|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/061000/061091 F á j l n é v : budapest_vilagvaros.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/061000/061091/budapest_vilagvaros_kiskep.jpg F ő c í m : Budapest világvárossá fejlődése B e s o r o l á s i c í m : Budapest világvárossá fejlődése S z e r e p : létrehozó B e s o r o l á s i n é v : Meszlényi U t ó n é v : Kira I n v e r t á l a n d ó n é v : N E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2017-01-06 E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2015-11-01 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A prezentáció készítésének dátuma A t í p u s n e v e : prezentáció M e g n e v e z é s : Prezentáció M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció M e g n e v e z é s : Prezi A j o g t u l a j d o n o s n e v e : Meszlényi Kira S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Magyar történelem általában T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Művelődéstörténet T á r g y s z ó : főváros M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : világváros M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : fejlődés M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : politika M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : gazdaság M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : 19. század M i n ő s í t ő : időszak N y e r s v a g y O C R - e s s z ö v e g : Budapest világvárossá fejlődése
A dualizmus fellendülése a leglátványosabb eredményeket Budapesten érte el. 1873-ban Buda, Pest és Óbuda egyesítésével jött létre a főváros.
Lakosainak száma hatalmas mértékben növekedett. A XX. század elejére megközelítette az egymillió főt.
A magyar kormányok Bécs utolérése érdekében az ország erőforrásainak jelentős részét koncentrálták Budapestre például adókedvezmények formájában. Többek közt ekkor épült a budai Várpalota és a Parlament.
Budapest egyik legfőbb kulturális és turisztikai központja, egyben a volt királyi palota. A Budai Várnegyed részeként 1987 óta része Budapest világörökségi helyszíneinek.
A gótikus stílusú királyi palota már az 1300-as évek közepétől épült és építése eltartott az 1400-as évek végéig, így Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás királyaink idején is mindvégig bővítették és díszítették a magyar uralkodók lakhelyét. 1541-től a törökök megszállásának idején a palota állapota romlásnak indult. A helyreállítás során már a barokk stílusjegyek érvényesültek, ám megmaradtak a gótikus és a reneszánsz stílus részei is. 1715-ben megkezdődött a palota bővítése egy kisebb méretű barokk kastéllyal, majd a 19. század végén Ybl Miklós és Hauszmann Alajos közreműködésével hozzáépült egy hátsó szárny. A Mária Terézia-szárny Duna felé néző homlokzata is meg lett növelve és ekkor kapta meg a barokk és neobarokk kupoláját.
A palota Krisztinavárosi-szárnyában 1985-től található meg az Országos Széchényi Könyvtár, valamint a palotában székel a Magyar Nemzeti Galéria és a Budapesti Történeti Múzeum is.
Budavári Palota
Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlésnek és egyes intézményeinek (például Országgyűlési Könyvtár) a székhelye. Budapest V. kerületében, a Duna partján, a Kossuth Lajos téren található. A Dunára néző oldalának felújítása 21 évi munka után, 2009 szeptemberében ért véget.
Az épület felépítéséről az Országgyűlés törvényt alkotott: az 1880. évi LVIII. tv. alapján tervpályázatot hirdettek 1881-ben. Magyarország számára egy állandó országház építésére több kiváló építész jelentkezett. 1883. február 1-jén a pályázat határideje lejárt, ekkorra tizenkilenc terv érkezett be. A bírálat alapján a kitűzött négy egyenlő díjat az "Alkotmány I.", a "Patres conscripti", az "Alkotmány II." és a "Scti. Stephani regis" jeligéjű terveknek ítélték oda.
gis" jeligéjű terveknek ítélték oda.
- Steindl Imre "Alkotmány I." neogótikus hatású épületterve
- Hauszmann Alajos "Patres conscripti" neobarokkot és neoklasszicizmust sugárzó terve
- Schickedanz Albert és Freund Vilmos "Alkotmány II." együttes alkotása, mely elsősorban az antik építészeten alapult
- Otto Wagner és társai "Scti. Stephani regis" neoreneszánsz pályaműve
Az Országház
A dualizmus korának gazdasági fellendülése a leglátványosabb eredményeket Budapesten érte el. Budapest e néven 1873-tól szerepel. Addig 3 különálló város volt: Buda, Pest, Óbuda. A 3 település eltért egymástól szerkezetében, funkciójában is:
Buda: közigazgatási központ volt;
Pest: kereskedelmi és ipari központ;
Óbuda: mg-i termékek termelésével tűnt ki (szőlő, bor)
Az egyesítéssel Budapest Európa legdinamikusabban fejlődő fővárosává lett.
Budapest egy közel 20 milliós állam fővárosa, a kiépülő polgári közigazgatás központja lett, számos országos hatáskörű intézmény, hivatal székhelye. A magyar államvezetés törekedett Magyarország szerepének, gazdasági, politikai súlyának Monarchián belüli növelésére. E törekvések részét képezte Budapest "felfejlesztése" Bécs mellé, a két város rivalizálása. A versenytársnak tartott Bécs utolérése érdekében az ország erőforrásainak jelentős részét koncentrálták Budapestre, például adókedvezmények, reprezentatív középítkezések révén (pl. budai Várpalota, Parlament, minisztériumok, színházak). Budapesten kínálkoztak a legkedvezőbb befektetési lehetőségek. Budapest központú vasúthálózatot az ország fekvése segítette.1870-ben fogadta el az országgyűlés a főváros rendezéséről szóló törvényt:
- két új Duna-híd építését,
- a kis- és nagykörút kiépítését,
- a Sugár-út (ma Andrássy út) megnyitását,
- a Duna mindkét partjának szabályozását,
- az alapvető közművek kiépítését.
Létrehozták a széles hatáskörrel rendelkező Fővárosi Közmunkák Tanácsát, megalkották a városépítési szabályzatot.
Egykor és most
Panoráma a Gellért-hegyről az Erzsébet-híd felé 1900-ban
235 méterrel a tengerszint fölé magasodó kiemelkedés. A Dunára néző meredek sziklafala és a tetejéről nyíló pesti panoráma páratlan látvány. Budapest ékkövének is szokták nevezni. Az UNESCO a Gellért-hegy tetején fekvő Citadella erődjével, a budai Várheggyel és a Duna két partjának panorámájával együtt a Gellért-hegyet 1987-ben a Világörökség részévé nyilvánította.
A Halászbástya Budapest egyik legismertebb műemléke, amely a budai várban, Budapest I. kerületében található. A neoromán kilátóteraszokról látható páratlan budapesti panoráma miatt a legjelentősebb idegenforgalmi látványosságok közé tartozik. A Halászbástya Dunával párhuzamos főhomlokzata mintegy 140 méter hosszúságú, amelyből a déli folyosószárny hossza mintegy 40 méter, az északié 65 méter, míg a díszes középső mellvédfal 35 méter hosszú. Csúcsos süvegű kőtornyai a hét magyar honfoglaló vezért szimbolizálják.
középen: a Millenniumi emlékmű, az oszlop tetején Gábriel arkangyallal, a talapzaton Árpád fejedelemmel az élen. Mellette balra (Hátulról előre) Tétény, Ond, Kond. Mellette jobbra (hátulról előre) Tas, Huba, Előd.
bal oldali oszlopcsarnok (balról jobbra): Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla, Károly Róbert, Nagy Lajos. Az oszlopcsarnok tetején az Andrássy út felé néz a Munka és Jólét szobra, a másik végén pedig a Háború lovas kocsija.
jobb oldali oszlopcsarnok (balról jobbra): Hunyadi János, Mátyás király, Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos. Az oszlopcsarnok tetején az Andrássy út felé a Tudás és Dicsőség szobra, a másik végén, a Háborúval szemben pedig a Béke lovas kocsija áll.
Hősök tere
A Mátyás-templom vagy Budavári Koronázó Főtemplom (hivatalos nevén Budavári Nagyboldogasszony-templom) Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék templom. Két uralkodói párt koronáztak meg falai között: Ferenc Józsefet és Erzsébetet, valamint IV. Károlyt és Zitát.
Tisza Kálmán
Politikus, miniszterelnök, nagybirtokos, az MTA tagja. Kormányzása idején pártja nagyon megerősödött, parlamenti hegemóniára tett szert. Ebben nagy szerepük volt Tisza ügyes politikai manővereinek, a párt frakciói közötti kompromisszumok taktikus kimunkálásának, személyi tekintélyének, és az úgynevezett "mamelukoknak", a Tisza személyétől függő képviselőknek. Az 1867-es kiegyezéshez mindvégig tartotta magát, az ő idejére esik az új dualista államberendezkedés megerősödése, a kapitalizmus magyarországi intézményes és jogi kereteinek kiépülése.
I. Ferenc József
Osztrák főherceg, osztrák császár, magyar király.
68 éven át uralkodott, ő volt a Habsburg Monarchia leghosszabb ideig ténylegesen hatalmon lévő uralkodója, egyben Európa történetének harmadik leghosszabb ideig uralkodó monarchiája (XIV. Lajos francia király és II. János liechtensteini herceg után). Irányítása alatt az 1850-es-60-as években az Osztrák Császárság súlyos katonai és politikai veszteségeket szenvedett, a szárd háború és a porosz–osztrák háború nyomán elveszítette vezető szerepét a német államok között, és le kellett mondania itáliai tartományairól is. Ezek a vereségek kényszerítették ki a Magyarországgal való kiegyezést, a központosított birodalmi kormányzat dualista rendszerré való átalakítását.
Hosszú uralkodását és családi tragédiáit jól jellemzi a halála előtt 2 évvel, Ferenc Ferdinánd főherceg meggyilkolása kapcsán mondott ítélete:
"Az élet semmitől sem kímélt meg."
IV. Károly
Osztrák főherceg, a Habsburg-Lotaringiai-ház utolsó uralkodója, 1916 és 1918 között I. Károly néven a Habsburg Birodalom és egyben az Osztrák Császárság utolsó császára és IV. Károly néven az utolsó magyar király. Két évi uralkodása után Ausztriát és Magyarországot köztársasággá kiáltották ki. Nem mondott le, de az új államformát elfogadta, mely az eckartsaui nyilatkozatban olvasható. 1921-ben két alkalommal is megpróbált visszatérni a trónra, sikertelenül.
Ybl Miklós
Magyar építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője.
1845-1849, Fót, Károlyi-kastély átalakítása
1845-1855, Fót, katolikus templom
1852 körül, Budapest, Grabovszky - (Rózsa-) villa
1857-58, Budapest, Nemzeti Lovarda
1857-58, Budapest, Tornacsarnok
1857-59, Füzérradvány, Károlyi-kastély átalakítása
1860 körül: Albertirsa, Szapáry-sírkápolna
1860 körül: Leányfalu, Gyulai-villa
1860 körül: Gerla, Wenckheim-kastély
1860-1864, Nagycenk, katolikus templom
1862-1863, Kecskemét, Evangélikus templom
1862-1865, Budapest, Festetics-palota
1863-tól, Budapest, Károly-palota
1863, Budapest, Német Színház (nem épült meg)
1863-1864, Budapest, az MTA bérháza
1865 körül: Fegyvernek, Szapáry-kastély
1865-től, főúri világfürdő (Margit-fürdő)
1865-1866, Budapest, Régi Képviselőház
1865-1879, Budapest, Assisi Szent Ferenc-templom, Bakáts tér
1867, Budapest, Pálffy-palota
1867-1869, Budapest, Lánchíd Társulat rt. székháza, ma Lánchíd Palota
1869, Budapest, Első Pesti Hazai Takarékpénztár
1867-1891, Budapest, Szent István-bazilika – kezdte: Hild, folytatta: Ybl, befejezte: Kauser József
1870-1874, Budapest, Fővámház
1872 körül: Parád, Ybl Szálló
1872-74, Budapest, Dégenfeld-Schomburg-palota
1873-1884, Budapest, Operaház
1874-1982, Budapest, Várkert-kioszk és -bazár
1875-1879, Ókígyós, Wenckheim-kastély
1880-1882, Parádsasvár, Károlyi-kastély
1880-1891, Budapest, a Budavári Palota átalakítása
1881-1888. Istvántelek Budapesti Első Gyermekmenhely Egylet fiókintézete és katolikus templom
1883-1884. Budapest, Széchenyi-palota
1888 körül, Parád, Erzsébet Szálló
Budapesti hidak
Budapesti közlekedés D o k u m e n t u m n y e l v e : magyar K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Kovács Katalin: Kis magyar történelem U R L : http://dka.oszk.hu/061000/061005 A f o r m á t u m n e v e : Prezi prezentáció O l d a l a k s z á m a : 25 T e c h n i k a i m e g j e g y z é s : 11. verzió M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N A f o r m á t u m n e v e : PDF dokumentum O l d a l a k s z á m a : 25 M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 770x433 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 600 DPI S z í n : színes T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Zsuzsanna |