D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : szamitogepek_fejlodese.jpg
C Í M 
F ő c í m : Számítógépek fejlődése, Neumann-elv
B e s o r o l á s i   c í m : Számítógépek fejlődése, Neumann-elv
A L K O T Ó 
S z e r e p : létrehozó
B e s o r o l á s i   n é v : Kis
U t ó n é v : Endre
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2017-03-23
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2015-09-17
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A prezi létrehozásának időpontja.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : prezentáció
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Prezentáció
M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y  J O G K E Z E L É S 
A   j o g t u l a j d o n o s   n e v e : Kis Endre
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható
T É M A 
T é m a k ö r : Számítástechnika, hálózatok
A l t é m a k ö r : Számítástechnika általában
T é m a k ö r : Számítástechnika, hálózatok
A l t é m a k ö r : Ipartörténet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : számítógép
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : vezérlés
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : mechanikai vezérlés
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : lyukkártya
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : tízes számrendszer
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : programozás
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : elektronika
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
L E Í R Á S 
N y e r s   v a g y   O C R - e s   s z ö v e g : 3. Számítógépek fejlődése, Neumann-elv Mechanikus gépek Az első ismert mechanikus számológép, az abakusz, kb. 5000 éves Elektronikus gépek Az első elektronikus számítógépeket a II. világháborúban készítették. Neumann-elvek Az emberiség a számfogalmat vélhetően körülbelül 30 000 éve ismeri és mindig is arra törekedett, hogy megkönnyítse az életét, tehát kellett valami, ami segít a számolásban, egy eszköz egy gép. A 17. századtól több megvalósult próbálkozás is történt mechanikus számológép építésére. Mechanikus gépekre jellemző, hogy az információ átvitelt fogaskerekekkel, fizikai alkatrészekkel oldották meg, esetenként lyukkártyát használtak és volt, ami gőzzel működött. 1642: Blaise Pascal egy mechanikus összeadó-kivonógépet szerkeszt, amelyben a főszerep szintén a fogaskerekeké volt. A tízes számrendszerre épül, 8 jegyű számokat tud maximálisan kezelni. 1820-ban Joseph Marie Jacquard olyan mechanikus szövőgépet épített, mely automatikusan, külső programozás révén szőtt mintákat: a gépet kartonból készült lyukkártya vezérelte, amely a mintákat tárolta. Ezt tekintjük az első programozásnak. 1822 Charles Babbage Difference Engine (differenciálgép), gőzzel hajtott 1834 Analytical Engine lyukkártyás, tehát programozható, ez még mindig számológép 1944 első mechanikus számítógép Howard Aiken vezetésével építi az IBM , a neve Mark I. 1941 Németországban Konrad Zuse, Z3 első működő elektronikus számítógép, kapcsolóként reléket használ fogaskerekek helyett 1943 Anglia Colossus, relék helyett elektroncsövet használtak, német kódolt rádióadások megfejtésére használták 1945 Egyesült Államok ENIAC rengeteg elektroncső volt benne, lőtáblázatok számítására tervezték 1959 Magyarország M3 szovjet tervek alapján Az ENIAC kapcsán ismerkedett meg Neumann János a számítástechnikával, Németországban tanított, majd később Amerikába került, a háború alatt bekapcsolódott a kutatásokba és kidolgozta a modern elektronikus számítógépek működésének alapelveit 1945-ben. - A számítógép legyen teljesen elektronikus, - használjon kettes számrendszert, - a programokat és az adatokat ugyanabban a belső tárban (memóriában) tárolja , - alkalmazzon vezérlőegységet, amely a beírt utasításokat emberi beavatkozás nélkül egymás után végrehajtja, - szerkezeti felépítése 5 egységből áll (vezérlő egység, aritmetikai-logikai egység, memória, be és kimenet). TK. 19-21. oldal
D o k u m e n t u m   n y e l v e : magyar
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Neumann-elvek
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : Prezi prezentáció
O l d a l a k   s z á m a : 22
T e c h n i k a i   m e g j e g y z é s : 2. verzió
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
A   f o r m á t u m   n e v e : PDF dokumentum
O l d a l a k   s z á m a : 22
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 770x433 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 72 DPI
S z í n : színes
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : tömörítetlen
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna