D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/061100/061145 F á j l n é v : papir.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/061100/061145/papir_kiskep.jpg F ő c í m : A papír B e s o r o l á s i c í m : Papír E g y é b c í m : A papír története, fajtái, gyártása, felhasználása stb. M i n ő s í t ő : alcím S z e r e p : létrehozó B e s o r o l á s i n é v : Egyházi U t ó n é v : Dóra I n v e r t á l a n d ó n é v : N E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2017-03-22 E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2013-02-26 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A prezi létrehozásának időpontja. A t í p u s n e v e : prezentáció M e g n e v e z é s : Prezentáció M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció M e g n e v e z é s : Prezi A j o g t u l a j d o n o s n e v e : Kis Endre S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható T é m a k ö r : Könnyűipar, vegyipar A l t é m a k ö r : Papíripar és nyomdászat T é m a k ö r : Könnyűipar, vegyipar A l t é m a k ö r : Ipartörténet T á r g y s z ó : papír M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : papírgyártás M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : cellulóz M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : írópapír M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : nyomópapír M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : papírlemez M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : csiszolópapír M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : karton M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó N y e r s v a g y O C R - e s s z ö v e g : A papír elnevezése az ókori Egyiptomból származik: a Nílus mentén termő sás neve: cyperus papirus. Ebből készítettek elsőként íráshordozót.
A sás belét lapokká szeletelték és szorosan egymás mellé tették a második réteget erre merőlegesen tették higított ragasztóval megnedvesítették
préselték -> szalagokká -> tekercsek, amik törékenyek voltak Kínában már i. sz. 1. századtól selyemből és lenből gyártottak papírt.
A 8. században az arabokhoz kerül a technika, majd a 13. században Európába. Itt az első papírgyár Cheb városában 1370-ben indul. Európában a középkorban fiatal állatok bőréből pergamen készül, az elnevezés Pergamon város nevéből származik. itt használták először írásra. A 13. századig ezt használták. MERÍTETT PAPÍR
A régen a papírkészítők len- és kendertextíliák hulladékait dolgozták fel:
- a papírmalomban szétválogatták, aprították
- zúzóberendezéssel finom péppé őrölték
- a pépet felhígították
- keretbe illesztett finom fémszitával merítették a papírlapokat A XIX. században ezt a folyamatot gépiesítették. A XX. századtól fa felhasználásával készülnek a papírgyártmányok. Az alapanyag minden esetben a növényi rost. CELLULÓZGYÁRTÁS A fa anyagában levő cellulózrostokat kémiai úton nyerik ki a faanyagból (a ligninen belül úgy helyezkednek el ezek a rostok, mint a vasbetonban az acélszerkezet). Amennyiben a lignint nem távolítják el a faanyagból, úgy fatartalmú papír keletkezik, ami egy idő után besárgul és törékennyé válik (pl. az újságpapír)
Ha viszont a lignint kémiai úton eltávolítják az anyagból, úgy erősebb, tartósabb papír készül tiszta cellulózból. PAPÍRGYÁRTÁS 1. kéregtelen fa
2. előáztatás, tisztítás
3. aprítás
4. a fűrészpor és a rostok szétválasztása
5. további aprítás
6. főzés - a fa a rostjaira bomlik
7. a rostpépet mosdókádakba öntik
8. a pépet tisztítják
9. osztályozóüzembe kerül
10. finom szitán megy át
11. a jó rostokat a szitán préshengerrel víztelenítik
12. a lappá formálódó pépes anyagot feltekercselik
ez a famentes papír nyersanyaga a cellulóz
A cellulózgyártás menete 1. a rostanyagot tovább őrlik ún. hollandi kádban
2. további anyagokat adnak hozzá (kaolin, enyvezőanyagok, timsó, festékek)
3. tovább vékonyítják a rostokat
4. a pépet felhigítják
5. szitán víztelenítik a pépet
6. a szitáról lekerülő papírt szárítják
7. tovább simítják, hengerelik
8. a végén papírtekercsek, évekre vágott papírlapok keletkeznek
PAPÍRMÉRETEK különféle szabványméretek léteznek. Oldalaik úgy aránylanak mint 1: gyök2-höz
A0 - egy négyzetméter - néges ív
A1 - dupla, kettes ív
A2 - ívpapír
A3 - félív
A4 - negyedív
A5 - levél
A6 - fél levél PAPÍRFAJTÁK A gépileg gyártott papír fontos tulajdonságai rostirány (a rostszálakkal párhuzamosan könnyebben hajlik)
rostanyag összetétel
négyzetmétertömeg (gramm)
előállítás módja
rétegek sáma szerint (egy, két, három rétegű)
enyvezés szerint
szín szerint (fehér, színes, natúr stb.)
simaság szerint (simítatlan, sima, gyengén vagy erősen simított)
egyéb tulajdonságok (vízálló, zsírálló, gőzálló, színtartó stb.)
megjelenési forma (tekercs, lap stb.) Kartonok 250 g/m2-nél nagyobb súllyal rendelkeznek
többnyire ugyanolyan tulajdonságúak, mint a vékonyabb papírfajták
jobb a rostösszetételük, mivel 1 vagy 2 rétegűek
Csomagolópapírok nagyobb szilárdsággal rendelkeznek, így töltőanyagot nem tartalmaznak Lemezek 600 g/m2-nél nehezebbek, ezeket már speciális gépeken gyártják. a kézilemezek általában 70x100 cm-es nagyságban kerülnek forgalomba. felhasználás pl.: könyvfedélnek
szürkelemez - tiszta hulladékból készül
falemez - facsiszolatból készül
szalmalemez - sárga szalmaanyagból készül Nyomópapírok a nyomópapírok vagy gyengén, vagy egyáltalán nem enyvezettek, azért, hogy a nyomdafestéket minél jobban felvegyék. Töltőanyagot tartalmaznak, hogy ne legyen áttetsző a szövegnyomás. Többnyire puha fogásúak, rugalmas tartásúak. újságnyomó (rotációs) papír: 50-55 g/m2, fény hatására megsárgul
közönséges nyomópapír: hasonló minőségű, mint az újságnyomó, napilapok, folyóiratok, magazinok, irodai nyomtatványok alapanyaga
plakátpapír: gyengén enyvezett, 50-100 g/m2, pl.: plakátok, röplapok
regénynyomó papír: fatartalmú, 60-100 g/m2, sok töltőanyagot tartalmaz, elsősorban könyvnyomtatáshoz használják
biblianyomó papír: finom, vékony, nagy oldalszámú könyvekhez alkalmazzák (pl.: lexikon, szótár stb.)
famentes papír: kémiai úton gyártják, fehérítik, színes illusztrációkra is alkalmas műnyomó papír (minőségi, illusztrációs, vagy többszínű nyomtatásra alkalmas)
ofszetnyomó papír (famentes és fatartalmú is lehet, 70-120 g/m2)
többszínnyomó és térképnyomó papír (elsőrendű követelmény, hogy nedvesség hatására ne változzon a mérete, fehérített cellulózból készül, 70-130 g/m2)
kromo- és műnyomó papír: tökéletesen sima, fehér felületű, a kromopapír egyik oldalát finom krétaanyaggal mázolják - csak erre az oldalra nyomtatnak, a műnyomó papírnál mindkét oldalát, lehet fényes vagy matt. 75-140 g/m2
mélynyomó papír: képes folyóiratok gyártására használják, lehet fatartalmú vagy famentes 50-100 g/m2 Írópapírok vékonyság és hajlékonyság jellemzi. az írópapírok jellemzője, hogy felületük simított és enyvezett.
okmánypapír: hosszú ideig megőrzendő okmányokhoz, iratokhoz
bankposta papír: hivatalos levelezéshez, ritkán vízjellel is ellátott
irodai papírok: jó enyvezettség jellemzi, levelezésre, könyvelésre, nyilvántartásra használják
írógéppapír: jó festékfelvevő, íróképes papír, átmenet az író és a nyomópapír között
irkapapír: iskolai füzetek alapanyaga 65-70 g/m2
művész papírok: rajzpapír, DIPA, famentes és fatartalmú rajzpapír, vázlatpapír, pasztellpapír, akvarellpapír, pauszpapír, vázlat (skicc) papír NYOMDAFESTÉK A kezdetekben a nyomdafestéket a nyomdász maga állította elő és csak egyszínű festéket használtak. a színes részeket kézzel festették.
fekete festék = korom + lenolajkence
színezett festékek - kezdetekben színezékként földfestékeket (terra di siena, umbra, okker, cinóber stb.) használtak, később szintetikus festékeket kezdtek gyártani. nyomdafesték = pigment + kötőanyag (lenolaj, vagy műgyanta) + higítóanyag + oldószer
A Pigment olyan festőanyag, amely kötőanyagban és vízben sem oldódik. A színezékek vagy vízben vagy kötőanyagban oldódnak.
A festék színét a pigment adja meg, a kötőanyag rögzíti a festéket a papíron. A festékeket aszerint osztályozzák, hogy hol használják őket: magasnyomás, mélynyomás, ofszetnyomás, illusztrációs, újságnyomó, fekete, fehér, színes, stb....) D o k u m e n t u m n y e l v e : magyar K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Papír A f o r m á t u m n e v e : Prezi prezentáció O l d a l a k s z á m a : 31 T e c h n i k a i m e g j e g y z é s : 2. verzió M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N A f o r m á t u m n e v e : PDF dokumentum O l d a l a k s z á m a : 31 M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 770x433 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 72 DPI S z í n : színes T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : tömörítetlen A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Zsuzsanna |