D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó   U R L : http://keptar.oszk.hu/061000/061041  F á j l n é v : szamitastechnika_fejlodese.jpg  B é l y e g k é p : http://keptar.oszk.hu/061000/061041/szamitastechnika_fejlodese_kiskep.jpg C Í M  F ő c í m : A számítástechnika fejlődése B e s o r o l á s i   c í m : Számítástechnika fejlődése A L K O T Ó  S z e r e p : létrehozó B e s o r o l á s i   n é v : Magyari U t ó n é v : Gábor I n v e r t á l a n d ó   n é v : N D Á T U M  E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2016-07-28 E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2013-10-20 D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A prezentáció készítésének dátuma D O K U M E N T U M T Í P U S  A   t í p u s   n e v e : prezentáció R É S Z G Y Ű J T E M É N Y  M e g n e v e z é s : Prezentáció M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M  S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y  M e g n e v e z é s : Prezi U R L : https://prezi.com/yuycqjpb-vn_/a-szamitastechnika-fejlodese/ J O G K E Z E L É S  A   j o g t u l a j d o n o s   n e v e : Magyari Gábor S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható T É M A  T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Világtörténet T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Ipar- és technikatörténet T é m a k ö r : Számítástechnika, hálózatok A l t é m a k ö r : Ipartörténet T Á R G Y S Z Ó  T á r g y s z ó : számítástechnika M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : informatika M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : technikai fejlődés M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : Babbage, Charles (1791-1871) V I A F I d : 4963723 M i n ő s í t ő : személynév T á r g y s z ó : mechanikus működtetésű vezérlés M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : Schickard, Wilhelm (1592-1635) V I A F I d : 14778809 M i n ő s í t ő : személynév T á r g y s z ó : Hollerith, Herman (1860-1929) V I A F I d : 40693622 M i n ő s í t ő : személynév T á r g y s z ó : lyukkártya M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : Neumann János (1903-1957) V I A F I d : 99899730 M i n ő s í t ő : személynév T á r g y s z ó : számítógép-generáció M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó  L E Í R Á S  N y e r s   v a g y   O C R - e s   s z ö v e g : A számítástechnika fejlődése Az ember már kezdetektől fogva használt segédeszközöket a számoláshoz. Az ősi eszközök elég korán megjelentek. Az állatok megszámlálására kitűnően megfelelt, hogy minden, a pásztor előtt elhaladó állat láttán egy kavicsot tettek egy edénybe. Eddig még csak megszámlálásról van szó. A kereskedelem megjelenésével már a számításokhoz használható segédeszközök is feltűntek. A lyukkártyák alkalmazásának jeles úttörője Hermann Hollerith, német származású amerikai statisztikus volt, aki berendezésével jelentősen felgyorsította az 1890-es népszámlálás adatainak feldolgozását. A sikerek láttán Hollerith egy céget alapított, ebből 1924-ben megalakult a ma is jól ismert IBM. ( Babbage ugyan nem tudta elkészíteni gépét, de készült egy, a terveihez közel álló, működő mechanikus gép, Mark I. néven. ) Lassan bevonult az elektromosság is a számítógépek történetébe. A Konrad Zuse német mérnök által megalkotott gépek közül a Z1(1938) még mechanikus volt,a Z2 már jelfogókat is alkalmazott. A Z3 (1941) pedig programvezérlésű, kettes számrendszerben dolgozó elektromechanikus gép volt. A reléket elektroncsövekre cserélték, ennek a fejlesztésnek lett egyik eredménye az 1943-ban Angliában készült elektronikus működésű Colossus nevű gép. Az eszközről sokáig nem lehetett hallani, mert katonai célokra, kódfejtésre használták. Az ötödik generációs számítógép létrehozására irányuló kutatás egy másik trend. Ezek a gépek már komplex problémákat tudnának alkotó módon megoldani. Ennek a fejlesztésnek a végső célja az igazi mesterséges intelligencia létrehozása lenne. Az egyik aktívan kutatott terület a párhuzamos feldolgozás, azaz amikor sok áramkör egyidejűleg különböző feladatokat old meg. A párhuzamos feldolgozás alkalmas lehet akár az emberi gondolkodás utánzására is. Robottechnika fejlőése órási méreteket ölt. A következő lépés a mechanikus számológépek megjelenése volt. A kereskedelem mellett a hajózási és csillagászati táblázatok elkészítése is számításigényes volt. Eleinte emberek végezték a lépésekre bontott számításokat, mégpedig úgy, hogy egy-egy ember mindig azonos műveleteket végzett. Később az ipar igényeinek kielégítésére automaták készültek. A képen egy abakusz (abacus) látható, melynek őse már időszámításunk előtt 2000 körül használatban volt. Charles Babbage angol matematikus 1822-ben alkotta meg mechanikus számológépét, a Difference Engine-t. Következőnek egy lyukkártyavezérlésű gépet tervezett, de a túlzott precizitás iránti igények miatt mégsem készült el az Analytical Engine nevű gép. Jegyzeteiben leírta, hogyan lehet géppel Bernoulli-számokat számítani. Ezt tekinthetjük a világ első számítógépes programjának. Wilhelm Schickard tübingeni csillagász 1623-ban tervezte meg fogaskerekes számológépét (1.), amivel automatizálni tudta az összeadást és a kivonást, illetve részben a szorzást és az osztást. Említést érdemel Blaise Pascal 1640-es években készült fogaskerekes összeadó és kivonó mechanikus gépe(2.). A gépet adószedőként dolgozó apja számára tervezte. 1. 2. Difference Engine Analytical Engine A kor másik széleskörűen ismert elektronikus működésű számítógépét is katonai célokra, lőtáblázatok készítésére építették. Az USA-ban megalkotott ENIAC 1945-ben készült el J.P. Eckert, H.G. Goldstine, J.W. Maluchly vezetésével. Az ENIAC lényegében Pascal mechanikus arithmométerének volt a modernebb változata. Érdekesség, hogy a gép 30 tonnát nyomott és 18000 elektroncsövet tartalmazott. Programozási felület A kor másik híres gépe az 1949-ben elkészült első belső programvezérlésű EDVAC (Electronic Discrete Variable Computer) volt. A gép Neumann János elvei alapján készült. Neumann, az ENIAC tapasztalatai alapján, 1946-ban foglalta össze és publikálta elméletét. A gép már memóriában tárolta a programot és az adatokat, s így már nem jelentett korlátozást a lyukkártyaolvasás sebessége. Az 1951-ben elkészült UNIVAC (UNIversal Automatic Calculator) volt az első kereskedelemben is kapható számítógép. A berendezést Eckert és Mauchly tervezte. Az első gépet az USA népszámlálásánál használták, de került belőlük a nagyvállalatokhoz is. A gép 5000 elektroncsövet, 18000 diódát tartalmazott és közel 20 tonna súlyú volt. Az elektronikus gépektől kezdve sorolják generációkba a számítógépeket. Egyesek az ENIAC-ot, mások az EDVAC-ot tekintik az első generáció kezdetének. Ötödik generáció 1990-től Harmadik generáció (1965 - 1972) Negyedik generáció (1972 - 1990) Az ötödik generációs számítógépek fejlesztése napjainkban is folyamatban van, ezek egyes feladatokat úgy látnak el, mintha ember végezné azokat. Jellemzőük a Neumann - elvtő eltérő, párhuzamos vagy asszociatív műödésű mikroprocesszorok alkalmazása. Az eljárásorientált programozási nyelvek helyett a problémaorientált nyelvek megjelenése várható. Erre egy kezdeti kísérlet a PROLOG programozási nyelv. Az egyik jelenlévő trend a számítógépek fejlesztésében a mikrominiatürizálás, az az igyekezet, hogy mind több áramköri elemet sűítsenek mind kisebb és kisebb méretű chipekbe. Másik meglévő trend a számítógépes hálózatok fejlőése. Ezekben a hálózatokban már mű is felhasználnak a számítógépek világhálózatának műödtetésére. Folynak kutatások az optikai számítógépek kifejlesztésére is. Ezekben nem elektromos, hanem sokkal gyorsabb fényimpulzusok hordoznák az információt. Hogyan készül a számígép? Második generáció (1958 - 1965) Ezek a számítógépek kezdték meg a technológiai átalakulást. A népszerű gé­pek közé tartoztak pl. az IBM7090, 7070 és 1410. Jellemző áramköri eleme az elektroncsövek helyett a tranzisztor (félvezető), így lecsökkent a méretük. Memóriaként mágnesgyűrű tárat használtak, a háttértár mágnesszalag, majd mágneslemez. Megjelennek a magasabb színtű programozási nyelvek (pl.: FORTRAN). Ezek a gépek 50.000-1.00.000 mű/másodperc sebességet értek el. Jellemző áramköri eleme az 1965-ben feltalált integrált áramkör (IC). További magas szintű programozási nyelvek jelennek meg (pl.: ALGOL, BASIC) Megjelennek az első operációs rendszerek, valamint a multiprogramozás és a grafikus monitorok. Árban egyre elérhetőbbek. Jellemző áramköri eleme a CHIP, vagyis az egy szilárd testben megvalósított teljes műödési egység. Az 1971-ben feltalált első, Intel 4004 jelzésű mikroprocesszor indította el a mai tömegméretekben gyártott számítógépek(PC -k) fejlesztését. Megjelent egy új magas szintű programozási nyelv a PASCAL 1997-ben megjelenik az Apple 1980-ban megjelenik az első személyi számítógép(ZX-81) 1982 IBM XT, 1984 IBM AT Kifejlesztik az első, számítógépekbő álló hálózatokat. Hajlékony mágneslemezes tárolók, PC az irodákban 1989 Számítógépvírusok megjelenése Az 1980-as években a számítógépek rohamléptekkel váltak egyre kisebbé, jobbá és olcsóbbá. Első személyi számítógép az Altair8800 A számítástechnika korszaka hiva­talosan 1951 június 5-én kezdőött, amikor az első UNIVAC-ot (Universal Automatic Compu­ter) leszállították az Egyesült Államok Nép­számlálási Hivatala számara. Ez volt az első ke­reskedelmi forgalomban elérhető számítógép. Készítette: Koppányiné Sági Mónika és Pintérné Szőke Erika Informatika tanár MA 2013. Pannon Egyetem D o k u m e n t u m   n y e l v e : magyar K A P C S O L A T O K  K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Szabados Tamás: Az információtechnológia U R L : http://dka.oszk.hu/060900/060988 F O R M Á T U M  A   f o r m á t u m   n e v e : Prezi prezentáció O l d a l a k   s z á m a : 28 T e c h n i k a i   m e g j e g y z é s : 7. verzió M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N A   f o r m á t u m   n e v e : PDF dokumentum O l d a l a k   s z á m a : 28 M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N M I N Ő S É G  L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 770x433 pixel L e g j o b b   f e l b o n t á s : 96 DPI S z í n : színes T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített S T Á T U S Z  A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ F E L D O L G O Z Ó  S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna