|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : iras_megjelenese.jpg B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/061000/061027/iras_megjelenese_kiskep.jpg F ő c í m : A írás megjelenése B e s o r o l á s i c í m : Írás megjelenése S z e r e p : létrehozó B e s o r o l á s i n é v : Mudri U t ó n é v : Attila I n v e r t á l a n d ó n é v : N E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2016-07-22 E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2015-10-29 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A prezentáció készítésének dátuma A t í p u s n e v e : prezentáció M e g n e v e z é s : Prezentáció M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció M e g n e v e z é s : Prezi A j o g t u l a j d o n o s n e v e : Mudri Attila S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Világtörténet T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Művelődéstörténet T é m a k ö r : Könyvtártan, információtudomány A l t é m a k ö r : Könyv- és írástörténet T á r g y s z ó : írás M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : íráseredet M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : írástörténet M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : barlangfestmény M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : ékírás M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : hieroglifa M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : képírás M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : rovásírás M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó N y e r s v a g y O C R - e s s z ö v e g : Az írás megjelenése; átirata
Ékírás (Kr.e.3000)
Az ékírás a legkorábbi ismert írástípusok közé tartozó írásrendszer. I. e. 3000 körül alakult ki a sumer nyelv leírására. Előzménye egy piktografikus, képekből és szimbólumokból álló írás, amelynek beszélt nyelvi változatát nem lehet rekonstruálni. Mivel egyes nyelvészeti álláspontok szerint a sumer nyelvben egy még korábbi nyelv elemei lelhetők fel, amelynek használatáról semmilyen egyéb konkrét adatunk nincs, a képírásos uruki rendszert protosumernek nevezik. Az "ékírás" megnevezés a karakterek felépítésére i. e. 2500-tól használt egyenes vonalak jellegzetes alakjából ered. A piktografikus előzmény mintegy 2000 szimbólumot használt, ennek írásrendszerré alakulása során nagyjából 700-ra csökkentették a lehetséges karaktereket az uruk-kultúra idején.
Hieroglif írás(Kr.e.2500)
Míg az ékírás Mezopotámiában volt elterjedőben, egy más fajta írás alakult ki a közeli Egyiptomban. Az i. e. 4. évezred második felében a sumerhez hasonló képírás alakult ki, majd az ezredforduló után ebből stilizált képírás jött létre, amit görög neve után hieroglifáknak hívunk ("szent véset"). Külön jelek voltak a tárgyaknak a fogalmaknak és a hangoknak, beleértve egy 24 jelből álló ábécét, ami külön betűket jelentett. Még ma is láthatjuk írásművészetüket sírokon és templomokon a Nílus mentén. 5000 évvel ezelőtt az egyiptomi írnokok már használtak papírt (papiruszt), tollat és tintát. Az egyiptomi írásfestés megtartotta a rajzos szimbólumok jellemzőit, de jelentősen leegyszerűsítette azt. Már az óbirodalom korából ismertek kurzivált írásjelek.
Fönícia
Az írás kialakulása az i.e. 3. évezredre tehető, középpontja Egyiptom és Mezopotámia. Kezdetben az akár több száz vagy ezer jelet használó logografikus írásrendszer volt jellemző, amelyet idővel fölváltott a szótagoló (szillabikus írásrendszer) írás. Körülbelül 800 évvel az időszámítás előtt jött létre a betűírás (alfabetikus írásrendszer). Az európai nyelvek kivétel nélkül alfabetikus írásrendszereket használnak: többségük a latin és a cirill ábécét. Az idők folyamán lényegesen lecsökkent a jelek száma, miáltal elméletileg az írás tudománya a szélesebb tömegek számára is megtanulhatóvá vált.
Barlangrajzok (Kr.e.25000)
Az ember már az ősidők óta késztetést érzett magában arra, hogy valamilyen módon megörökítse a mondandóját. Ezt a célt szolgálták a barlangrajzok is, amelyeket faágakkal, kövekkel, vagy az ujjukkal alkottak növényi színezőanyagokkal, földdel, faszénnel. I.e. 9000-5000 körül elkezdtek egyszerűsödni a barlangrajzok, kialakult a fogalomírás, majd később a hangalak alapú írás.
Az írás története, megjelenése
Az írás a gondolat rögzítése jelekkel. Van nyelvhez nem kötődő és fonetikus változata is. Mai formájában egyezményes karakterekkel írt jelsor, amelynek rögzített értelmezése, szabályos és egyértelmű kiolvasása létezik, vagy létezett.
Úgy tartják, hogy az írás egyszerű ideogrammok rajzolásából alakult ki. Ebből a kiindulásból azután a jelek elvontabbakká váltak, végül olyan szimbólumokká fejlődtek, amelyek látszólag nem kapcsolódnak az eredeti szimbólumhoz.
Az írás megjelenése;
Fönícia
Görög írás(Kr.e.500)
Körülbelül i. e. 500-ra az ókori görögök már olyan ábécét használtak, amely nagyban hasonlít a miénkhez. A görög ábécé a föníciai ábécéből fejlődött ki vagy más betűírásokból, mint például az ugariti ábécé. A föníciaiak nagyszerű tengerészek és kereskedők voltak, akik a Földközi-tenger mentén számos országgal kapcsolatban voltak, de maguk a görögök is nagyrészt kisázsiai eredetűek. A görögök további jeleket alkottak a magánhangzók megjelenítéséhez, mivel a föníciai ábécé csak mássalhangzókat tartalmazott. A görögök papiruszra, viasztáblára és cserépre is írtak.
Római írás (Kr.e.100)
A rómaiak írásrendszerére mind az etruszk ábécé, mind a görög ábécé hatással volt. Első ismert ábécéjük 24 hangzót tartalmaz. Ez az írás a "kétvonalas" írás. Minden betűt két párhuzamos vízszintes vonal közé lehet írni, amelyhez alul és fölül is hozzáérnek. A latin írásrendszer változásaival a paleográfia foglalkozik bővebben.
Rovásírás
Mielőtt őseink a Kárpát-medencébe érkeztek volna, már rendelkeztek egy - vitatott eredetű - saját írással, amelyet napjainkig folyamatosan használunk. Ennek legelterjedtebb változatát hívjuk székely-magyar rovásírásnak. Mint az írás utóbbi évszázadban megteremtett romantikus elnevezése jelzi, azt többnyire "rótták", főleg fára (ágra, botra); esetleg kőbe vésték, vagy karcolták, falra festették, papírra írták. Az íráshordozó anyagok természetéből ered az írás szögletes formája és gyorsírás jellege. Az írás irányultsága (jobbról balra) abból fakad, hogy botra írás során a botot bal kézzel fogták és jobb kézzel haladtak balra .
Fönícia egy ókori civilizáció Kánaán északi részén, mely a mai Libanon nagy részét valamint Izrael, Szíria és Palesztina egyes területeit foglalta magába. Főníciai kultúráról a tengeri népek pusztítását követően (Kr.e. 1200 körül) beszélhetünk, és kb. Kr.e. 300-ig tartott. Az ezt megelőző időszak a kánaánita kultúra. A föníciai nép főleg tengeri kereskedelemmel foglalkozott, az ókor leghíresebb hajósai voltak. A Fönícia név a görög Phoiniké névből ered.
A Föníciai ábécé
A föníciai ábécé az egyik elfogadott álláspont szerint az ókánaánita ábécé leszármazottja, azonban az ugariti ábécé esélyesebb jelölt erre történeti és írástörténeti okokból. A jeleket vízszintesen jobbról balra írtak, kezdetben nem használtak szóközt, majd később kis pontokkal, vonásokkal különítették el a szavakat egymástól.
A betűk nevei az általuk eredetileg ábrázolt fogalom nevéből erednek. Csak mássalhangzókat írtak le, így a szavak mondatbeli jelentéséből,valamint a szövegösszefüggésből kellett az olvasónak a hiányzó magánhangzókat kikövetkeztetni.
A Föníciai írás
A föníciaiak kezdetben az egyiptomi hieratikus írást használták, majd az i. e. 14-13. században alakították ki a saját ábécéjüket, nagyjából egy időben a görög ábécével. A létrejöttében az ugariti ábécé számottevő szerepet játszhatott, az ékírásos ábécét egyszerűsítették és papiruszra írható formájúvá változtatták, néhány hangzót elhagytak. Éppígy szerepet kapott az írásrendszer kialakításában az ókánaánita ábécé is, amelynek egy képi jeleit szintén egyszerűsítették.
A föníciai írás legnevezetesebb fennmaradt emléke az úgynevezett moábita kő. Ezt a követ francia kutatók találták meg a Holt-tenger közelében 1868-ban. A kő az i. e. 9. századból származik, és Mésa, moábi király győzelmeit örökíti meg.
Köszönöm a figyelmet!:) D o k u m e n t u m n y e l v e : magyar K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Tóthné Marek Eszter: Az írás története U R L : http://dka.oszk.hu/030300/030305 A f o r m á t u m n e v e : Prezi prezentáció O l d a l a k s z á m a : 25 T e c h n i k a i m e g j e g y z é s : 10. verzió M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N A f o r m á t u m n e v e : PDF dokumentum O l d a l a k s z á m a : 25 M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 770x433 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 96 DPI S z í n : színes T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Zsuzsanna |