D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : urbanizacio.jpg
C Í M 
F ő c í m : Az Urbanizáció
B e s o r o l á s i   c í m : Urbanizáció
A L K O T Ó 
S z e r e p : létrehozó
B e s o r o l á s i   n é v : Nagy
U t ó n é v : Nóra Anna
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
S z e r e p : létrehozó
B e s o r o l á s i   n é v : Sirály
U t ó n é v : Dóri
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2016-01-07
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2015-05-18
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : prezentáció
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Prezentáció
M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Prezi
T É M A 
T é m a k ö r : Építészet, építőipar
A l t é m a k ö r : Várostervezés
T é m a k ö r : Építészet, építőipar
A l t é m a k ö r : Épületek
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : urbanizáció
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : életmód
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : társadalmi fejlődés
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : szubkultúra
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : városi térség
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : város
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : modernizáció
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
L E Í R Á S 
N y e r s   v a g y   O C R - e s   s z ö v e g : AZ URBANIZÁCIÓ A települések a népesség koncentrálódásának olyan sajátos pontjai, melyeket három funkcionális kapcsolati rendszer tart össze: a termelés, az elosztás, ellátás az igazgatás. A település fogalmában minden emberi települést - a tanyán keresztül a falut és a várost beleértjük. A település 1970-ben figyelték meg ezt a szakaszt erős dezurbanizációs hatás: USA keleti partvidéke, Dánia, okai: - új technológia - munkahelyek megszűnése - olcsóbb munkaerő 3. A dezurbanizáció (ellenvárosodás) Lewis Mumford szerint a város valaha jelképesen maga a világ volt, mára viszont az egész világ egyetlen hatalmas várossa lett. Az urbanizáció hatásai Az urbanizáció szakaszai A városok száma és mérete gyorsan nő Fejlett országok: ipari forradalom után jól fejlett, egyenletes eloszlású városhálózat Fejlődő országok többsége: utóbbi 30 évben falusi térségek túlnépesedése, munkahelyek hiánya óriásvárosok kialakulása, peremükön bádogvárosokkal 1. A városrobbanás, agglomerálódás időszaka: 2. A szuburbanizáció: 1930: városok növekedése először az USA-ban szuburbanizáció megkülönböztetése -népesség -ipari okai: zsúfoltság lakókörnyezet leromlása környezetszennyezés romló közbiztonság -szolgáltató szektor 4. Reurbanizáció ("vissza a városba") Az 1980-as évektől figyeltek fel erre a jelenségre A nagyváros népességszáma ismét növekedni kezd A városhanyatlás miatt leromlott belvárosi negyedek felújítása városrevitalizáció A települések típusai A településeknek két alapvető kategóriája a falu és a város. A többi település ezeknek valamilyen alformájaként jelenik meg. Falu: egyszerűbb szerkezetű, csoportos település, általában kisebb lélekszámú és jellemzően mezőgazdasági termelésre berendezkedett település Tanya: szórvány jellegű településforma, külterületi lakott hely Község: a falu magasabb szintű kategóriája Város: olyan nagyobb lélekszámú település, amelyben az ipari, közlekedési, kereskedelmi, közigazgatási, oktatási, kulturális és szociális funkciók a meghatározók Urbanizáció Városodás Mennyiségi változás: -az emberek kisebb településekből városokba történő áramlása Minőségi változás -infrastruktúra -életmód -szerveződés -gazdasági tevékenység Városiasodás Bevezetés már lezajlott: Európa, Észak- és Dél-Amerika még nem zajlott le: Ázsia, Kína délkeleti része Negatív hatás: környezetszennyezés Pozitív hatás: tanulmányozhatóság Bevezetés civilizáció térhódítása városok száma nő a Föld lakóinak több mint fele városban él vonzó hatás - ingázás városkörnyezet ökológiai egyensúlya megbomlott Bevezetés régi városok - kisebbek, áttekinthetőek (vannak kivételek) mai városok - szervezettséget igényelnek ipari forradalom előtt: városlakók 8-10%-os arányban, ipari forradalom után: fordított arány Bevezetés A jövő 1968 Római Klub 1972, Róma, "A növekedés határai" Jelenleg 50 db 10 milliósnál nagyobb város. Előrejelzések alapján 2050-re a világ kétharmada lesz városlakó. A globális méret nem világméretű győzelemre, hanem a fenntarthatóságra korlátaira utal. A gyors és tervezetlen urbanizáció következményei nyomortelepek szennyezőanyag, hulladékkibocsátás Közlekedés által: légszennyezés szmog zajszennyezés, talajszennyezés A gyors és tervezetlen urbanizáció következményei Városok egyre sivárabbak, növényzet levegő tisztító hatása egyre kevésbé érvényesül. Városépítészet Piaci Köszönjük a figyelmet! szereplők városfejlődés "parazita típusú ingatlanfejlesztők" Feladata: élhető, egészséges lakókörnyezet kialakítása Ügetőpálya Aréna Plaza Készítette: Boruzs Adrienn Deme Márton Nagy Anna Nóra Takács Máté Varga Fruzsina Vojku Bence Belgium, Németország, Anglia város = a földrajzi munkamegosztásban központi tevékenységre specializálódott település, területi és társadalmi munkamegosztás színtere A gyors és tervezetlen urbanizáció következményei kommunális szennyvizek jelentős része tisztítatlan, nagyvárosokban: 2%, Budapest: 20% éghajlatváltozás, üvegházhatás világtenger szintjének 20-40 cmes emelkedés betegségek gyorsabb terjedése társadalmi következmények: stressz, depresszió szegénység, nyomor deviáns magatartás: élvezeti szerek, prostitució, homoszexualitás bűnözés, növekvő erőszak rossz közbizontság szatellitváros, alvótelepülés Az urbanizáció nem eredendően rossz dolog, fontos gazdasági, kultúrális és társadalmi előnyökkel jár. A jól irányított városok hatékonyak, biztosítjak a méretgazdaságot és csökkentik a közlekedés káros hatásait. A "városi modell" tehát környezetbarátabbá teheti a gazdasági tevékenységet. Az pedig, hogy egymáshoz közel sok és sokféle ember él erősítheti az innovációt és új állásokat teremthet, hiszen eszmecserékből új eszmék születnek! Fejlődési folyamatok az I. vh. végéig fordulópont: kiegyezés (1867) ipari városok: vasutak + környezetátalakító munkálatok további központok: politikai átalakulás településhálózat fejlődése falusi népességszám csökken főváros gyors fejlődése (270 ezer 880 ezer fő) szénbányászat, vas- és acélipar pl. Szeged Zágráb Kolozsvár Debrecen Településhálózatunk a két vh. között trianoni békeszerződés falvak, városi jogállású települések száma csökken terület: 70% elvesztése népesség: 2/3-ának elvesztése (21millió -> 7,5millió) vasúti csomópontok, agrárterületek elvesztése A világ városhálózata a világlakosság több mint fele városban él városlakók aránya: É- és D-Amerika Ausztrália Óceánia Európa: 71% Afrika: 39% Ázsia: 35% ~80% fejlődő országokban 2 milliárd (össz. 3milliárd) 26 megavárosban 310 millió (~10%) Városverseny = a városok társadalmi és gazdasági fejlődése növeli: humán erőforrás koncentráció város-vidék együttélés kedvező közlekedés közigazgatási funkciók sokszínű gazdasági bázis kultúrális és szellemi értékek More presentations by Anna Nóra Nagy A sport szerepe a társadalom identitás-formálásában
D o k u m e n t u m   n y e l v e : magyar
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Tóvári Zoltán: Az Európai Unió alapszerződései
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : Prezi prezentáció
O l d a l a k   s z á m a : 27
T e c h n i k a i   m e g j e g y z é s : 5. verzió
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
A   f o r m á t u m   n e v e : PDF dokumentum
O l d a l a k   s z á m a : 27
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 770x433 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 180 DPI
S z í n : színes
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Erzsébet