D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : 1848_49_es_forradalom_es_szabadsagharc.jpg F ő c í m : Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc B e s o r o l á s i c í m : 1848/49-es forradalom és szabadságharc S z e r e p : létrehozó B e s o r o l á s i n é v : Antos U t ó n é v : Gábor I n v e r t á l a n d ó n é v : N E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2017-01-05 E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2016-11-07 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A prezentáció készítésének dátuma A t í p u s n e v e : prezentáció M e g n e v e z é s : Prezentáció M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció M e g n e v e z é s : Prezi A j o g t u l a j d o n o s n e v e : Antos Gábor S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Magyar történelem 1791-1867 T é m a k ö r : Hadtudomány, katonapolitika A l t é m a k ö r : Hadtörténet T á r g y s z ó : 1848/49-es forradalom és szabadságharc M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : forradalom M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : magyar történelem M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : 1848 M i n ő s í t ő : időszak T á r g y s z ó : 1849 M i n ő s í t ő : időszak N y e r s v a g y O C R - e s s z ö v e g : Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc
A népek tavasza - Az 1848-as forradalmi hullám
1. A forradalmak okai
- eszmei alap: liberalizmus, nacionalizmus
- rossz termésű évek, különösen 1847-ben élelmiszerek drágulnak
- Ny-Európában: kisebb ipari válság+ az ipari forradalom miatt fellépő és megoldatlan szociális problémák
- Közép-Európában: a polgári átalakulás lassúsága, alkotmány hiánya, az egységes nemzetállamokat követelő nacionalizmus
- országonként/ területenként kissé eltérő követelések
2. A párizsi forradalom
- február: utcai harcok, barikádok, Lajos Fülöp elmenekül
- az új kormányban a munkásság is helyet kap
- a munkanélküliség megszüntetésére nemzeti műhelyeket állítottak fel
- bevezették az általános választójogot, majd választásokat tartottak
- az új kormány bezárta a nemzeti műhelyeket, ezért újabb forradalom tört ki (jún), de ezt leverték
- a hatalmat végül Louis Bonaparte (később III. Napóleon) szerzi meg, megszilárdítja az új rendszert
- nem támogatja a többi európai forradalmat
A forradalmi hullám
3. Az itáliai forradalmak
- nincs egységes állam: Velence és Lombardia a Habsburgoké, ÉNy-on önálló állam Szárd-Piemont, középen a Pápai Állam, délen a Nápoly-Szicíliai Királyság
- összefonódik a liberalizmus és a nacionalizmus
- rendszeresek a felkelések az egységes államért (vezetőjük: Mazzini)
- 1848 nyarán északon felkelések robbannak ki a Habsburgok ellen, amelyet Szárd-Piemont támogatott
A Habsburgok hadvezére, Radetzky legyőzte őket
- 1849 tavaszán újabb felkelés, de Radetzky ismét győz
4. A német területek
- kb. 30 kisebb-nagyobb állam
- felkelések a Rajna mentén, a dél-német nagyvárosokban és Berlinben
- az uralkodók engedményeket tesznek, liberálisok kerülnek kormányra és együttműködtek a rend helyreállításában elveszítik a támogatottságukat
- alkotmányozó gyűlést hívnak össze az egységes állam megteremtése érdekében
- sok a vita a liberálisok és konzervatívok között
- végül a poroszok erővel feloszlatják
- Tanulság: "A kor nagy kérdéseit nem szónoklatokkal és szótöbbséggel, hanem vassal és vérrel lehet eldönteni.” (Otto von Bismarck)
5. A Habsburg Birodalom forradalmai
- márc 13.: bécsi forradalom, Metternich menesztése, az uralkodó V. Ferdinánd Innsbruck-ba menekül
- alkotmányt követeltek, összeült az alkotmányozó gyűlés
- nemzetiségek önállósodási kísérletei pl. prágai szláv kongresszus
- nyáron ezeket visszaszorítják (olaszok, csehek) a liberálisok az Udvar mellé állnak aug 23.: 2. bécsi forradalom, leverik
- a magyarok ellen Jellasicsot (horvát bán) küldik vereséget szenved (Pákozd), a magyarok Bécs felé közelednek
okt 6.: 3. bécsi forradalom, leverik
- dec 2. V. Ferdinánd helyett Ferenc József lesz az uralkodó
- az alkotmányozó gyűlést feloszlatták és az uralkodó kiadta az olmütz-i oktrojált (kikényszerített) alkotmányt 1849. márc-ban
""1. § Az ausztriai császárság következő koronatartományokból áll: ausztriai főherczegség, magyarországi királyság, stb.
2. § Ezen koronatartományok képezik a szabad, önálló, oszthatlan és felbonthatlan alkotmányos ausztriai örökös monarchiát.
14. § A császár szent, sérthetetlen és nem felelős.
18. § A császár hirdeti ki a törvényeket s bocsátja ki az illető rendeleteket.
19. § A császár nevezi ki és bocsátja el a ministereket
23. § A birodalom minden népeire nézve csak egy átalános ausztriai birodalmi polgárjog létezik.
37. § A törvényhozó hatalom a birodalmi ügyekre nézve a császár által a birodalmi országgyüléssel együtt, a tartományi ügyekre nézve pedig a császár által a tartománygyülésekkel együtt gyakoroltatik.
84. § A végrehajtó hatalom az egész birodalomban kizárólag a császárt illeti"" (Az olmützi alkotmányból, 1849. március 2.)
A birodalom berendezkedése az olmütz alkotmány alapján
A törvényes forradalom
1. 1848. március Pozsonyban és Pesten
- Pozsonyban ülésezik az utolsó rendi o.gy (1847/48)
- febr 24. párizsi forradalom márc 3:
Kossuth felirati javaslata: kötelező örökváltság, közteherviselés, felelős kormány. Alsótábla elfogadta, a felsőtábla húzta az időt
-márc 13. bécsi forradalom márc 14. felsőtábla elfogadta
árprilis 11-én V. Ferdinánd aláírta. Ezek az átalakulást biztosító áprilisi törvények
. Ezt segítették a pesti események is.
- Pest: A párizsi események hatására a Fiatal Ma.o márc. 19-re bankettet akar
- márc. 14-én érkezik a bécsi forradalom híre, ezért előrehozzák 15-re. Éjszaka Petőfi megírja a Nemzeti dalt, Írinyi József a 12 pontot
- Útvonal: Pilvax egyetemek (tömegszervezés) nyomda (cenzori engedély nélkül) délután gyűlés a Nemzeti Múzeumnál (Nemzeti dal, 12 pont) Budán kiszabadítják Táncsicsot este megnézik a Bánk bánt.
- a 12 pont egybeesett a liberális nemesség követeléseivel (a Fiatal Ma.o kihagyta belőle a radikális pontokat): felelős kormány, közteherviselés, jobbágyfelszabadítás, sajtószabadság, jogegyenlőség
A Batthyány-kormány kinevezése (márc 17.)
Ő Felsége, s az Ő távollétében a nádor s királyi helytartó a végrehajtó hatalmat a törvények értelmében független magyar ministerium által gyakorolják, s bármelly rendeleteik, parancsolataik, határozataik, kinevezéseik csak ugy érvényesek, ha a Buda-Pesten székelő ministerek egyike által is aláiratnak.
Határain kivüli alkalmazását, nemkülönben a katonai hivatalokra kinevezéseket szinte úgy Ő Felsége fogja, a 13. § szerint folyvást királyi személye körül leendő felelős magyar minister ellenjegyzése mellett elhatározni.
A ministerium székhelye Buda-Pest.
"Az országgyülés jövendőben évenkint, és pedig Pesten tartandván üléseit, az évenkinti ülésre az ország Rendeit Ő Felsége minden évben, s a mennyire a körülmények engedik, a téli hónapokra hivandja össze.
A képviselők három évig tartandó egy országgyülésre, s ezen országgyülésnek mindhárom évi üléseire választatnak.
Ő Felségének joga van az összejött évi ülést prorogálni, s berekeszteni, sőt az országgyülést a három év eltelése előtt is feloszlatni..."
"1848. évi VII. törvénycikk: Magyarország és Erdély egyesítéséről"
"Az országgyülésre kiküldendő követeknek népképviselet alapján választására következők rendeltetnek:
Akik eddig szavazattal birtak, e jog gyakorlatában ezennel meghagyatnak."...
A legalább 20 éves, és sem atyai, sem gyámi, sem gazdai hatalom, sem pedig elkövetett hűségtelenség, csempészkedés, rablás, gyilkolás és gyujtogatás miatt fenyiték alatt nem levő lakosai, a nőket kivéve, törvényesen bevett valláskülönbség nélkül, választók:
a) 300e. ft. értékü házat vagy földet, vagy 1/4 telket bírnak
b) ha tulajdon műhelylyel vagy gyárral bírnak, s ha kézművesek, folytonosan legalább egy segéddel dolgoznak.
c) saját földbirtokukból vagy tőkéjükből eredő 100 ezüst forint évenkénti állandó s biztos jövedelmet kimutatni képesek.
dJövedelmükre való tekintet nélkül a tudorok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, academiai művészek, tanárok)...."
"Választható mindaz, ki választó, ha életének 24-ik évét betöltötte, s a törvény azon rendeletének, mindszerint törvényhozási nyelv egyedül a magyar, megfelelni képes."
1. csoport:
"E hazában törvényesen bevett minden vallásfelekezetekre nézve különbség nélkül tökéletes egyenlőség és viszonosság állapittatik meg."
2. csoport:
" Az urbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézma és pénzbeli fizetések, e törvény kihirdetésétől fogva örökösen megszüntetnek.
A törvényhozás a magán földesurak kármentesitését, a nemzeti közbecsület véd-paizsa alá helyezi."
" Olly helyeken, hol eddig urbéri rendezés még meg nem történt, a faizásra és legeltetésre nézve az eddigi gyakorlat továbbá is megtartatik."
3. csoport:
"Az előző vizsgálat eltöröltetvén örökre, s a sajtószabadság visszaállíttatván, ennek biztositékául ideiglenesen rendeltetnek"
A törvények értékelése
Forradalomból szabadságharc
- az áprilisi törvényeket azonnal végrehajtották, azaz az úrbéres földeket megkapták a jobbágyok
- rendezetlen maradt a majorsági földeken élők helyzete
- Erdélyben és a Határőrvidéken nem tudták azonnal végrehajtani, mert nem voltak elkülönítve az úrbéres és majorsági földek nemzetiségi megmozdulások
- nem rendezték a közös használatú földek (legelő, erdő, vizek) helyzetét
- megoldatlan volt a szőlődézsma kérdése jobbágyfelkelések veszélye 1848 nyarán
- nincs megegyezés arról, hogy hogyan lehet biztosítani a birodalom egységét és benne Ma.o függetlenségét
- 1848 nyarán, az itáliai sikerek után az osztrákok nem akartak önálló magyar pénz- és hadügyminisztériumot
- nem küldték haza a magyar katonákat
- Batthyány és Deák tárgyalni próbálnak, de sikertelen
- az Udvarnak nincs katonai ereje, ezért a nemzetiségeket fordítja a magyarok ellen
- a jobbágyfelkelés veszélyes területekre kormánybiztosokat küldenek
- felállítják a nemzetőrséget
- megkezdődik a honvédség megszervezése
- magyar bankjegyekkiadása (Kossuth-bankók)
- népképviselet alapján történő országgyűlési választások
- Kossuth javaslatára és a délvidéki események hatására az o.gy. elfogadta, hogy 200.000 újoncot sorozhassanak be
A forradalmárok útvonala március 15-én
Az ország helyzete 1848 nyarán
Kossuth-bankó
Az országgyűlés ülése
- a jobbágyfelszabadítás pozitívan érintette a nemzetiségeket is
- nem kaptak viszont lehetőséget az önálló nemzeti fejlődésre
- 1848 májusában gyűléseket hívtak össze, hogy követeléseket fogalmazzanak meg
- mivel különböző jogokkal bírtak, ezért sokszor egymással is ellentétbe kerültek
- az Udvar kihasználta a nemzetiségeket a magyarokkal szemben
- a horvátok, a szerbek és az erdélyi románok végig az Udvar mellett maradtak
Hogyan viszonyultak az egyes nemzetiségek a magyar kormányhoz? Miért?
- a szlovákok: nem fordulnak szembe a magyar kormánnyal, nyelvhasználatot és területi önkormányzatot akartak. Vezetői: Hurban, Hodza, Stur
- a erdélyi románok (késik a jobbágyfelszabadítás!): elutasítják az uniót, kapcsolatba léptek a császári csapatokkal, vezetői: Saguna és Barnut, népfelkelést hirdetnek a magyarok ellen
- a szerbek: területi autonómiát követelnek (szerb vajdaság), de soknemzetiségű a terület. Kossuth elutasította. Ezután etnikai tisztogatásba kezdtek a Délvidéken. Vezetői: Rajacic, Supljikac
- a horvátok: vezetőjük Jellacic, birodalmon belüli függetlenséget akar, Bécs megígéri neki, később az önálló magyar hadügy elvetését követeli a kormánytól
Osztrák karikatúra a birodalom belső helyzetéről
A szabadságharc 1848 szeptemberétől 1849 februárjáig
1. A szeptemberi fordulat
- az osztrákok legyőzik az olaszokat
- V. Ferdinánd (jogszerűtlenül) visszavonja az áprilisi törvényeket (tehát a kormány megbizatását is) a magyarok ezt nem fogadják el
Jellacic megtámadja az országot
- Deák és Batthyány tárgyalni próbál, de sikertelen, ezért lemondanak
- Széchenyi a döblingi elmegyógyintézetbe került
- a király egy osztrák katonát, Lamberget nevezi ki Ma.o katonai parancsnokává Pesten meglincselik
- a végrehajtó hatalom irányítását az ekkor felállított Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB)vette át (okt 8.). Elnöke: Kossuth, aki ezzel az ország vezetője lett
2. Jellacic támadása
Lamberg meggyilkolása
- Jellacic Pest felé vonult
- a Móga János vezette magyar sereg szeptember 29-én Pákozdnál megállította
- a bán fegyverszünetet kért, majd Bécs felé menekült
- ennek hatására Bécsben október 6-án újabb forradalom tört ki
- Ozoránál Görgey Artúr legyőzte Jellacic egyik segédcsapatát
- Móga követte a horvátokat, de megállt a Lajta folyónál, Ausztria és Ma.o akkori határánál
- a következő két hét alatt az oszták fővezér Windisch-Grätz erősítéseket kap
- végül Kossuth hatására a magyarok támadnak, okt. 30-án Schwchat-nál vereséget szenvedtek
- ezután Windisch-Grätz leverte a bécsi forradalmat
- dec 2-án V. Ferdinánd helyett Ferenc József (ur. 1848-1916) lépett a trónra nem kötötték az áprilisi törvények
- ezután több irányból is megtámadták az országot a császári csapatok: Schlick északról, Puchner és a román népfelkelők Erdélyben, szerbek a Délvidéken és a fősereget vezető Windisch-Grätz a Duna mentén vonult Pest felé
- a fővezérré kinevezett Görgey kerülte a csatát Windisch-Grätz-el és Buda felé vonult vissza (Kossuth támadást követelt) a kormány kiürítette a fővárost és Debrecenbe költözött (ezt Bem erdélyi sikerei tették lehetővé)
a) Feldunai hadsereg: Görgey, hogy magára vonja az osztrák fősereget a Felvidék felé indult: a bányavárosokban feltöltötte a készleteket és szlovák újoncokat fogadott be
- Vácon kiáltványt ad ki: a harc célja az ápr-i tv-ek betartatása (a tisztikar egysége miatt adja ki)
3. Hadmozdulatok 1848 decemberében
- a haditerv szerint minden magyar seregnek a Tisza mögé kell visszavonulnia, hogy tavasszal támadást indíthassanak
- a feldunai hadtestnek végül a Branyiszkói-hágón (49. febr.) való áttörés (Guyon Richárd vezette) után sikerült lejutnia a Tiszához
b) az erdélyi sereg: a császári csapatok és a román népfelkelők K-felől fenyegették Debrecent. Ezt csak a székely népfelkelés akadályozta meg. Ezután Kossuth a lengyel Jozef Bem-et nevezte ki az erdélyi seregek főparancsnokává. Jól alkalmazta a tüzérséget, mozgékonyságot követelt, így több csatában is legyőzte az ellenséget (Piski, Gálfalva). Erdélyt megtisztította.
A szabadságharc 1849 februárjától 1849 augusztusáig
1. A dicsőséges tavaszi hadjárat
a) előzmények
- Kossuth a lengyel Dembinskit nevezte ki főparancsnoknak, de a tisztek Görgeyt támogatták
- febr. 26-27. Windisch-Grätz Kápolnánál legyőzi a magyar előörsöket
- ennek hatására Ferenc József kiadta az olmützi (oktrojált=kikényszerített) alkotmányt, amely összekovácsolta a magyarokat
- A vereség és a tisztikar hatására Kossuth ismét Görgeyt nevezte ki fővezérré
b) a harcok
- 1. szakasz: Klapka György terve szerint be kellett keríteni az osztrákokat Gödöllő térségében, hogy ne tudjanak visszavonulni Pestre
- csaták: Hatvan, Tápióbicske, Iszaszeg (április 6.)
- győztünk, de végül a bekerítés nem sikerült
- 2. szakasz: a magyarok Komáromig üldözték a visszavonuló osztrákokat
- végül Budát ostromolták meg és május 21-én visszafoglalták
- az osztrák fősereg megsemmisítése nem sikerült
Cseh karikatúra az olmützi alkotmányról
c) Politikai következmények:
- ápr. 14-én, a debreceni Nagytemplomban az o.gy elfogadta a Függetlenségi Nyilatkozatot:
Milyen válaszokat adott a magyar o.gy. az olmützi alkotmányra?
Milyen okokkal indokolták ezeket?
"1. Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel és hozzá tartozó minden részekkel és tartományokkal egyetemben szabad, önálló és független európai státusnak nyilváníttatik.
2. A Habsburg-Lothringeni ház, a magyar nemzet elleni árulása, hitszegése és fegyverfogása által Magyarország feletti uralkodásból ezennel a nemzet nevében örökre kizáratik...ezennel trónvesztettnek nyilváníttatik"
4. Az ország jövendő kormányrendszerét minden részleteiben a nemzetgyűlés fogja megállapítani, addig a nemzetgyűlés minden tagjainak egyajkú felkiáltásával s közmegegyezésével kinevezett kormányzó elnök Kossuth Lajos fogja a maga mellé veendő miniszterekkel kormányozni."
- válasz az olmützi alk-ra. Trónfosztás indoklása: horvát támadás, illegitim uralkodóváltás, orosz beavatkozás. Nincs döntés az államformáról, de teljes függetlenséget teremt (elszakadás)
- kinyilvánította, hogy önvédelmi háborúról van szó, de nem segített kitörni a nemzetközi elszigeteltségből
- Kossuth Szemere Bertalant nevezete ki min.elnöknek
d) Katonai és külpolitikai következmények:
- megerősödött magyar hadsereg (kb. 180.000 fő)
- gyengülő osztrák hadsereg (kb. 200.000 fő)
Ferenc József rájött, hogy Ausztria egyedül kevés a magyarok ellen a Szent Szövetség értelmében I. Miklós orosz cártól kért segítséget, aki 200.000 fős sereget küldött Ma.o-ra Paszkievics herceg vezetésével
- A világ közvéleményének jelentős része a magyarok mellett állt, de a kormányok nem nyújtottak segítséget, nem ismerték el az ország függetlenségét (pl. Anglia-erőegyensúly)
3. A szabadságharc bukása
2. A nemzetiségi kérdés 1849 nyarán
- Kossuth a nemzetiségi kérdés megoldására törekedett, mivel tudta, hogy csak akkor győzhet a szabadságharc, ha a nemzetiségek a magyarok mellé állnak. Kompromisszumra törekedett
- az erdélyi románokkal és szerbekkel májusban tárgyalások: engedmények a nyelvhasználatban, de nincs területi autonómia a románok (vezetőjük: Iancu) elutasítják újabb etnikai tisztogatások
- Júl. 14. Megbékélési tervezet (Balcescu és Kossuth fogadja el), majd júl. 28-án a nemzetgyűlés elfogadta a Nemzetiségi határozatot (törvényt). Ez széles körű nyelvhasználatot ad az oktatásban és a közigazgatásban, de elismeri a magyart, mint államnyelvet és nem ad területi autonómiát.
- Ez pozitív előrelépés volt, bár nem adott többet, mint az olmützi alkotmány, de voltak benne biztosítékok. Viszont túl későn született meg és már nem marad idő a végrehajtására.
- Szintén júl. 28-án kimondták a zsidóság emancipációját. Ők készek voltak az asszimilációra és végig támogatták a magyar kormányt.
- az új osztrák fővezér a kegyetlenkedéseiről ismert Haynaulett
- nyugatról támadt az országra
- a kormány terve szerint az összes magyar seregnek Arad-Temesvár térségében kell gyülekezni és külön-külön legyőzni az oroszokat és az osztrákokat
-Görgey ezzel nem értett egyet. Szerinte Komárom térségében kellene összpontosítani az erőket
-Komáromnál (júl 2.) megpróbálta megállítani Haynaut, de sikertelenül. Így csak nagy késéssel és az oroszok háta mögött érkezett meg a Dél-Alföldre.
-Erdélyben Bem is súlyos vereségeket szenvedett az oroszoktól (pl. Segesvár), majd ő is az Alföld felé vonult
- a temesvári csatában (aug 9.) Bem is vereséget szenvedett
- ennek hírére Kossuth lemondott és átadta a hatalmat Görgeynek, majd Török.o felé elhagyta az országot
- Görgey aug. 13-án az oroszok előtt letette a fegyvert Világosnál
- bízott abban, hogy az oroszok büntetlenséget érnek el az osztrákoknál
- a fegyveres harc folytatására nem volt lehetőség: kevés volt az ember és a muníció
- később elterjedt az áruló Görgey
-kép. Ennek okai:
- Kossuth vidini levele (1849. szept) szerint átadta a hatalmat, de nem hatalmazta fel a fegyverletételre, azaz árulással vádolja Görgeyt
-Kossuth szerint a nemzet ereje elegendő lenne a további harchoz, ha belső ellenállás nem gyengítené
- Görgey nem került osztrák fogságba, hanem az oroszok internálták
- az árulás mítosza segített a tragédiát feldolgozni a nemzetnek
- Legtovább (októberig) Klapka tartotta Komáromot és csak szabad külföldre távozás ígérete után adta át
A piski csata animációja
Buda visszafoglalása
Az isaszegi csata animációja
Than Mór: A komáromi csata
- Jelentősége, hogy törvényes kereteket ad a polgári átalakulásnak, így az békésen ment végbe.
- közjogi része alkotmányhoz hasonló
- szétválasztotta a hatalmi ágakat, a végrehajtó hatalom felelős lett
- viszonylag széles választójogot adott (a korban)
- nem rendezte:
- az Ausztriához fűződő viszonyt
- hadsereg kérdését (pl. önálló hadsereg, katonai segítség)
- a pénzügyi kérdéseket (pl. nemzeti bank, közös pénz)
- a külügyi kérdéseket
- vámok kérdését
- a nemzetiségek helyzetét és jogait (egy politikai nemzet)
- a majorsági földeken élő zsellérek helyzetét
- a nem úrbéres szolgáltatások (pl. szőlődézsma) továbbra is érvényben voltak
- a nemesek állami kártalanításának gyakorlatát nem rendezték
- a céheket nem törölték el
Karikatúra a szabadságharc leveréséről
Kossuth toborzóútja az Alföldön
Hadmozdulatok 1849 jan-febr.
A Francia Köztársaság kormánya megfogadja, hogy garantálja a munkásoknak a munkából való megélhetést;
Megfogadja, hogy munkát biztosít minden polgár számára;
Elismeri, hogy a munkásoknak szervezeteket kell létrehozniuk abból a célból, hogy munkájuk törvényes hasznát élvezhessék (Dekrétum a munkához való jogról; 1848. február 25.) D o k u m e n t u m n y e l v e : magyar K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Kovács Katalin: Kis magyar történelem U R L : http://dka.oszk.hu/061000/061005 A f o r m á t u m n e v e : Prezi prezentáció O l d a l a k s z á m a : 74 T e c h n i k a i m e g j e g y z é s : 10. verzió M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N A f o r m á t u m n e v e : PDF dokumentum O l d a l a k s z á m a : 74 M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 770x433 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 600 DPI S z í n : színes T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Zsuzsanna |