D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : urbanizacio.jpg B é l y e g k é p : http://keptar.oszk.hu/061000/061008/urbanizacio_kiskep.jpg F ő c í m : Az Urbanizáció B e s o r o l á s i c í m : Urbanizáció S z e r e p : létrehozó B e s o r o l á s i n é v : Nagy U t ó n é v : Nóra Anna I n v e r t á l a n d ó n é v : N S z e r e p : létrehozó B e s o r o l á s i n é v : Sirály U t ó n é v : Dóri I n v e r t á l a n d ó n é v : N E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2016-01-07 E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2015-05-18 A t í p u s n e v e : prezentáció M e g n e v e z é s : Prezentáció M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció M e g n e v e z é s : Prezi T é m a k ö r : Építészet, építőipar A l t é m a k ö r : Várostervezés T é m a k ö r : Építészet, építőipar A l t é m a k ö r : Épületek T á r g y s z ó : urbanizáció M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : életmód M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : társadalmi fejlődés M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : szubkultúra M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : városi térség M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : város M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : modernizáció M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó N y e r s v a g y O C R - e s s z ö v e g : AZ URBANIZÁCIÓ
A települések a népesség koncentrálódásának olyan sajátos pontjai, melyeket három funkcionális kapcsolati rendszer tart össze:
a termelés,
az elosztás, ellátás
az igazgatás.
A település fogalmában minden emberi települést - a tanyán keresztül a falut és a várost beleértjük.
A település
1970-ben figyelték meg ezt a szakaszt
erős dezurbanizációs hatás: USA keleti partvidéke, Dánia,
okai: - új technológia
- munkahelyek megszűnése
- olcsóbb munkaerő
3. A dezurbanizáció (ellenvárosodás)
Lewis Mumford szerint a város valaha jelképesen maga a világ volt, mára viszont az egész világ egyetlen hatalmas várossa lett.
Az urbanizáció hatásai
Az urbanizáció szakaszai
A városok száma és mérete gyorsan nő
Fejlett országok:
ipari forradalom után jól fejlett, egyenletes eloszlású városhálózat
Fejlődő országok
többsége:
utóbbi 30 évben falusi térségek túlnépesedése, munkahelyek hiánya óriásvárosok kialakulása, peremükön bádogvárosokkal
1. A városrobbanás, agglomerálódás időszaka:
2. A szuburbanizáció:
1930: városok növekedése először az USA-ban
szuburbanizáció megkülönböztetése
-népesség
-ipari okai: zsúfoltság
lakókörnyezet leromlása
környezetszennyezés
romló közbiztonság
-szolgáltató szektor
4. Reurbanizáció ("vissza a városba")
Az 1980-as évektől figyeltek fel erre a jelenségre
A nagyváros népességszáma ismét növekedni kezd
A városhanyatlás miatt leromlott belvárosi negyedek felújítása városrevitalizáció
A települések típusai
A településeknek két alapvető kategóriája a falu és a város. A többi település ezeknek valamilyen alformájaként jelenik meg.
Falu: egyszerűbb szerkezetű, csoportos település, általában kisebb lélekszámú és jellemzően mezőgazdasági termelésre berendezkedett település
Tanya: szórvány jellegű településforma, külterületi lakott hely
Község: a falu magasabb szintű kategóriája
Város: olyan nagyobb lélekszámú település, amelyben az ipari, közlekedési, kereskedelmi, közigazgatási, oktatási, kulturális és szociális funkciók a meghatározók
Urbanizáció
Városodás
Mennyiségi változás:
-az emberek kisebb településekből városokba történő áramlása
Minőségi változás
-infrastruktúra
-életmód
-szerveződés
-gazdasági tevékenység
Városiasodás
Bevezetés már lezajlott: Európa, Észak- és Dél-Amerika
még nem zajlott le: Ázsia, Kína délkeleti része
Negatív hatás: környezetszennyezés
Pozitív hatás: tanulmányozhatóság
Bevezetés civilizáció térhódítása városok száma nő
a Föld lakóinak több mint fele városban él
vonzó hatás - ingázás
városkörnyezet ökológiai egyensúlya megbomlott
Bevezetés
régi városok - kisebbek, áttekinthetőek (vannak kivételek)
mai városok - szervezettséget igényelnek
ipari forradalom
előtt: városlakók 8-10%-os arányban,
ipari forradalom után: fordított arány
Bevezetés
A jövő
1968 Római Klub
1972, Róma, "A növekedés határai"
Jelenleg 50 db 10 milliósnál nagyobb város.
Előrejelzések alapján 2050-re a világ kétharmada lesz városlakó.
A globális méret nem világméretű győzelemre, hanem a fenntarthatóságra korlátaira utal.
A gyors és tervezetlen urbanizáció következményei
nyomortelepek
szennyezőanyag,
hulladékkibocsátás
Közlekedés által:
légszennyezés szmog
zajszennyezés, talajszennyezés
A gyors és tervezetlen urbanizáció következményei
Városok egyre sivárabbak, növényzet levegő tisztító hatása egyre kevésbé érvényesül.
Városépítészet Piaci
Köszönjük a figyelmet!
szereplők
városfejlődés
"parazita típusú ingatlanfejlesztők"
Feladata: élhető, egészséges lakókörnyezet kialakítása
Ügetőpálya
Aréna Plaza
Készítette:
Boruzs Adrienn
Deme Márton
Nagy Anna Nóra
Takács Máté
Varga Fruzsina
Vojku Bence
Belgium, Németország, Anglia
város = a földrajzi munkamegosztásban központi tevékenységre specializálódott település, területi és társadalmi munkamegosztás színtere
A gyors és tervezetlen urbanizáció következményei
kommunális szennyvizek jelentős része tisztítatlan, nagyvárosokban: 2%, Budapest: 20%
éghajlatváltozás, üvegházhatás világtenger szintjének 20-40 cmes emelkedés
betegségek gyorsabb terjedése
társadalmi következmények:
stressz, depresszió
szegénység, nyomor
deviáns magatartás: élvezeti szerek, prostitució, homoszexualitás
bűnözés, növekvő erőszak
rossz közbizontság
szatellitváros, alvótelepülés
Az urbanizáció nem eredendően rossz dolog, fontos gazdasági, kultúrális és társadalmi előnyökkel jár. A jól irányított városok hatékonyak, biztosítjak a méretgazdaságot és csökkentik a közlekedés káros hatásait. A "városi modell" tehát környezetbarátabbá teheti a gazdasági tevékenységet. Az pedig, hogy egymáshoz közel sok és sokféle ember él erősítheti az innovációt és új állásokat teremthet, hiszen eszmecserékből új eszmék születnek!
Fejlődési folyamatok az I. vh. végéig
fordulópont: kiegyezés (1867)
ipari városok:
vasutak + környezetátalakító munkálatok
további központok:
politikai átalakulás
településhálózat fejlődése
falusi népességszám csökken
főváros gyors fejlődése
(270 ezer 880 ezer fő)
szénbányászat, vas- és acélipar
pl. Szeged
Zágráb
Kolozsvár
Debrecen
Településhálózatunk
a két vh. között
trianoni békeszerződés
falvak, városi jogállású települések száma csökken
terület: 70% elvesztése
népesség: 2/3-ának elvesztése
(21millió -> 7,5millió)
vasúti csomópontok, agrárterületek elvesztése
A világ városhálózata
a világlakosság több mint fele városban él
városlakók aránya:
É- és D-Amerika
Ausztrália
Óceánia
Európa: 71%
Afrika: 39%
Ázsia: 35%
~80%
fejlődő országokban 2 milliárd (össz. 3milliárd)
26 megavárosban 310 millió (~10%)
Városverseny
= a városok társadalmi és gazdasági fejlődése
növeli:
humán erőforrás koncentráció
város-vidék együttélés
kedvező közlekedés
közigazgatási funkciók
sokszínű gazdasági bázis
kultúrális és szellemi értékek
More presentations by Anna Nóra Nagy
A sport szerepe a társadalom identitás-formálásában D o k u m e n t u m n y e l v e : magyar K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Tóvári Zoltán: Az Európai Unió alapszerződései A f o r m á t u m n e v e : Prezi prezentáció O l d a l a k s z á m a : 27 T e c h n i k a i m e g j e g y z é s : 5. verzió M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N A f o r m á t u m n e v e : PDF dokumentum O l d a l a k s z á m a : 27 M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 770x433 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 180 DPI S z í n : színes T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ A d o k u m e n t u m s t á t u s z a : INSIDE S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Erzsébet |