D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó   U R L : http://keptar.oszk.hu/061000/061026  F á j l n é v : informatika_tortenete.jpg  B é l y e g k é p : http://keptar.oszk.hu/061000/061026/informatika_tortenete_kiskep.jpg C Í M  F ő c í m : Informatika története B e s o r o l á s i   c í m : Informatika története A L K O T Ó  S z e r e p : létrehozó B e s o r o l á s i   n é v : Geigerné Kovács U t ó n é v : Viktória I n v e r t á l a n d ó   n é v : N D Á T U M  E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2016-07-22 E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2012-12-19 D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A prezentáció készítésének dátuma D O K U M E N T U M T Í P U S  A   t í p u s   n e v e : prezentáció R É S Z G Y Ű J T E M É N Y  M e g n e v e z é s : Prezentáció M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M  S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y  M e g n e v e z é s : Prezi U R L : https://prezi.com/qyfxrwy3qdjm/informatika-tortenete/ J O G K E Z E L É S  A   j o g t u l a j d o n o s   n e v e : Geigerné Kovács Viktória S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható T É M A  T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Világtörténet T é m a k ö r : Matematika, geometria A l t é m a k ö r : Tudománytörténet T é m a k ö r : Számítástechnika, hálózatok A l t é m a k ö r : Ipartörténet T é m a k ö r : Számítástechnika, hálózatok A l t é m a k ö r : Számítástechnika általában T Á R G Y S Z Ó  T á r g y s z ó : informatika M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : számítógépes matematika M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : számolóeszköz M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : számítógép-generáció M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : számítástechnika M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó  L E Í R Á S  N y e r s   v a g y   O C R - e s   s z ö v e g : Informatika története átirata INFORMATIKA TÖRTÉNETE A számoláshoz az első segédeszközt a kéz ujjai jelentették. Ezért volt "kézenfekvő" a tízes számrendszer használata. Később köveket, fadarabkákat is használtak a számolás segítésére alkalmi eszközként. A számolás oktatásában még ma is használják a korongokat, számoló pálcikákat. ABAKUSZ A számoláshoz az első segédeszközt a kéz ujjai jelentették. Ezért volt "kézenfekvő" a tízes számrendszer használata. Később köveket, fadarabkákat is használtak a számolás segítésére alkalmi eszközként. A számolás oktatásában még ma is használják a korongokat, számoló pálcikákat. ABAKUSZ Az abakusz ókori eredetű egyszerű számolási segédeszköz. Az összeadás és a kivonás igen egyszerűen és gyorsan elvégezhető abakusszal, a szorzás és az osztás sokkal körülményesebb. Az abakusznak igen nagy előnye, hogy az analfabéták is tudtak vele számolni. A római abakuszon egy helyiértéken 4 darab egyes értékű és egy darab ötös értékű golyó van, akárcsak az iskolákban most tanított szorobánon. Magyar abakusz A tanárok és kisdiákok a számolás művészetét nem csak az algebra segítségével, hanem a Magyarországon is elterjedt -és egyedivé - abakusz és a középkor óta egyre inkább tökéletesített számoló könyvecskék (táblázatok) segítségével is gyakorolták. SZOROBÁN A szorobán mítosza 1946 november 12-én mérte össze erejét a japán Macuzaki, aki szorobánt használt, és az amerikai Wood, aki elektromechanikus számológéppel dolgozott. Azonos számolási feladatokat kellett megoldaniuk. Mindegyik feladatot Macuzaki oldatta meg rövidebb idő alatt. NAPIER-PÁLCÁK John Napier (vagy latinosan Neper) skót tudós kis rudacskákat készített. A készlet tíz darab pálcából állt, mindegyik számjegynek volt egy pálca. (szorzás) A technikatörténetben számológépnek az az eszköz tekinthető, amely műveletvégzés közben a helyi értékek közötti átvitelt külön emberi beavatkozás nélkül végzi el. LOGARITMUS A XVI. sz. vége felé találták fel a logaritmust. Az első logaritmus-táblákat egymástól függetlenül készítette 1588-ban Jost Bürgi és 1594-ben a már említett John Napier. A tízes alapú logaritmust 1615-ben vezette be Henry Briggs. A logaritmustáblák alkalmazásával a szorzást és az osztást összeadásra és kivonásra lehetett egyszerűsíteni, nagyban meggyorsítva ezáltal a műveletek elvégzését. A LOGARLÉC 1622-ben William Oughtred (1574-1664) alkalmazott elsőként logaritmikus skálát a vonalzókon: a vonalzókra logaritmusokat mért fel, de az eredeti számokat írta melléjük. Így a vonalzók elcsúsztatásával két szám logaritmusát tudta összeadni és kivonni, a vonalzóról viszont maga az eredmény, a két szám szorzata vagy hányadosa volt leolvasható. Összeadásra és kivonásra a logarléc nem alkalmas A MECHANIKUS SZÁMOLÓGÉPEK KORSZAKA SCHIKARD SZÁMOLÓGÉPE 1623-ban Wilhelm Schikard tübingeni professzor a Napier-pálcák felhasználásával a négy alapművelet elvégzésére alkalmas számológépet készített. PASCAL ÖSSZEADÓGÉPE Az első, egységes egészként működő összeadógépet Blaise Pascal francia filozófus tervezte 1642-ben. A munkát Schikardtól függetlenül végezte és gépe nem is volt olyan fejlett, mint Schikardé. A gépet Rouenben adóbeszedőként dolgozó apja számára készítette az akkor 19 éves Pascal, hogy megkönnyítse annak munkáját. A számológép megmaradt az utókornak. Ez az eszköz tízfogú fogaskerekeket tartalmaz. A fogaskerekek minden foga egy-egy számjegynek felel meg 0-tól 9-ig. Minden helyiértéknek megfelel egy ilyen fogaskerék (hatjegyű számokat lehet a géppel összeadni). Az 1670-es években Gottfried Wilhelm Leibniz német filozófus és matematikus Pascal gépét továbbfejlesztette. amivel már szorozni, osztani és gyököt vonni is lehetett. Ez volt az első olyan számológép, amellyel mind a négy alapműveletet el lehetett végezni. A gép 20 jegyű számokkal dolgozott volna. Babbage (differenciagép) csak a gép egyes részeit tudta elkészíteni, a munkát azonban nem tudta befejezni: részben anyagi okok miatt, részben pedig a kor technikai lehetőségei nem voltak elegendőek. 1834-ben a differenciagép előállítási költségeit 17470 fontra becsülték (egy gőzmozdony ugyanekkor 1000 fontba került). 1991-ben Babbage részletes rajzai alapján megépítették az eredeti differenciagép egyszerűsített változatát korszerű anyagokból. A gép négyezer alkatrészből áll, méretei is tekintélyesek: 3,4 m × 0,5 m × 2,1 m. A berendezés tökéletesen működött. Japán abakusz ELEKTROMECHANIKUS (RELÉS) SZÁMÍTÓGÉPEK A következő állomást a jelfogók (relék) megjelenése jelentette: ez valójában egy kis elektromágnes által működtetett kapcsoló. 1910-es születésű német mérnök Konrad Zuse. 1935-től kezdte el a programvezérelt számítógép kifejlesztését. z1 Z1-Z2-Z3-Z4 SZÁMÍTÓGÉPEK MARK I-IV. számítógépeket a haditengerészet és a légierő számára. A gép hossza 15,5 m, szélessége 2,4 m volt, tömege 35 tonna. Kb. 400 000 dollárba került. 760 ezer elemet, 800 km-nél hosszabb vezetéket tartalmazott. Percenként 200 műveletet tudott elvégezni. Két szám összeadásához 1/3 másodpercre, összeszorzásához 6 másodpercre, osztáshoz mintegy 12 másodpercre volt szüksége. ELEKTRONIKUS GÉPEK - AZ ELSŐ GENERÁCIÓ (1946-1954) "elektronikus" szó valójában, eredetileg azt jelentette, hogy "elektroncsövekkel működő" 1623 A készülő gép egy tűzvészben elpusztult. 1960-ban az eredeti tervek alapján elkészítette az IBM. Az első ránk maradt mechanikus számoló szerkezet. Hét példányban készítette el, amiből kettő működőképesen (!) jelenleg is megtalálható múzeumokban. 1642 1671-ben Pascal gépének továbbfejlesztésével olyan gépet alkotott, melynek utódait még az 1950-es években is használták. 1820 (differenciagép), amit logaritmustáblázatok készítésére tervezett (1592-1635) (1623-1662) (1646-1716) (1791-1871) ENIAC A legfontosabb különbség, hogy a számítógép valamilyen fokú programozhatósággal rendelkezik, míg a számológép nem. Tehát a számítógép képes előre elkészített program végrehajtására, míg a másik gép csak egy — lehet, hogy bonyolult — műveletet (például szorzás) képes emberi beavatkozás nélkül önállóan végrehajtani. Az első változat többek között 18000 elektroncsövet, 10000 kondenzátort, 70000 ellenállást tartalmazott. Tömege több mint 30 tonna volt. A gép mintegy 70 m2 területet foglalt el, hossza 30 m, magassága 3 m volt. Az összeadásokat 0,8 ; a szorzásokat 2,8 másodperc alatt végezte el. Működéséhez 120-150 kW teljesítményt igényelt. Viszont sebessége jelentősen megnőtt: kb. 2000-szeres művelet-sebesség növekedést jelentett a legjobb jelfogós gépekkel szemben. Az ENIAC építési munkáinak vége felé csatlakozott a fejlesztő csoporthoz NEUMANN JÁNOS (1903-1957). Az 1970-es, 1980-as években a logarléc végleg elavult. Harmadik generáció: integrált áramkörös gépek (1964-1971) EDVAC EDSAC UNIVAC IAS II. GENERÁCIÓS SZÁMÍTÓGÉPEK (kb. 1958-től 1965-ig tartott) TRANZISZTOROKAT tartalmaztak. Megnőtt a software jelentősége, magas szintű programozási nyelvek alakultak ki: FORTRAN, ALGOL, COBOL Az első tranzisztor Kemény János 1964-ben Kemény János (képen) és Thomas Kurtz a Dartmouth College-ben kifejlesztették a BASIC nyelvet. Harmadik generációs számítógépek (1964-től 1971-ig tartott) Már integrált áramköröket használtak. Negyedik generációs számítógépek A 4. generáció kezdetének a világ első mikroprocesszorának megjelenését tekintjük kb. 1971-től a 90'-es évek közepéig 1957-ben a szegedi egyetemen Muszka Dániel tervezte és építette meg a szegedi katicabogarat. A szerkezet a feltétlen és a feltételes reflexek modellezésére szolgál. A következőképpen néz ki : 60 cm hosszú, 40 cm széles, 25 cm magas gépben, a hétpettyes külső héj alatt kap helyet az elektronika, a mozgást 3 darab gumikerék segíti. Belső szerkezete elektroncsövekből, germániumdiódákból, fotocellákból, jelfogókból, elektromotorokból és mikrofonból áll, a 220V-os áramot hálózati kábelen keresztül kapja. A korabeli kiviteli nehézségek miatt Muszka Dániel az áramforrást nem tudta beépíteni a modellbe. A szegedi katicabogár jelenleg is működőképes gép, szegedi informatika múzeumban található. D o k u m e n t u m   n y e l v e : magyar K A P C S O L A T O K  K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Szabados Tamás: Az információtechnológia U R L : http://dka.oszk.hu/060900/060988 F O R M Á T U M  A   f o r m á t u m   n e v e : Prezi prezentáció O l d a l a k   s z á m a : 40 T e c h n i k a i   m e g j e g y z é s : 7. verzió M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N A   f o r m á t u m   n e v e : PDF dokumentum O l d a l a k   s z á m a : 40 M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N M I N Ő S É G  L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 770x433 pixel L e g j o b b   f e l b o n t á s : 96 DPI S z í n : színes T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített S T Á T U S Z  A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ F E L D O L G O Z Ó  S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna