D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : borregiok.jpg
C Í M 
F ő c í m : Borrégiók, borvidékek
B e s o r o l á s i   c í m : Borrégiók, borvidékek
A L K O T Ó 
S z e r e p : létrehozó
B e s o r o l á s i   n é v : Kovács
U t ó n é v : Gábor
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2017-01-05
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2016-04-15
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A prezentáció készítésének dátuma
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : prezentáció
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Prezentáció
M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Prezi
J O G K E Z E L É S 
A   j o g t u l a j d o n o s   n e v e : Kovács Gábor
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret
T é m a k ö r : Utazás, turizmus
A l t é m a k ö r : Magyarországi látnivalók
T é m a k ö r : Mezőgazdaság, élelmiszeripar
A l t é m a k ö r : Növénytermesztés, kertészet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : borvidék
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : európai borvidék
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : borászat
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : borospince
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : szőlőféle
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Duna
G e o N a m e s I d : 2349864
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Eger
G e o N a m e s I d : 721239
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Tokaji borrégió
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Soproni borvidék
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Balatoni borrégió
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Pannon borrégió
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
N y e r s   v a g y   O C R - e s   s z ö v e g : Földrajzi elhelyezkedése: A borvidék a Tisza jobb partján fekszik, a folyó alsó folyása mentén, Csongrád megyében. A borvidék területe: 14000 Ha (ebből 2600 Ha I. osztályú) A szőlővel betelepített terület: kb. 2200 Ha A borvidék adottságai: Száraz, szélsőségesen kontinentális klíma és sok napsütés jellemzi. Az évi hőösszeg és napsugárzás azonban magas. A nyári meleghez gyakran társul csapadékhiány, a tél pedig szélsőségesen hideg. Gyakoriak az őszi és tavaszi fagykárok. A borvidék leggyakoribb alapkőzete a folyóvízi meszes homok, Csongrád környékén a némileg kötöttebb öntésiszap, ritkábban lösz vagy futóhomok. Talajai mész nélküli és szél által halmozott meszes homok, helyenként lösz. Túlnyomóan sík terület néhol 2-3 méteres lankás buckákkal tagolva. A borvidék története: Középkori hagyományokkal rendelkező borvidék. Elsőként a garamszentbenedeki apátság alapító levelében esik említés az itteni szőlőkről (1075). A XV. századra a szőlőtermesztés önálló termelési ággá fejlődött, amit a dézsmakötelezettség is bizonyít. A török uralom alatt a legkelendőbb árucikk és a legjelentősebb adóalap a gabona mellett a bor volt. Ez kiderül a budai beglerbég egyik 1573. évi jelentésére küldött szultáni rendelet szövegéből is: “A budai vilájetben (ahova a Duna-Tisza köze túlnyomó része tartozott) a szultáni hász birtokok jövedelme, az emírek és a tímár birtokosok jövedelme leginkább a bor jövedelméből áll.” A XVI-XVII. századi népmozgások ide is eljuttatták a balkáni eredetű vörösborkultúrát és a Kadarkát. Gyalogművelést alkalmaztak, azaz támrendszer nélkül termesztették. Mária Terézia 1779-ben rendeletben szorgalmazta a szőlőtelepítést az Alföldre, hogy a futóhomokot megkössék. A filoxéra a homoktalajokon (75-80% kvarctartalom felett) nem tud megélni, ezért az Alföldön nem okozott olyan jelentős kárt, mint más borvidékeken. A borvidék 1990-ben vált ki az Alföldi borvidékből, azóta önálló. (jelenleg a volt Alföldi borvidék újra egyesülni akar a Duna Borrégió keretén belül) Vörös bort adó kékszőlő fajták: Kékfrankos Cabernet Zweigelt Kadarka Meghatározó fehér bort adó szőlőfajták: Rajnai rizling Olaszrizling Ottonel muskotály Chardonnay Kövidinka Cserszegi fűszeres A Hajós-Bajai borvidék a Duna-Tisza között található. Természetes tájai a Duna menti síkság déli része, a Bácskai homokhát, valamint a Bácskai lösztábla északi része. Ez a termőtáj mindig is különbözött az általános alföldi termőtájtól, hiszen az itteni szőlők nem homokon termettek, hanem elsősorban lepelhomokkal fedett agyagtalajon, de helyenként lösztalajon. A homokréteg vastagsága a talaj termékenysége szempontjából meghatározó. A vékony rétegű lepelhomokkal fedett talaj a legkedvezőbb a mezőgazdasági növények számára. A térség szőlőtermesztését a talajtípuson kívül a klimatikus tényezők is jelentősen befolyásolják. A klimatikus tényezők közül melyek hatással vannak a szőlőre: a napsütés időtartama, a levegő hőmérséklete, valamint a lehullott csapadék mennyisége. Ezek összegében a Hajós-Bajai borvidék méltán híres a bársonyos, lágy, tüzes vörösboráról és fehérboráról. Fajtaszerkezetben a hagyományos alföldi fajták mellett már a számottevő a Chardonnay, a Rajnai rizling, az Olaszrizling, a Cserszegi fűszeres illetve a Kékfrankos, a Zweigelt, a Kékoportó, a Cabernet sauvignon és a Kadarka terület is. A hajósi vörösborok gyakran a legjobb hegyvidéki vörösborokkal is felveszik a versenyt. Pincészetek: Sümegi és Fiai Szőlőbirtok Berta Borászat Hepp Borház Varga Mihály Családi Borpincéje Anna Borház Ánkai Borház Ide a délszláv betelepülők helyett a XVIII. században németek érkeztek és települtek le számos községben, magukkal hozván a szakértelmet és a szorgalmat. A filoxéravészt követően a szőlőültetvények területe jelentősen megnőtt, a termesztett vörös és fehér borszőlő fajták köre pedig a XX. század folyamán nyerte el mai összetételét. Bár - sváb hagyományoknak megfelelően - az 1900-as évek végéig dominált errefelé a fehérbor termelése, ez az arány mára a vörösbor javára tolódott el. Pincészetek Menedék Borozó Balog Árpád Kézműves Családi Pincéje Kunsági borvidék Az Alföld, de egyben Magyarország legnagyobb borvidéke. Neve félrevezető, ugyanis nem az egész Kunságot foglalja magában, hanem csak a történelmi Kiskunság vidékét. Ezzel szemben a szoros értelemben vett kiskunsági homokvonulat mellett része a borvidéknek a Pesti-síkság déli része, a Solti-síkság, a Csepel-sziget és a jászsági löszhátak is. Legnagyobb darabja a Duna-Tisza közén található, csak Tiszaföldvár térségében nyúlik át a Tiszántúlra. A vidék bortermelése már a XI. században oklevéllel adatolhatóan megindult és a szőlészet-borászat, - főként kiegészítő foglalkozásként, saját fogyasztásra, de részben kivitelre is -, az egész középkor és a török háborúk során is folyt. Nem beszélhetünk azonban arról, hogy ez a bor különösebben kiemelkedő minőségű vagy hírneves lett volna. Nagyobb mérvű szőlőtelepítés a XVIII. század végén kezdődött és folytatódott a XIX. században. Ennek fő célja az volt, hogy a szőlő és gyümölcstelepítéssel megkössék a futóhomokos területek talaját. A homoki szőlők jelentőségét nagyon megnövelte a filoxéravész idején kialakult helyzet. Míg az ország hegyvidéki szőlőterületeinek csaknem 90%-a tönkrement, addig a filoxérára immunis homoktalajokon háborítatlanul folytatódhatott a szőlő és bortermelés. Ez átmenetileg nemcsak megnövelte a homoki szőlők eszmei értékét, de a filoxéra által sújtott versenytársak „kihullása” miatt jelentős anyagi haszonnal is járt. 1892. után állami rendelettel hívták életre a Kecskeméti Szőlészeti Kutatóintézetet, ahol olyan kiválóságok tevékenykedtek, mint a világhírű szőlőnemesítő, Mathiász János. Talaja többnyire dunai eredetű meszes homok, amely különböző vastagságú rétegekben telepedett a réti és mezőségi talajokra. Helyenként vékony lepelként fedi (lepelhomok) a kötött (vályog- és agyag) altalajt, más helyeken buckákat hordott a szél belőle. Vannak világos, humuszban és tápanyagokban gazdagabb, szelíd és lösszel keveredett, sötétebb homoktalajok is. Kisebb részben tiszai eredetű savanyú talajokra is települtek szőlőültetvények. A talajvíz a sík területeken általában magasan (2-3 m-re) található. Helyenként az altalajban homokkőpadok is előfordulnak. Klímája évente elég változatos és szélsőséges. Az aszályos nyarak, fagyos hideg telek, a tavaszi és őszi fagyok is elég gyakoriak. A forró napokon gyakori a lombozat napperzselése és hőütése. Sok éves átlagban mintegy 100 mm, de egyes években ennél több csapadékhiány fordul elő. A Kunsági borvidék szőlőfajtái: Olaszrizling Ezerjó Cserszegi fűszeres Irsai Olivér Kövidinka Nektár Pinot noir Kékfrankos DUNA, EGER, TOKAJ, ÉSZAK-DUNÁNTÚL, SOPRON, BALATON, PANNON, Alföldi borrégió (Duna borrégió) A Duna és a Tisza közötti területen három egymással összefüggő nagykiterjedésű borvidék alkotja az Alföld régiót. A Kunsági, a Csongrádi és a Hajósi borvidék egyaránt sík többnyire homokkal, itt-ott lösszel borított területen fekszik. Ma ez a régió Magyarország legnagyobb szőlőtermő területe. A régióban gyakorlatilag az összes magyarországi fajta megtalálható. Borrégió borvidékei: - Csongrádi Borvidék - Hajós-Bajai Borvidék - Kunsági Borvidék Eger borrégió A Mátralajai, az Egri és a Bükkaljai borvidéket soroljuk ebbe a régióba, melynek legismertebb borai az Egri Bikavér, az [Egri Leányka]?, a Debrői Hárslevelű és az Olaszrizling. A nemzetközi fajták közül elterjedt a Chardonnay, Muscat Ottonel, a Tramini, a vörösbort adó fajták közül az utóbbi években sokan kísérleteznek Pinot noir-ral. Borrégió borvidékei: - Mátrai Borvidék - Bükki Borvidék - Egri Borvidék Tokaj borrégió Tokaj botrytis-es édes, és testes száraz boraival egyedülálló stílust képvisel. Furmintból, Hárslevelűből és Sárgamuskotályból készített aszú és szamorodni borai egész Európában egyedülállóak és egyre szebbek a hordóban érlelt dűlőszelektált száraz borok is. Borrégió borvidékei: - Tokaji Borvidék Észak-Dunántúli borrégió A Buda környéki és a Budapest feletti Duna-szakasz mellett elterülő borvidékek tartoznak ide. A régió valamennyi borvidékén kizárólag fehérborokat termelnek. Jelentős a nemzetközi fajták - Chardonnay, Sauvignon Blanc, Rajnai rizling, Tramini és Ottonel Muskotály - szerepe, de mellettük a hagyományos fajták, mint az Olaszrizling, a Leányka és a Móron fellelhető Ezerjó fellelhető. Borrégió borvidékei: - Pannonhalmi Borvidék - Móri borvidék - Etyek-Budai Borvidék - Neszmélyi Borvidék Soproni borrégió Egyetlen magyarországi borvidék tartozik ebbe a régióba. Sopron város és a borvidék földrajzi, szőlészeti és kulturális szempontból is a szomszédos Ausztria burgenlandi borvidékéhez kötődik. Sopron a kékfrankos fővárosa. Borrégió borvidékei: - Soproni Borvidék Balaton borrégió A Balatonhoz soroljuk a déli és északi parti borvidékek mellett a zalai és somlói borvidéket. A régió jellegzetes, a helyi sajátosságokat tükröző fehérborairól nevezetes, legelterjedtebb fajta az Olaszrizling. Borrégió borvidékei: - Badacsonyi Borvidék - Balaton-felvidéki Borvidék - Balatonfüred-Csopaki Borvidék - Dél-Balatoni Borvidék - Zalai Borvidék - Nagy-Somlói Borvidék Pannon borrégió A régió, a Duna, a Dráva és a Balaton által határolt dombvidéken és a közülük kiemelkedő Villányi-hegység és a Mecsek déli oldalain négy borvidéket foglal magába. A Dél-Dunántúlon vörös és fehér borokat is termelnek, de a hangsúly a vörösborokon van. Az elmúlt évtizedekben tért hódítottak a nemzetközi fajták: Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Merlot. Ez utóbbiakból sokszor új fahordóban érlelt bordói típusú cuveé borok készülnek. A fehér fajták közül az Olaszrizling, a Hárslevelű, a Rajnai rizling és a Chardonnay a meghatározó. Borrégió borvidékei: - Tolnai Borvidék - Pécsi Borvidék - Villányi Borvidék - Szekszárdi Borvidék A borvidék kontinentális éghajlatú. A legtöbb helyen vulkanikus alapkőzet, illetve az ezen kialakult nyiroktalaj található. Az ásványi anyagokban gazdag vulkáni kőzeten testes, erős savgerinccel bíró minerális jegyekkel rendelkező borok készíthetők Az aszúsodást vagyis nemes rothadást előidéző Botrytis cinerea penészgomba nemcsak Tokaj-Hegyaljára jellemző, több más borvidéken megtalálható (Arad-hegyalja, Mór). Azonban a termőhely, a különleges mikroklíma, a környező folyók (Bodrog, Tisza) és a megfelelő szőlőfajta (furmint, hárslevelű, muskotály, zéta, kövérszőlő, kabar) egymásra találásának eredményeképpen itt évről évre bekövetkezik az aszúsodás. A borvidék riolittufába vájt pincerendszerének jellegzetes sajátossága a pincék falát vastagon borító nemes pincepenész, a Cladosporium cellare , ami viszont a világon csak itt, és a Rajnai borpincékben fordul elő. Ez a gomba a tokaji borok minőségének biztosításában fontos szerepet játszik, a tevékenysége révén alakul ki az aszúbor sajátos, friss kenyérre emlékeztető íze, illata, zamata, sötét aranysárga színe és viszonylag magas, 14 térfogatszázalék körüli alkoholtartalom. Tokaji borvidék Nevét Tokaj városáról kapta, honfoglalás előtt szlávok lakták, „sztokaj” két folyót jelent. A szőlőtermesztést a tatárjárás után ide telepített olasz telepesek fojtatják. Innen ered Olaszliszka, Bodrogolaszi helységnevünk. Ekkor Furmintot és Bakatort termesztenek. Jelentősége 1550 után nő meg a török megszállás miatt addig jelentős borvidékeink kivitelét gátolják. Az aszúkészités máig ismert módját Szepsi Laczkó Máté találja ki, ezzel lepi meg Lórántffy Zsuzsuzsanna fejedelemasszonyt 1650.-ben melyet Oremus szőlőből készít. II. Rákóczi Ferenc, Hegyalja legnagyobb szőlőbirtokosa volt. A hadjáratok költségeit a bor bevételeiből fedezi. A filoxéravész után csak Furmintot, Hárslevelűt, Sárgamuskotályt és Oremust telepítenek. Éghajlata kontinentális, a nyár száraz, a tél hideg. Hosszú csapadékos ősz miatt kialakul a Botritis cinarea fertőzés, mely hatására kialakul az aszúsodás. Évszázados hagyományok alapján készül a szamorodni és az aszú. Különlegesség az aszúeszencia, eszencia. Helyi specialitás a fordítás és a máslás. Máslásnál a törkölyre, a fordításnál a seprőre öntik az újbort illetve a mustot. Pincészetek: Árvay Családi Pincészet Disznókő Szőlőbirtok Götz Pincészet Patricius Borház Szepsy Pincészet Tokaj Kereskedőház Zrt Homoky család pincészete Bükki borvidék A Bükk lejtőin és völgyeiben a vadszőlő őshonos növényként évezredek óta jelen van. Szőlőművelésről a 14. század elejéről maradtak fenn először írásos emlékek, 1503. február 11-én pedig II. Ulászló erősítette meg Miskolc város korábbi borszabadalmát. A 18. század során az Avason hatalmas pincerendszer alakult ki, melyek nemespenésszel borított belsejében rengeteg bort érleltek. A hegyaljai szőlőkből is került ide must és a komoly export miatt a miskolci borok több országban híresek és kedveltek voltak. A 19–20. században főként pezsgő alapborok készültek a környéken. Talaja riolittufán kialakult lösz, fekete nyiroktalajok, barnaföldek és agyagbemosódásos erdőtalajok. Éghajlata napfényben gazdag, de csapadékban szegény és az országos átlagnál hűvösebb, így elsősorban a fehér borok termelésének kedvez. Termesztett szőlőfajták Fehérszőlők közül az Olaszrizling, Chardonnay, Cserszegi fűszeres, Leányka, Müller-Thurgau, Tramini, Ottonel muskotály a jellemzőek, kékszőlők közül elsősorban a Kékfrankos, de megtalálható a Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Merlot és a Zweigelt is Pincészetek Szendrei Pincészet Csendes és Farkas Pince Dósa Pince Molnár Pince Perge Pince Tóth Gyula Pincészete Magyar-hegyi Borok Háza Panyik Pince Egri borvidék Az egri borvidéken a szőlőművelés a frankokig, a rómaiakig de egyes feltételezések szerint csak a honfoglalás koráig vezethető vissza. Egerbe is a rácok hozták a Kadarkát. Egyes mondák szerint a török vár ostroma idejéből származik a Bikavér elnevezés. A Bükk-hegység nyugati dombjain, terül el. Két része van, az Egri és a Debrői. Az ország leghidegebb, legszárazabb borvidéke. Északról a Bükk megvédi a hideg levegőtől. A talajok mészkő, dolomit, riolittufa, illetve agyagpala málladékán alakult ki. Barna erdőtalaj, barnaföld és nyirok jellemzi. Szőlőfajtái: korábban Kadarka és Kékfrankos adta a Bikavér alapját. Később a Kadarka kiszorult, helyét a Cabernet franc, Cabernet sauvignon, a Merlot, a Kékoportó, a Blauburger vette át. Az Egri Bikavér sötét színű, testes, bársonyos, fanyar ízű. A fűszeres illata ászkolás után alakul ki. A leányka mellett elterjedt az Olasz rizling, Rizlingszilváni. A középkor elején Egerben működött az ország egyik legnagyobb püspöksége, aminek köszönhetően az egyház az itteni borokból is fedezte a borszükségletét, és kezdeményezte, segítette a szőlőtermesztést és a borkészítést. A rácok megtelepedése a vidéken újabb fejlődést hozott, hiszen ők hozták magukkal a héjon erjesztés technológiáját, és a Kadarka szőlőfajtát is. Az egri borok közül kiemelkedik magasan az Egri Bikavér. A legenda szerint a török időkben az egri várat védő katonák ettől az italtól kaptak újra erőre, és verték vissza az oszmán túlerőt. A valóságban a 19. század második felében esik először szó az Egri Bikavérről. A bikavér kifejezés a konkurens bikavér termelő Szekszárdi Borvidék költőjétől, Garay Jánostól származik 1846-tól. A bikavér több szőlőfajta borának házasításából hozzák létre. Etyek-Budai borvidék A Vértes, Velencei - hegység, Etyeki- fennsík, Budai hegységek lábainál terül el. Évi átlaghőmérséklet alacsonyabb az országosnál, a csapadék kiegyenlítettebb. A talajképző anyag a mészkő, dolomit, gránit. A talajtipusok csernozjom, barna erdőtalaj és a lösz. Fajtái: Chardonnay, Olaszrizling, Zöld veltelini. Borai ma is a pezsgőgyártás alapját szolgálják. Etyek környékéről üditő savtartalmú, illatos, reduktív bor is piacra kerül. Pincészetek Etyeki Borudvar Kft. Etyeki Kúria KATTRA PINCÉSZET Kálna Pince Mérei pince Rókusfalvy Pince Kovács Pince Nyakas Pince Bednár-Polgár Családi Borpince - Páty Móri borvidék A Móri- árokba, Vértes hegység déli lejtőin terül el. Régi bortermő vidék. Hírnevét az 1700- az évek után betelepített németeknek köszönheti. A szőlőkultúrához tartozik a kopaszmetszéses fejművelés, a gyomlálás. A Vértes hegységet karbon alkotja, előterébe pannonagyag, lösz, homok kavics található. Szellős huzatos klímájú ami nem kedvez a gombabetegségeknek. Csak fehérbort termesztenek. Eleinte kizárólag Ezerjót, későbbiekben Leanykát, Zöldveltelinit, Irsai Olivért és Chardonnayt. A móri borok kellemes illatúak, testesek, tüzesek. Pincészetek Bihari Pince Bozóky Szőlészeti és Borászati Kft. Frey Pince Geszler Család Pincéje Maurus Borászat Csongrádi borvidék Mátrai borvidék A szőlőtermelés a honfoglalás előtti időkre nyúlik vissza. 1040.-ben Aba nemzetség területeiről esik szó. A középkorban a fő fajta a kadarka. Filoxéravész után fehér szőlőt telepítenek, nagy %.-ban csemegeszőlőt /Chasselas/. Az oltványkészítést először a nagyrédei, abasári gazdák kezdik. A Mátra megvédi a hideg szelektől. A késői tavaszodást egy hetes későbbi hajtás követi. A talaj, pannon agyag, márga, és lösz. Elterjedt talajtípus a csernozjom barna erdőtalaj, a fekete nyiroktalaj és a barna föld. Jellegzetes fajtái közzé tartozik az Olaszrizling, Rizlingszilváni, Ottonel muskotály, Leányka, Tramini, és a Hárslevelű. Illatban aromában gazdag, harmonikus borokat készítenek. A kékszőlők közül a Kékfrankos és a Zweigelt a legismertebb. Pincészetek Borpalota Kft. Losonci Pince Nandi Vendégház Csernyik Pince Ludányi pince Szőke Pincészet Agro-Vital Bt. Kovács Pince Pannonhalmi borvidék Szt. István alapítólevelében már említi a szőlőtermesztést. Mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, viszonylag enyhe telű. Löszön kialakult barna erdőtalaj. Legelterjedtebb fajták: Olasz rizling, Rizlingszilváni, Rajnai rizling és a Tramini. Korábban oxidatív, manapság zamatanyagokban gazdag reduktív bort készítenek. Soproni borvidék A borvidékre jellemző időjárás a hűvös nyár, enyhe tél, és a gyakori szél. Borvidékeink közül a legcsapadékosabbnak mondható. Talaját mészkő, kristályos pala, lösz, vályog, barna erdőtalaj és pleisztocén homok alkotja. A borvidék klímája alkalmas a késő szüretelésű borok előállítására is. A Soproni Borvidék az Alpokalján, a Fertő-tó déli partján és a Soproni-hegységben terül el. Valaha egy borvidéket alkotott a Ruszt környéki területekkel. Magyarország egyik legrégibb történelmi hagyományokkal rendelkező borvidéke, eredete egészen a keltákig vezethető vissza. Keresztülhaladt rajta a rómaiak borostyán útja, amelynek köszönhetően fontos kereskedő város volt Sopron. A XIV. században már Magyarország legjelentősebb borvidékei közé sorolható. A városra jellemző, hogy a pincéket nem a szőlőhegyekbe telepítették, hanem a városokban a lakóházak alá építették, és ez főleg nagyobb biztonságot nyújtott a gazdáknak. Vörösborok - Kékfrankos - Zweigelt - Cabernet sauvignon - Merlot - Pinot noir Fehérborok - Zöld veltelini - Chardonnay - Tramini - Zenit - Sauvignon blanc - Korai piros veltelini Pincészetek Pannonhalmi Apátsági Pincészet Borbirodalom Pannonhalma Borpince Hangyál Pincészet Babarczi Szőlőbirtok és Pince Huszár Pincészet Neszmélyi borvidék Talaja főként löszön kialakult barna erdőtalaj, de előfordul mészkövön, dolomiton kialakult rendzina és homokkövön, márgán képződött barna erdőtalaj is. Éghajlata az országos átlagnál hűvösebb, csapadékosabb, erősen szeles, de a hőingadozás kicsi és a napsütéses órák száma is elég nagy. Legjobb termőterületei a tengerszint felett 150-300 méterrel helyezkednek el, a Vértes és a Gerecse hegység napsütötte lejtőin. A területen már a római korban is termesztettek szőlőt, de a török hódoltság idején a lakosság megritkulásával az ültetvények is tönkrementek. A 18. század végére ismét jelentős termelővé és borexportőrré vált, mivel a borok, magas savtartalmuknak köszönhetően a hosszabb szállítást is jól viselték. Termesztett szőlőfajták: Ma a fehér szőlők közül jellemzően a chardonnay, olaszrizling, Müller-Thurgau, zöld veltelini, Irsai Olivér, cserszegi fűszeres, tramini és ottonel muskotály terem, de kezd terjedni a Sauvignon Blanc, a rajnai rizling és a leányka. A kék szőlők közül a Kékfrankos, a Cabernet Sauvignon, a Pinot Noir és a Merlot fordulnak elő, bár inkább rozék alapanyagaként, mivel a vörösborok nem jellemzőek a vidékre. A borvidék borai általában reduktív karakterűek, szárazak, élénk savtartalmúak. Balázs és Gesztesi családi pincészet Borboléta Pincészet Csaszkóczy Pince Currus Kézműves Kispince Darázsi Pince Gelbmann Pince Gimeskö-Vin Kft. Hilltop Neszmély Borászati Zrt. Horváth Családi Pincészet Jónás Pince Kiss János Pincészet Korom Péter Családi Pincészete Kősziklás Pince Simecz Pince Szőllősi Pincészet Turay Családi Pincészet Wéber Családi Pincészet Pincészetek Fényes Pincészet Gangl Borászat Jandl Pincészet Luka Pincészet (Luka Enikő) Pfneiszl Pincészet Ráspi (Horváth József) Taschner Borház Töltl Pincészet Weninger Pincészet Somló A Nagy-Somlói borvidék, Magyarország legkisebb területű történelmi borvidéke a Bakony hegység nyugati lábánál, de már a Kisalföld síkságából kiemelkedő Somló szoknyáján helyezkedik el. A szőlő érlelésének az aránylag meleg éghajlaton kívül a fekete bazalt hőelnyelő tulajdonsága is kedvez. A bazalt a nappal elnyelt hőmennyiséget éjjel egyenletesen visszasugározza. A szőlőket így folyamatosan meleg veszi körül ez pedig szemek érlelését kedvezőbben befolyásolja. A gazdag ásványi összetételű bazalt mállásából származó, kitűnő termőtalaj és az egyenletes meleg egyaránt hozzájárulnak a somlói bor egyediségéhez és minőségéhez. A Somló egyedülálló abból szempontból, hogy nem csak a déli, hanem az északi/északkeleti oldalán is alkalmas a minőségi szőlőművelésre. Érdekesség, hogy Zircen 1742-ig nem volt patika, a betegeket somlai borral gyógyították. A somlói borról azt tartották, hogy nászéjszakán fogyasztva fiúgyermek születik. Ezért a "nászéjszakák borának" is titulálják. A furmint, a hárslevelű, az olaszrizling és a juhfark a legelterjedtebb fajták. Mind a somlói, mind a Kissomlyó-Sághegyi körzetre jellemző az ültetvények elaprózodottsága. A somlói borok testesek, tüzesek, kemény karakterűek, sokan hazánk legfinomabb fehérborainak tartják őket. A mikroelemekben gazdag vulkáni talajoknak és az oxidatív érlelésnek fontos szerepe van a jellegzetes "somlói íz" kialakításában. Füred-Csopak E történelmi borvidék a Balaton észak-keleti részén, a tóval párhuzamosan húzódó hegyvonulat lankáin, a hegyek által körülvett völgyek, medencék oldalain terül el. A balatonfüredi térség jelentőssége akkor kezdett nőni, amikor 1211-ben a Tihanyi Apátság tulajdona lett. A papoknak, szerzeteseknek köszönhetően a szőlőművelés és a borászat színvonala évtizedekkel megelőzte más tájak fejlődését. A török idők visszavetették, a XVIII. században azonban ismét fellendülés következett. A Balaton víztükre megsokszorozva veri vissza a napsugarakat, ez kedvezően befolyásolja az éghajlatot, mediterrán mikroklímát teremt a tó környékén. A borvidék talaja rendkívül változatos. Előfordulnak a fillitpalán, permi vörös homokkövön, triász-mészkövön, dolomiton, bazalton, bazalttufán létrejött talajok, de megtalálhatók a pannonagyagon és homokon, márgán és löszön kialakult rendzina és erdőtalajok is. A borvidéken alapvetően két borstílust szokás megkülönböztetni. A Balatonfüreden és környékén készített borok testesebbek, tüzesebbek, magasabb extrakt tartalommal és alkohollal, míg a csopaki borok tartózkodóbbak, kecsesebbek, finom illattal, zamatokkal. Szőlőfajták: Olaszrizling Szürkebarát (Pinot Gris) Sárgamuskotály Sauvignon Blanc Chardonnay Zenit Cabernet Franc Cabernet Sauvignon Pincészetek Szabó és Fia Borpince Salánki Borpince Levendulapince Canter Borház Pántlika Pincészet Badacsony Talaja bazalt alapon pannonagyag, pannonhomok, lösz. Éghajlata enyhe, kiegyenlített, magas páratartalommal. A Balaton közelsége miatt a déli lejtők a vízfelületről visszaverődő napfényt is élvezhetik, így nagyon kedvező mikroklíma alakult ki, mely természetes csemegebor készítésére ad lehetőséget. A területen már a római korban is termesztettek szőlőt, Probus császár nagy telepítéseket is végeztetett itt. A középkorban az ültetvények nagy része egyházi tulajdonba került. A badacsonyi ürmös a 18–19. században a tokaji aszúhoz hasonló hírnévre tett szert. Szerzetesek telepítették be Franciaországból a Pinot grist, amely a talaj különleges adottságai folytán egy jellegzetes helyi fajtává, Szürkebaráttá alakult, amely jó évjáratokban aszúsodik. A legnagyobb mennyiségben Olaszrizling terem, amelyet jó évjáratokban hosszabban érlelnek a tőkén és szemelt rizlingként hoznak forgalomba. Nagyobb termőterületen található meg a Szürkebarát, Tramini, Muscat Ottonel, Rajnai rizling és a Chardonnay is. A vidék régebbi jellemző bora volt a Kéknyelű, amely a nyolcvanas évek fagykárainak következtében erősen visszaszorult, ma azonban reneszánszát éli és a közeljövőben ismét Badacsony emblematikus bora lesz.A badacsonyi borok jellegzetesen testesek, tüzesek, zamatosak. Jellemző a tradicionális borkészítés, az ászokhordós érlelés. Bár a reduktív borkezelés és egyéb, modern technológiák is terjedőben vannak, egyelőre nem változtatták meg jelentősen a vidék borainak jellegét. Pincészetek Borbély Családi Pincészet (Badacsony) Első Magyar Borház - Szeremley Birtok Kft. Horváth Pince Istvándy pincészet Kutasy Pince (Badacsony) Laposa Birtok - Bazaltbor Orbán Pincészet Rózsakő Borpince Sipos Borház Németh Pince Nyári Pince Szent Orbán Borház és étterem (Szeremley) Varga Pincészet Balaton felvidék Éghajlata a Badacsonyi borvidékéhez hasonló, bár a Balatontól távolodva egyre kevésbé kedvező. Mindazonáltal a hegyek szélárnyéka és a Balaton víztükrének fényvisszaverő, hősugárzó hatása miatt a szőlőterületek jelentős részének mezoklímája mediterrán jellegű, évi mintegy 2000 napsütéses órával. Uralkodó talajtípusa a barna erdőtalaj. A Balaton-felvidék borai diszkrét illatúak, zamatosak és elegánsak. A nappalok melege testessé, az éjszaka a hegyekből alászálló hűvös levegő pedig gyümölcsössé és szép savszerkezetűvé formálja őket. Egyes kiváló adottság termőhelyeken — ezek többsége a vulkanikus kőzeteken alakult ki — hosszú érlelésre is alkalmas, rendkívül komplex borokat termelnek. A Balaton-felvidék elsősorban a fehér szőlők hazája. Jelentősebb fajtái: olaszrizling chardonnay tramini Müller-Thurgau (rizlingszilváni) szürkebarát cserszegi fűszeres Muscat Ottonel (ottonel muskotály) sárgamuskotály (csak a káli körzetben) nektár (csak a cserszegi körzetben furmint (csak a káli körzetben) Vörösbort adó fajták: pinot blanc (csak a Balatonederics-lesencei körzetben) zweigelt Aklan Családi Szőlőbirtok és Borászat (Lesencetomaj) Dobosi Pincészet (Szentantalfa) Eke Pince (Nemesvita) Festetics Pince (Cserszegtomaj) Fodorvin Családi Pincészet (Szentbékkálla) Holczer Lajos Borház (Sümeg) Hunyady Borház (Sümeg) Inhoff Malom Borház (Hegyesd) Istvándy Jenő Pincészet (Szentbékkálla) Káli Kövek (Köveskál) Balatonboglári A Balaton déli partján Zamárditól Balatonkeresztúrig húzódik. Szintén ehhez a borvidékhez tartozik a Kéthely és Marcali körül elterülő szőlővidék. Klímája kiegyenlített, így a termelési biztonság jó. Alapkőzete agyagos, homokos üledék, amelyre lösz rakódott le ezen alakult ki a lejtőlösz és vályogtalaj. Telepített szőlőfajták Chardonnay, Királyleányka, Zöldveltelini, Merlot, Kékfrankos, Cabernet Sauvignon Termelők, pincészetek Bujdosó Szőlőbirtok és Pincészet, Balatonboglári Borgazdasági Rt., Konyári Pince, Légli Ottó Szőlő és Bortermelő Kft., St. Donatus Pincészet, Öregbaglas Rt., Palota Borház, Szent Anna Borház Zalai borvidék A borvidék települései szétszórtan találhatók egy viszonylag nagy területen. Három régióra tudjuk osztani a borvidéket: 1. Keszthelyi-hegység északnyugati része, 2. a Kis-Balaton keleti és északi része, valamint a 3. Muramente. Az évi csapadékmennyiség itt a legmagasabb az országban, a borvidék a hazai átlagnál hűvösebb. A nagyrészt dombokból álló borvidéket főként homokos-agyagos üledékek alkotják, lösztakaróval. A Zalai Borvidék ajánlott szőlőfajtái: - Olaszrizling - Rizlingszilváni - Rajnai rizling - Királyleányka - Cserszegi fűszeres - Sauvignon blanc - Chardonnay - Ottonel Muskotály - Szürkebarát - Tramini - Cabernet franc - Cabernet sauvignon - Kékfrankos - Merlot - Pinot noir Pincészetek Bussay Pincészet Cezar Pincészet Vinum Veress Tolnai borvidék Adottságai hasonlóak a szekszárdi borvidékéhez, és az itteni borok jelleg pedig szinte nem is tér el tőle. Éghajlata mérsékelten kontinentális, északi része kicsit hűvösebb és csapadékosabb, míg a déli melegebb és szárazabb. Az agyagos-homokos tavi üledékeket vastag lösztakaró fedi. A terület nem különösebben tagolt domborzatilag, lankásan lejtő dombvidék. Fehérborok: - Chardonnay - Tramini - Sauvignon Blanc Vörösborok: - Oportó - Kékfrankos - Cabernet Franc - Cabernet Sauvignon - Kadarka Pincészetek Bátaapáti: Tűzkő pincészet Bölcske: Hanák Pincék Györköny: Braun-Bősz Pincészet, Sarok Pincészet Kölesd: Tolnai Borok Háza Pécsi borvidék A Pécsi borvidék a Mecsek déli lejtőin, egészen Mohácsig tart, az 823 hektáron elterülő Mecsekaljai borvidék, ahol magyar, horvát; szerb, és német települések határában folyik a szőlőművelés. Pécsi, Versendi és Szigetvári körzetekre osztható, melyek borászati szempontból hasonlóak. Klímája mediterrán. A Villány–Siklósi borvidéknél is forróbb, szárazabb, sok a napsütés, hosszú a tenyészidő. A Mecsek óvó hatása miatt még 440 méteren is találunk szőlőt. Ebben csak Tokaj-Hegyaljához hasonlítható a terület. Természeti csapások közül az aszályt kell számításba venni. Termőtalaja a különböző vulkáni eredetű alapkőzeteken található löszre illetve pannon homokra rakódott barnaföldek, barna erdőtalajok. Remek fehér és vörösbor szőlők teremnek errefelé. A filoxérajárvány után az Olaszrizling került első helyre és ma is vezeti a listát. További jellemző fajták: Furmint, Chardonnay, Cirfandli, Rizlingszilváni, Hárslevelű, Ottonel muskotály, Királyleányka, Tramini, Rajnai rizling, Zengő, Zenit, Zöld veltelini. Kiemelkedő termék a Pannónia pezsgőcsalád. Ebner Pince Hegedűs Pince Gála Borház Lisicza Borház Kertész Pince Pincészetek Szekszárdi Magyarország egyik történelmi borvidéke. Tolna megyében található, a Szekszárdi dombság legkeletibb területén, a dombság és a Sárköz találkozásánál fekszik. A bortermelést alapvetően a nemzetközi, illetve magyar fajtákból készített nagy testű, magas csersav- és alkoholtartalmú vörösborok jellemzik. A legismertebb borfajta a több bor házasításával készülő szekszárdi bikavér. A Szekszárd – római nevén Alisca – közelében folytatott szőlőművelésről és borkészítésről 3. századi ókori római forrásokból értesülünk először, amelyek szerint Marcus Aurelius Probus római császár utasítására kezdtek a környéken szőlőt művelni. A löszös rétegen képződött barna erdőtalaj és csernozjom az intenzív művelés miatt állandóan fedetlen, növényzet nem köti meg, így a víz és szél hatására az eróziónak erősen kitett. A talaj alacsony mésztartalmának köszönhetően visszafogott savvilágú, könnyen iható, testes, magas alkoholtartalmú borok teremnek. A legjobb minőségű borokat a meredek, erősen tagolt szőlőhegyek déli és keleti lejtői adják. A borvidék térségének éghajlata kontinentális, a nyarak melegek és szárazak, a tavaszi és őszi fagyok ritkák. A borvidék adottságai általában nem teszik lehetővé a vájt pincék kialakítását. Az altalaj önmagában nem állékony, a pincefödém megerősítésére van szükség. Ennek megfelelően leggyakrabban földkitermeléssel épített, téglafalú pincékkel találkozunk. Kék szőlők: kékfrankos (kb. 700 ha), merlot (kb. 300 ha), zweigelt (kb. 230 ha), cabernet franc és cabernet sauvignon (kb. 200-200 ha), valamint kadarka (kb. 80 ha), de kisebb területeken megtalálhatóak még a pinot noir (kb. 45 ha), a syrah, a blauburger, a portugieser, a bíborkadarka és a kékmedoc fajták is. Fehér szőlők: jellemzően olaszrizling (kb. 120 ha), chardonnay (kb. 85 ha), rizlingszilváni (kb. 60 ha), de megtalálható még a zöldveltelini, a sauvignon blanc, a cserszegi fűszeres, a pinot blanc, a rajnai rizling, a szürkebarát, a tramini és kisebb területeken a leányka és a királyleányka, az ottonel muskotály és a zenit. Pincészetek Bodri Pincészet és Szőlőbirtok Dúzsi Tamás és Családja Pincészete Frankos Borház Heimann Birtok Takler Pince Vesztergombi Pince Vida Családi Birtok Villány Szubmediterrán éghajlata kiváló körülményeket teremt a szőlő érleléséhez, mely szintén fontos tényezője a borvidék sikereinek. Ez hazánk legmelegebb, legnaposabb borvidéke, hosszú száraz nyarakkal és tenyészidővel. Talaja a Villányi-hegység mészkövére rakódott vörös agyaggal és barna erdőtalajjal keveredő lösz.A vörösborfajták uralmát a rácoknak köszönhetjük, akik a törökök elől menekülve hozták magukkal a Kadarkát, valamint a vörösborkészítés fogásait. A 18. században idetelepült svábok meghonosították a Portugiesert (korábban Kékoportót), mely máig egyik fő fajtája e vidéknek. Ők alakították ki a pincéket, pinceutakat is errefelé. Aztán megérkezett a Kékfrankos, később pedig a filoxérajárvány után a francia fajták: a Cabernet franc és sauvignon, a Merlot és a Pinot noir.
D o k u m e n t u m   n y e l v e : magyar
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Magyarország borrégióinak listája
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : Prezi prezentáció
O l d a l a k   s z á m a : 123
T e c h n i k a i   m e g j e g y z é s : 10. verzió
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
A   f o r m á t u m   n e v e : PDF dokumentum
O l d a l a k   s z á m a : 123
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 770x433 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 600 DPI
S z í n : színes
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna