D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : szerves_vegyuletek.jpg
C Í M 
F ő c í m : Szerves vegyületek
B e s o r o l á s i   c í m : Szerves vegyületek
A L K O T Ó 
S z e r e p : létrehozó
B e s o r o l á s i   n é v : Garaba
U t ó n é v : Nikoletta
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2017-03-23
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2014-04-12
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A prezi létrehozásának dátuma.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : prezentáció
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Prezentáció
M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Prezi
J O G K E Z E L É S 
A   j o g t u l a j d o n o s   n e v e : Garaba Nikoletta
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható
T É M A 
T é m a k ö r : Kémia, biokémia
A l t é m a k ö r : Szerves kémia
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : szerves kémia
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : szerves vegyület
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : lipid
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : karotin
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : szteroid
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : szénhidrát
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : fehérje
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
L E Í R Á S 
N y e r s   v a g y   O C R - e s   s z ö v e g : A nukleotidokat egy négy-betűs kóddal jelöljük. Az első betű alsó indexben van és a kérdéses nukleotid ribo- vagy dezoxiribonukleotid jellegét. A második a nukleobázist írja le: A: Adenin G: Guanin C: Citozin T: Timin (DNS) U: Uracil (RNS) A harmadik és negyedik betű a foszfátcsoportra utal. Például a dezoxi-citozin-trifoszfát neve dCTP. biokémia, sejtbiológia nukleinsavak poli-nukleotidok nukleotidok fehérjék, proteinek szénhidrátok zsírszerű anyagok, lipidek Szerves vegyületek foszfolipidek, foszfatidok karotinoidok szteroidok neutrális zsírok állati zsírok növényi olajok Molekuláik egy többértékű alkohol - növényeknél, háromértékű - állatoknál = a glicerin és nagy szénatom számú zsírsavak (pl. palmitinsav, sztearinsav, olajsav) összekapcsolódásával képződnek (vízkilépés, kondenzáció). A glicerinhez 3 zsírsav kapcsolódik észterkötéssel. A zsírsavak hosszú láncai apoláris jellegűek. A neutrális zsírok csak apoláris oldószerekben oldódnak, vízben nem. A zsírok szobahőmérsékleten szilárd, az olajok folyékony halmazállapotúak. Raktározott tápanyagok, az állati szervezetekben a zsírszövet sejtjeiben halmozódnak fel nagyobb mennyiségben. Zsírban oldódó vitaminok: D E K A A lipidek, más szóval zsírszerű anyagok az élőlényekben előforduló, változatos szerkezetű szerves vegyületek. Közös sajátságuk, hogy apoláris oldószerekben oldódnak (pl. benzin). Molekuláikban a glicerinhez két zsírsav molekula és egy foszforsav kapcsolódik. A foszforsavhoz ezenkívül egy poláris jellegű, nitrogén tartalmú szerves molekularészlet is csatlakozik. A foszfatid molekula zsírsavakat tartalmazó része apoláris, többi része poláris jellegű. Ennek köszönhetően a foszfolipidek kettős oldódásúak, azaz apoláris és poláris oldószerekben egyaránt oldódnak. A sejtek határoló hártyáinak, a biológiai membránoknak (sejthártya, sejtalkotók membránjai) a kialakításában vesznek részt. Az endoplazmatikus retikulumban képződnek. A foszfatidok között a legjelentősebb a lecitin. Az idegsejtekben sok a kefalin is. A biológiai membrán felépítése foszfolipidek kettős rétege -> nem stabil -> elmozdul hidrofil rész (víztűrő) -> poláris foszforsavval észteresítődik hidrofób rész (vízmentes) -> apoláris zsírsavval észteresítődik egymás felé fordulnak A karotinoidok színes vegyületek. Molekuláikban az elektronok fény hatására könnyen gerjesztődnek, magasabb energiaszintű pályára lépnek. Fontosak a fotoszintézisben, mint fényenergiát megkötő színanyagok (a konjugált kettős kötések elmozdulnak), és szerepük van a látásban is (látóbíbor). karotin - nincs oxigén tartalma alfa-karotin béta-karotin -> sárga pigment -> vékonybél / máj -> A vitamin (retinol) -> látóbíbor (retina fényérzékeny anyaga) xantofill - oxigéntartalmú őszi levelek jellegzetes sárga és barna színét adja Szerves vegyületnek alapvetően a széntartalmú vegyületeket tekintik. Léteznek olyan definíciók, amelyek C-C kötést tartalmazó, illetve C-H kötést tartalmazó molekulákat tekintik szervesnek. Mindkét definíció alól számos kivétel akad, így a szén allotrópjai pl. gyémánt, grafit szervetlenek, pedig csak C-C kötést tartalmaznak. A hexaklórbenzol, szén-tetraklorid pedig szerves, noha nem tartalmaz C-H kötést. A végükön található gyűrűben lévő kettős kovalens kötés helyében térnek el: alfa-karotin béta-karotin konjugált kettős kötés Biológiai szempontból fontos szteránvázas vegyületek, mert vannak köztük sejtek anyagcseréjét szabályozó hormonok (pl. ivari hormonok - mellékvese kéregállománya, adrenalin - mellékvese velőállománya, inzulin - hasnyálmirigy Langerhans-szigetek béta-sejt) vitaminok (pl. D-vitamin) összetett zsírok emésztésében fontos epesavak (emulgeáló szer: cseppjeire bont) monoszacharidok Az egyszerű szénhidrátok részecskéi egyetlen cukormolekulából állnak. trióz - 3 szénatomos glicerin-aldehid pentóz - 5 szénatomos ribóz dezoxiribóz hexóz - 6 szénatomos szőlőcukor (glükóz) gyümölcssukor (fruktóz) diszacharidok Az összetett szénhidrátok kettő vagy több egyszerű cukormolekula összekapcsolódásával keletkeznek víz kilépése közben (kondenzáció). répacukor (szacharóz) 1 db béta-fruktóz + 1 db alfa-glükóz malátacukor (maltóz) 2 db alfa-D glükóz tejcukor (laktóz) cellobióz 2 db béta-D glükóz poliszacharidok raktározott tápanyagok növényi: keményítő - az alapszöveti sejtekben zárványokat alkot (amilóz jóddal kék színű vegyületet képez -> kimutatás) állati + gomba: glikogén - az állatok máj- és izomsejtjeiben építő, szilárdító anyagok növényi: cellulóz - szálas, rostos szerkezetű, kémiailag nagyon ellenálló vegyület, a növények sejtfalának legfontosabb alkotórésze, az állatok emésztőnedvei nem képesek lebontani, a glükózegységek közötti kötéseket csak egyes cellulózbontó baktériumok hatóanyagai hidrolizálják (pl. kérődzők, hangyák, termeszek bélcsatornájában élnek ilyen baktériumok) állatok + gomba: kitin - nitrogén-tartalmú Az egyszerű szénhidrátok és a diszacharidok vízben jól oldódó, édes ízű vegyületek. Több száz vagy több ezer cukormolekula összekapcsolódásával jönnek létre, vízben nem oldódnak. A fehérjék felépítésében 20-féle aminosav vesz részt. A fehérjéket alkotó aminosavak mindegyikében egy központi szénatomhoz egy hidrogénatom, egy oldallánc, valamint egy amino- és egy karboxilcsoport kapcsolódik. A fehérjék aminosavai ily módon csak az oldallánc szerkezetében különböznek egymástól. Az oldallánc lehet apoláris vagy poláris. A poláris oldalláncban szerepelhetnek semleges, savas és bázikus részletek. Egyes aminosavak oldallánca kénatomot is tartalmaz, a fehérjék tehát C-, H-, O-, N- és S-tartalmú vegyületek. a peptidkötés kialakulása két aminosav között a 20-féle aminosav A fehérjékben az aminosavak peptidkötéssel kapcsolódnak egymáshoz. A molekulákban sok, legalább 50-60, esetenként több száz aminosav kapcsolódik össze egyetlen polipeptidlánccá. A fehérjék tehát makromolekulák. elsődleges szerkezet másodlagos szerkezet A polipeptidláncok szerkezete rendkívül szabályos, a peptidkötések és az oldalláncok távolsága állandó. Az egymás közelébe kerülő peptidkötések között hidrogénkötések jönnek létre, így alakul ki a fehérjék másodlagos szerkezete. A hosszabb oldalláncú aminosavakból felépülő molekularészletek alfa-hélixbe, a rövidebb oldalláncúak pedig béta-lemezbe rendeződnek. harmadlagos szerkezet negyedleges szerkezet Két vagy több polipeptidlánc kapcsolódása hozza létre. Az összekapcsolódó molekularészleteket a fehérje alegységeinek nevezzük. A negyedleges szerkezet csak azokra a fehérjékre jellemző, amelyek több polipeptidláncból állnak. fehérjék szerkezeti felépítése Egy polipeptidlánc sajátságait, térbeli szerkezetét az határozza meg, hogy a felépítésében részt vevő aminosavak milyen sorrendben kapcsolódnak egymáshoz. Az aminosav-egységek oldalláncai között létesülő első- és másodrendű kötések rögzítik. Az apoláris oldalláncok között diszperziós / van der Waals-kötések, a polárisak között dipólus-dipólus kölcsönhatás vagy hidrogénkötés jöhet létre. A savas és a bázikus oldalláncok ionkötéssel, egyes kéntartalmú aminosavak oldalláncai pedig kovalens kötéssel, ún. diszulfid-híddal kapcsolódhatnak egymáshoz. a fehérjék térszerkezete A fehérjék térszerkezetük alapján végső soron két nagy csoportba sorolhatók fibrilláris Szálas, rostos szerkezetűek, vízben nem oldódnak. Jellemzően végig alfa-hélixbe vagy béta-lemezbe rendeződött polipeptidláncok építik fel őket. Szerkezeti anyagok, ilyen például a szaru anyagát adó keratin is, amely a szőrök, tollak, karmok stb. alkotója. A keratin alfa-hélix egységekből áll. globuláris Vízben jól oldódó, gombolyagszerű molekulák. Molekuláikban alfa-hélix, béta-lemez és szabálytalan szakaszok váltakoznak. Molekulaméretüknél fogva kolloid oldatot képeznek. Vizes közegben a molekulák felszínére poláris, belsejébe pedig főképp apoláris oldalláncok kerülnek. Térszerkezetük bizonyos hatásokra, például a hőmérséklet vagy a kémhatás változására könnyen módosul. egyszerű fehérjék proteinek csak aminosavak építik fel, csak aminosavakra hidrolizálhatóak összetett fehérjék proteidek a polipeptidlánchoz más, nem fehérjetermészetű rész is kapcsolódik (pl. a hemoglobinban a vastartalmú molekularészlet) A mioglobin az izmok oxigéntároló fehérjéje. A fehérjelánchoz kapcsolódik egy nem fehérje természetű rész, a piros színű hem. A hem alapját négy pirrolgyűrű összekapcsolódásával kialakuló porfirinváz és vas(II)ion alkotja. A porfirinváz konjugált kettőskötés-rendszerrel rendelkezik, amely könnyen gerjeszthető. A Fe2+ a porfirinváz nitrogénjeihez kapcsolódik, de a vasionon keresztül kötődik hem is a fehérjelánchoz. A koordinatív kötések lehetővé teszik, hogy az oxigénmolekula is a vashoz kötődjön. Így képes a mioglobin oxigént tárolni az izomban. Mivel a molekulát csak egy fehérjelánc építi fel, a mioglobin nem rendelkezik negyedleges szerkezettel. A vörösvértestek fehérjéinek döntő többségét a negyedleges szerkezettel is rendelkező hemoglobin adja. A molekula négy alegységből áll, melyek egyenként hasonlítanak a mioglobinhoz. Minden alegységhez van egy-egy hem, amely az oxigénszállításban részt vesz. A négy egység kapcsolódása adja a molekula negyedleges szerkezetét, mely a működését is befolyásolja. hemoglobin mioglobin enizmek fehérjék összetétele fehérjék funkciója A térszerkezetet biztosító kötések többnyire másodrendűek, tehát gyenge kötőerőt jelentenek. A fehérjék nagyon érzékenyek a környezet változására, a feladatuknak megfelelő módon és mértékben működni csak optimális körülmények között képesek. Érzékenyek a hőváltozásra, a mechanikai hatásokra, a hidrátburok meglétére is, a kémhatás változására -> ez az ionos kötéseket is tönkreteheti. Hatásuk okozhatja a térszerkezet megváltozását, ezzel a működés módosulását, megszűnését, vagyis a denaturációját. A hatások gyakran még a fehérje kolloidállapotát is megszüntetik, a fehérje nemcsak denaturálódik, hanem koagulálódik is. (Reverzibilis és irreverzibilis folyamatok.) dinukleotidok Enzimek: CoA (koenzim A) ciszteaminból, pantoténsavból és ATP-ből épül fel a biológiai oxidációban acetil-csoportot szállít (2 C2) -> acetil-CoA NAD P+ (a NADP+ a NADPH oxidált alakja) a nukleinsavak és zsírsavak bioszintéziséhez szükséges - fotoszintézisben H-t szállít NAD+ (NADH a NAD+ redukált alakja) a sejtlégzés részét képező glikolízis és citromsav-ciklus kofaktora, H-t szállít mononukleotidok A fehérjék kimutatása A biuret-reakció a fehérjék kimutatására szolgál. Lúgos közegben a rézionok a fehérjékben levő peptidkötésekkel lila színű komplex vegyületet képeznek. A kimutatási reakció minden fehérjére jellemző. A fehérjéhez először nátrium-hidroxid oldatot adunk és alaposan összekeverjük az elegyet. Ezután réz-szulfát oldatot öntünk a fehérjeoldathoz. A szénhidrátok vagy tudományos néven szacharidok a növények által, fotoszintézis során termelt, szén, oxigén és hidrogéntartalmú szerves vegyületek. Fontos szerepük, hogy energiát szolgáltatnak az állati és emberi szervezetben (cukrok): a bevitt energia 50-70%-a szénhidrátokból származik. Monomerek, illetve a DNS-t, az RNS-t alkotó nukleinsav, nukleotidlánc szerkezeti egységei. A nukleotid áll egy heterociklikus bázisból purin pirimidin pentóz cukorból ribóz (RNS) dezoxiribóz (DNS) foszfát-csoportból mono- di- tri-foszfát nélküle nukleozid A nukleotidok fontos szerepet játszanak még a sejt energiatranszportjában (pl. ATP, NAD+) és az enzim szabályozásában (pl. kinázok). A sejten belüli kémiai energia-átvitel legkisebb "molekuláris pénzegysége" anyagcserefolyamatok során. Emberi szervezetben egyszerre csak kb. 250 g van jelen. Jelentős izommunka esetén ez az érték akár fél kilogramm is lehet – percenként! Az energia a foszfátcsoportok közötti kötésekben (makroerg kötés) raktározódik. Egy csoport leszakadásával átlag 30 kJ energia szabadul fel mólonként. RNS A ribonukleinsavakat felépítő nukleotidokban az öt szénatomos cukor a ribóz, amelyhez adenin (A) - kettős kötés - uracil (U), guanin (G) - hármas kötés - citozin (C) nevű szerves bázisok -> bázispárok kapcsolódhatnak. A ribonukleinsavak molekuláiban a nukleotidegységek egyetlen polinukleotid-lánccá kapcsolódnak össze. Az egyik nukleotidegység ribózának 3. szénatomján található OH-csoport és a másik nukleotidegység 5. szénatomjához kapcsolódó foszforsavmaradék között alakul ki észterkötés. A molekula gerincét alkotó ribóz-foszfát-láncon egymástól egyenlő távolságban sorakoznak a bázisok. Az RNS-molekulák közötti különbséget a nukleotidok kapcsolódási sorrendje, más szóval a bázissorrend jelenti. A szabadon álló bázisok miatt az RNS-molekulák meglehetősen reakcióképesek, kémiai szerkezetük könnyen módosul. Az egyfonalas RNS-molekulákban a polinukleotid-láncon belül kialakulhatnak bázispárok, ha a lánc önmaga mellett visszahajlik. A-2-U & G-3-C DNS A dezoxiribonukleinsav nukleotidjaiban az öt szénatomos cukor a dezoxiribóz. A szerves bázisok közül hiányzik az uracil, helyette egy hasonló méretű bázis, a timin (T) fordul elő. A DNS-molekulák két polinukleotid-láncból állnak, amelyek egymás körül feltekeredve jellegzetes kettőshélix-szerkezetet alkotnak, a szerves bázisok a hélix belsejében rejtőznek -> kevéssé reakcióképes vegyület. A bázispárképzés szabályainak köszönhetően az egyik polinukleotid-lánc bázissorrendje egyértelműen meghatározza a másik lánc bázissorrendjét. A szabályos bázispárképzésből következik, hogy a DNS kettős láncában megegyezik a purin- és a pirimidinbázisok (A+G = C+T), ezen belül pedig az adenin és a timin, illetve a citozin és a guanin száma. Adenozin-trifoszfát 3 féle lehet: messenger RNS (mRNS): a genetikai információt szállítja a sejtmagból a riboszómákhoz a fehérjeszintézisben. transzfer RNS (tRNS): az aminosavakat szállítja a riboszómákhoz (fehérjeszint.) riboszomáis RNS (rRNS): maga a riboszóma (a fehérje-szintézist végző sejtszervecske) strukturális alkotórésze. A riboszóma aminosavakat rögzít egymáshoz, megfelelő sorrendben, peptidkötéseken keresztül. Az rRNS-nek szerepe van a kész peptidlánc riboszómán belüli mozgatásában is. Transzkripciója a sejtmagvacskában megy végbe. A sejtben található RNS túlnyomó része rRNS.
D o k u m e n t u m   n y e l v e : magyar
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Szabados Virág: A kémia története
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : Prezi prezentáció
O l d a l a k   s z á m a : 72
T e c h n i k a i   m e g j e g y z é s : 2. verzió
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
A   f o r m á t u m   n e v e : PDF dokumentum
O l d a l a k   s z á m a : 72
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 770x433 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 72 DPI
S z í n : színes
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : tömörítetlen
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna