|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : faludy_gyorgy.jpg B é l y e g k é p : http://keptar.oszk.hu/061200/061200/faludy_gyorgy_kiskep.jpg F ő c í m : Faludy György B e s o r o l á s i c í m : Faludy György S z e r e p : létrehozó B e s o r o l á s i n é v : Lengyel U t ó n é v : Kinga I n v e r t á l a n d ó n é v : N E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2017-05-15 E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2014-10-28 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A prezi létrehozásának időpontja. A t í p u s n e v e : prezentáció M e g n e v e z é s : Prezentáció M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció M e g n e v e z é s : Prezi A j o g t u l a j d o n o s n e v e : Lengyel Kinga S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány A l t é m a k ö r : Magyar irodalom története T é m a k ö r : Szépirodalom, népköltészet A l t é m a k ö r : Kortárs magyar irodalom T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány A l t é m a k ö r : Műfordítás T á r g y s z ó : költő M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : író M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : műfordítás M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : 19. század M i n ő s í t ő : időszak T á r g y s z ó : 20. század M i n ő s í t ő : időszak N y e r s v a g y O C R - e s s z ö v e g : Életrajz
Budapesten született zsidó polgári családban. Édesapja Leimdörfer Jenő vegyész, édesanyja Bieringer Erzsébet Katalin volt. 1928-ban érettségizett a fasori Evangélikus Főgimnáziumban. 1937-ben jelentette meg a Villon-átköltéseket, mely jó időre meg is határozta pályáját.
Magánélet
1953-ban feleségül vette Szegő Zsuzsanna újságírót, akivel már letartóztatása előtt kapcsolatban állt. Zsuzsa a Haladás c. lapnak írt cikkeket. Ennek az újságnak a szerkesztőségében találkoztak először. A házasságból egy gyerek született: András (Andrew Faludy, 1955–2010). A Haladás után írt a Világosságnak is, és később a Népszavánál kapott állást. 1963-ban felesége meghalt.
1966-ban Máltán ismerkedett meg nála 28 évvel fiatalabb amerikai fiatalemberrel, Eric Johnsonnal, akivel ezután 36 éven keresztül éltek élettársi kapcsolatban. Bár soha nem titkolta biszexualitását, egy 2002-es tévés interjú, melyben erről vall, mégis csak halála után, 2006-ban került adásba.
2002 júliusában vette feleségül Faludy Fannit (sz. Kovács Fanni), aki 65 évvel volt fiatalabb nála. A párt a halál választotta el.
Történelmi háttér
1947-ben megjelent az Őszi harmat után című verseskötete, illetve a Villon balladák már a 14. kiadásnál tartottak. A rasszizmust megvetette, vezetésével döntötték le 1947. április 26-áról 27-re virradó éjjel Prohászka Ottokár Károlyi-kertbéli szobrát. A kommunista hatalom kezdettől fogva ellenségesen viszonyult hozzá, további művei nem jelenhettek meg. 1949-ben hamis vádak alapján letartóztatták, s Gábori Györggyel és Egry Györggyel kistarcsára internálták, majd pedig a recski kényszermunkatáborba zárták. Itt írt versei 1983-ban Münchenben jelenhettek meg Börtönversek 1949-1953 címmel. Szabadulása után fordításokkal kereste meg a kenyérre valót, majd 1956-ban ismét elmenekült az országból.
Művei
A Pokol tornácán
A pompeji strázsán
Börtönversek 1950–53
Emlékkönyv a rőt Bizáncról
Jegyzetek a kor margójára
Jegyzetek az esőerdőből
Őszi harmat után
a világutazó
Faludy György
Pantagruel
Pokolbeli napjaim után
Pokolbéli víg napjaim
Test és lélek
Versek
Villon balladái
Vitorlán Kekovába
1938-ban elhagyta Magyarországot. Erre többek között az kényszerítette, hogy úgy érezte hazájának az a legrosszabb, ha a háborút a hitleri Németország nyeri meg, így a németek oldalán semmiképp sem akart volna harcolni. Párizsig menekült, itt találkozott többek között Arthur Koestlerrel és az emigráns magyar művészek közösségével. Később a német megszállás miatt innen is távozni kényszerült. Havas Endrével és Lorsy Ernővel együtt Marokkóba ment, majd az Amerikai Egyesült Államokba jutott, ahol a Szabad Magyar Mozgalom titkáraként és lapszerkesztőjeként tevékenykedett. Ezután három évig az amerikai hadseregben szolgált tisztként. Eközben húgát, aki az országban maradt, a nácik meggyilkolták.
Londonban települt le, ahol 1957-től az Irodalmi Újság szerkesztője. 1961-62-ben írta a Pokolbéli víg napjaim című önéletrajzi visszaemlékezéseit, eredetileg angolul (My Happy Days in Hell, 1962). A könyv 1987-ben jelent meg először Magyarországon az AB Független Kiadónál - a kommunista cenzúra által betiltott szamizdat kötetként. 1963 és 1967 között Firenzében és Máltán élt. 1967-ben költözött át Torontóba. Kanadában és az Egyesült Államokban különböző egyetemeken tartott előadást, miközben a Ötágú síp és a Magyarok Világlapja című lapok munkatársaként dolgozott. 1980-ban New Yorkban jelentek meg összegyűjtött versei. Közben Magyarországon tiltott költő volt, a könyvtárakban még a katalógusból is kiszedték azokat a cédulákat, melyen a neve szerepelt. Megjegyzendő azonban, hogy a pártállam idején kiadott A magyar irodalom története több helyen említi, sőt bővebben is tárgyalja és idéz tőle. D o k u m e n t u m n y e l v e : magyar K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Wikipédia: Faludy György A f o r m á t u m n e v e : Prezi prezentáció O l d a l a k s z á m a : 10 T e c h n i k a i m e g j e g y z é s : 2. verzió M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N A f o r m á t u m n e v e : PDF dokumentum O l d a l a k s z á m a : 11 M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 770x433 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 72 DPI S z í n : színes T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : tömörítetlen A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Zsuzsanna |