D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : gazdasag.jpg
C Í M 
F ő c í m : Magyarország gazdasága a XX. Században
B e s o r o l á s i   c í m : Magyarország gazdasága a XX. Században
A L K O T Ó 
S z e r e p : létrehozó
B e s o r o l á s i   n é v : Nagy
U t ó n é v : Nóra
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2015-11-26
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2015-11-11
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : prezentáció
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Prezentáció
M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Prezi
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Magyar történelem 1989 után
T é m a k ö r : Politika, államigazgatás
A l t é m a k ö r : Magyar belpolitika
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Magyar történelem 1946-1989
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Magyar történelem 1919-1945
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : rendszerváltás
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : 1990-es évek
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : politikai rendszer
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : gazdasági válság
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : pénzügyi válság
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : kereslet
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : kínálat
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : 19. század
M i n ő s í t ő : időszak
T á r g y s z ó : 20. század
M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
N y e r s   v a g y   O C R - e s   s z ö v e g : Magyarország gazdasága a XX. században (Bethlen-féle konszolidáció, gazdasági válság, Rákosi-korszak gazdasága, gazdasági rendszerváltás) A Bethlen-féle konszolidáció A kormányzat az alsóbb néprétegek körében csak földreform útján tehetett szert valamiféle legitimációra Legfontosabb támogatóinak, a nagybirtokosoknak az érdekeit viszont nem hagyhatta figyelmen kívül. A földeknek csupán egytizedét osztották fel, azonban ezek egy részét is közcélra vették igénybe. Nem alakultak ki életképes paraszti birtokok, és nem enyhült a munkanélküliség sem Az 1920-as évek mezőgazdaságában főleg a gabonatermesztés és a hagyományos módszerek domináltak, exportra kevés lehetőség nyílt. Modernizációra legfeljebb a nagybirtokosok költhettek. Az ágazat a nemzeti jövedelem kb. 40%-át adta, a lakosság felének nyújtva megélhetést. A mezőgazdaság kollektivizálása termelőszövetkezetek létrehozásának legfőbb akadályát a parasztgazdák jelentették az ellenük folyó harc a magángazdaságok megadóztatásával, a kötelező terménybeszolgáltatással és a kuláklisták felállításával folyt begyűjtési rendszer meghatározott mennyiségű termény és állat beadását tette kötelezővé igen alacsony áron 1952-re már nem maradt a parasztnak saját fogyasztásra és vetésre gabonája azokra akik nem teljesítették a beszolgáltatást, súlyos büntetés várt, ami elől a téeszbe lépés jelentett menedéket kulákság felszámolása a kulák végül az lett, akiket felvettek a listára emelték az adóikat, elkobozták gépeiket, állataikat internálótáborokba (Recsk, Hortobágy), börtönökbe zárták őket Ipar és növekedés a húszas években A nehézipar helyett az élelmiszer- és textiliparra tevődött át a hangsúly: elsősorban lakossági fogyasztásra, később exportra is termeltek. Jelentőssé vált a bauxitbányászat és a timföldgyártás. A villamosenergia-ipar jelentőségét szaporodó távvezetékek és erőművek mutatták A gépipar a traktorgyártásban, az autók, motorok gyártásában könyvelhetett el sikereket, világhírűvé vált a mozdonygyártás. Magyarország exportra utalt országgá vált, főleg agrárpiacokat igényelt. A főbb partnerek Ausztria, Csehország, Németország, majd 1927-től Olaszország voltak. A gazdasági válság A kékcédulás választások (1947) a Kommunista Párt győzelmét hozták Elkezdődött a gazdaság szovjet mintájú átalakítása. 1947 és 1949 között államosították a bankokat, ipari, kereskedelmi vállalkozásokat, gyárakat, üzemeket. 1948-ban megindult a parasztság szövetkezetekbe kényszerítése, kuláküldözések zajlottak Az első ötéves terv (1950-54) tervszámai irreálisak voltak, túlnyomóan a nehézipart fejlesztették, elavult szovjet technológiával A beruházásokat nem volt miből fedezni (a Marshall-segély a keleti blokkban nem volt igénybe vehető); csak a mezőgazdaság kárára , illetve a bérek alacsonyan tartásával és a kötelező békekölcsön-jegyzésből tudták finanszírozni őket. A túlhajszolt iparosításnak és az ésszerűtlen mezőgazdasági kezdeményezések (pl. gumipitypang- és gyapottermesztés) miatt ellátási problémák jelentkeztek Újra bevezették a jegyrendszert, az életszínvonal 20%-al csökkent. 1928 Agrárválság gabonaárak zuhannak , a magyar gabona nem versenyképes ? belső piac nem képes felvenni akkora mennyiséget - 1926 óta folyamatos eladósodás jegybank feléli arany- és devizatartalékait 1929. október 24. "fekete csütörtök" Magyar Általános Hitelbank elvesztette alaptőkéje nagy részét július 13.: háromnapos bankszünnap, augusztus 14-ig korlátozott betétkifizetések Franciaország, majd a Népszövetség sem ad további kölcsönt Gömbös Gyula kiadja a Nemzeti Munkatervet 95 pont hazai tőkének biztonságot, az embereknek munkát ígér szakszervezetek államosításának kísérlete 1931 nyarán Magyarországon összeomlott a hitelrendszer 1931. július 13-án a kormány háromnapos bankzárlatot hirdetett. Trianon hatásai: A trianoni béke következtében Magyarország elvesztett területének több mint kétharmadát és lakosságának több mint 65%-át Az ország gazdasági élete felborult, hiszen az új határokon kívül maradt a nehézipar működtetéséhez szükséges összes nyersanyagforrás Az antanthatalmaknak fizetett hadisarc szintén nem tett jót a gazdaságnak, mivel a nemzeti vagyon egy jelentős részét erre kellett fordítani. A 20-as évek elején hiperinfláció 1924-ben kedvező kölcsön a Népszövetségtől 1927-ben stabil pénzt vezettek be, a pengőt. A Rákosi-korszak gazdasága Gazdasági rendszerváltás A rendszerváltás során a magyar gazdaság piacgazdasággá történő átalakulása volt az egyik legkiemelkedőbb kérdés, ennek az egyik legfontosabb lépcsője pedig a magánosítás, vagyis a privatizáció volt. Az ipar területén elsősorban az autóipar és az elektrotechnika területe vált kimagaslóvá a kilencvenes évek végére A mezőgazdaságban a téeszek bezárásával nem történt strukturális átalakítás. Az újonnan kialakult magángazdaságok nem voltak elég korszerűek a versenyképesség fenntartásához. a mezőgazdaságban a termőföld és az erdők kárpótlás keretében kerültek tulajdonosaikhoz önkormányzati tulajdonba kerültek a közművek, oktatási intézmények, helyi közlekedés néhány infrastrukturális ágazatban az állami tulajdonforma maradt meg (pl. közlekedés MÁV) az árakat nem központilag írják elő, hanem a kereslet és kínálat szabályozza (a termékek szabad árasak) nagyüzemek helyett kisebb létszámú cégek kft.-k, jelenleg ők vannak a legválságosabb helyzetben versenyhelyzet érvényesül (munkaerő képzettsége és alkalmazása, árak, kutatás-fejlesztési háttér stb. megváltoznak a húzóágazatok: gépiparban szerkezetváltás, tudásipar előretörése, zöldipar fontossága az állam feladata a piacgazdaság működési feltételeinek biztosítása a gazdaság a kilencvenes évek második felére stabilizálódott, de kiszolgáltatott maradt a nemzetközi viszonyoknak. A Nagyatádi-féle földreform és az agrárium a húszas években A válság megoldása: a gazdaság újjászervezése Bethlen kénytelen volt lemondani Utódjának, Károlyi Gyulának (1931-32) az intézkedései azonban hatástalanok maradtak. A válság megoldását végül 3 tényező segítette elő: állami beavatkozás olyan ágazatok védelmében ahol dinamikus növekedés volt várható (villamosenergia-termelés, szénhidrogénipar) a világpiaci árak lassú emelkedése a németországi változások extenzív hatásai:a német gazdaság nemzetiszocialista fejlesztése rengeteg nyersanyagot és agrárterméket igényelt. A Gömbös kormány (1932-1936) kereskedelmi szerződéseket kötött Ausztriával, Olaszországgal, Németországgal. A belgazdaság szintjén támogatta a parasztságot adósságainak visszafizetésében, a korporációs rendszer bevezetése azonban a munkásság és a gyárosok ellenállásán elbukott. a belföldi értékesítést korlátozta a hazai piac szűkös befogadóképessége a mezőgazdasági termékek árai sokkal alacsonyabb szintre kerültek, mint az iparcikkeké növekedett a mezőgazdaság számára hátrányos árkülönbözet - szélesre nyílt az agrárolló csökkent a parasztság pénzbevétele, az adók fizetésére és a gazdaságuk fenntartására hitelt vettek fel, nőtt az eladósodás az adó- és kölcsönterheket, a bérleti díjakat a megváltozott értékesítési feltételek miatt igen sokan képtelenek voltak tovább fizetni, ezért a parasztok tömegesen vesztették el kis parcelláikat a kisiparosok és a kereskedők felének a jövedelme a válság éveiben nem haladta meg az adómentes létminimumot a tisztviselőket és az értelmiséget a fizetések csökkentése mellett a létszámcsökkentés érintette súlyosan A második világháború tovább rontotta a magyar gazdaság helyzetét Az ország újra átállt a haditermelésre Területekeket csatoltak vissza (Észak-Erdély, Felvidék, Bánát), majd újra elcsatolták őket Német megszállás A Szovjetunió a háború után fegyveres erőt sorakoztathatott fel Magyarországon Ausztria rendezetlen állapot miatt -> kommunista erők érvényesülés
D o k u m e n t u m   n y e l v e : magyar
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Havas Melinda: A dualizmus kora
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : Prezi prezentáció
O l d a l a k   s z á m a : 13
T e c h n i k a i   m e g j e g y z é s : 5. verzió
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
A   f o r m á t u m   n e v e : PDF dokumentum
O l d a l a k   s z á m a : 13
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 770x433 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 180 DPI
S z í n : színes
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Erzsébet