthetően ki tudja fejezni." - ezek ellenére a nemzetiségiek 75%-a nem tudott magyarul (jelentősebb az analfabétizmus), tehát csekély eredménye volt - a nemzetiségekkel a viszony egyre inkább elmérgesedett: - a Monarchia föderatív átalakítását akarták - az új nemzetállamok (Szerbia, Románia) kultúrálisan és anyagilag is támogatták őket - a földkérdés megoldatlansága és a nemzetiségi értelmiség megerősödése fokozta az ellentéteket pl. Memorandum-per - a korszak végére felmerült az elszakadás gondolata is Az asszimiláció okai d) A zsidóság és a cigányság helyzete - kimondták a zsidó vallás egyenjogúságát, majd 1895-ben a bevett vallások közé emelték - a kereskedelemben és az értelmiségi pályákon dolgoztak - gyorsan asszimilálódtak, néhányan nemesi címet is kaptak (pl. Wolfner) -a politikai elit befogadó magatartást tanusított - kismértékben jelen volt az antiszemitizmus, főként a kispolgári rétegben pl. tiszaeszlári per - a korban jelentős cigány népesség vándorolt be Románia felől - egy részük letelepedett életmódot folytatott - szakmáik: kovács, lókereskedő (kupec), zenész, de sokan éltek alkalmi munkákból - a kormány kísérletet tett az oktatásba való bevonásukra Baross Gábor "megszelidíti" a magánvasutakat "1892-ben 300 tagú küldöttség vitte az uralkodóhoz az emlékiratot, amelyben [a románok] sérelmeiket sorolták fel, és követeléseiket ismertették. Ezek lényege Erdély autonómiájának helyreállítása, a románok által lakott területeken román hivatalnokok alkalmazása és a román nyelv használata, teljes nemzetiségi egyenjogúság. Ferenc József azonban nem fogadta a delegációt, s a memorandumot felbontatlanul átküldte a magyar kormányhoz. Ezen felháborodva a román vezetők magyarul és idegen nyelven is közzétették az anyagot. A magyar államügyészség erre azzal válaszolt, hogy "sajtó útján elkövetett nemzetiségi izgatás" címén vádat emelt ellenük, s a kolozsvári törvényszék egy-két éves államfogházzal sújtotta őket." (Romsics Ignác, történész) A Memorandum-per A kép felirata: "Munkára, szolgálatba! Vége a czigány dicsőségnek! (1893)
D o k u m e n t u m   n y e l v e : magyar
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Havas Melinda: A dualizmus kora
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : Prezi prezentáció
O l d a l a k   s z á m a : 79
T e c h n i k a i   m e g j e g y z é s : 5. verzió
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
A   f o r m á t u m   n e v e : PDF dokumentum
O l d a l a k   s z á m a : 79
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 770x464 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 180 DPI
S z í n : színes
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Erzsébet