D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó   U R L : http://keptar.oszk.hu/061200/061223  F á j l n é v : kafka_margit.jpg  B é l y e g k é p : http://keptar.oszk.hu/061200/061223/kafka_margit_kiskep.jpg C Í M  F ő c í m : Kafka Margit B e s o r o l á s i   c í m : Kafka Margit A L K O T Ó  S z e r e p : létrehozó B e s o r o l á s i   n é v : Koncz U t ó n é v : Júlia I n v e r t á l a n d ó   n é v : N D Á T U M  E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2017-07-06 E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2013-10-14 D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A prezi létrehozásának időpontja. D O K U M E N T U M T Í P U S  A   t í p u s   n e v e : prezentáció R É S Z G Y Ű J T E M É N Y  M e g n e v e z é s : Prezentáció M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M  S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y  M e g n e v e z é s : Prezi U R L : https://prezi.com/bzezodftlyat/kafka-margit/ J O G K E Z E L É S  A   j o g t u l a j d o n o s   n e v e : Koncz Júlia S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható T É M A  T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány A l t é m a k ö r : Magyar irodalom története T é m a k ö r : Szépirodalom, népköltészet A l t é m a k ö r : Klasszikus magyar irodalom T Á R G Y S Z Ó  T á r g y s z ó : Kaffka Margit (1880-1918) V I A F I d : 19708135 M i n ő s í t ő : személynév T á r g y s z ó : költő M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : író M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : életrajz M i n ő s í t ő : műfaj I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó  T á r g y s z ó : 19. század M i n ő s í t ő : időszak T á r g y s z ó : 20. század M i n ő s í t ő : időszak L E Í R Á S  N y e r s   v a g y   O C R - e s   s z ö v e g : Kaffka Margit "nagyon-nagy író-asszony" 1980-1918 élete: apja korán meghalt-család szerény körülmények közt él Ösztöndíjasként tanult a szatmári irgalmasnővérek tanítóképző zárdájában, ennek fejében egy évet tanított Miskolcon polgári leányiskolában tanított irodalmat és gazdaságtant; tanítványai imádták. Itt jelentek meg első írásai is, versek, novellák, és ekkoriban vált a Nyugat állandó munkatársává is. Szoros baráti kapcsolatban állt Kosztolányival, Babitscsal és Balázs Bélával is. 1912-ben jelent meg első nagyregénye, a Színek és évek, amely az értékeit vesztett dzsentri társadalommal és a századfordulón élő nők sorsával foglalkozik. Másik nagy sikert aratott regényét, a Hangyabolyt - melyben a zárdában töltött éveket idézi fel - 1917-ben adták ki. Az I. világháború után tizenkét éves fiával együtt a spanyolnátha járvány áldozatává vált. munkássága nyugat első nemzedéke regényei leginkább lélektani epikába tartoznak dzsentriosztály szükségszerű összeomlásának társadalomképe Apja polgári értelmiségi család sarja, anyja ősnemesi família leánya, tanulja a régi világ és a liberalizmus eszméit modern témák - társadalomból kirekesztett tanult nö stb női méltóság kezdetektől ír a nyugatnak- egészen a haláláig sajátosan találkozik a hétköznapi apróságok meghitt megragadása a szecesszió romantikájával Idővel eljut az akkor nagyon modernnek érzett szabad versekhez is, de élete végén visszatér a dalszerű rímes versekhez legjelentősebb a prózája kisepikák novellák karcolatok színes, halk rezdüléseket ábrázolni képes stílus nagy hatás: ADY színek és évek gazdag lelki életű, de körülményei folytán minduntalan megalkuvásra kényszerülő asszony története. A regény hősnője nem azonos a meg nem alkuvó írónővel, de történetében mégiscsak sok az önéletrajzi mozzanat. Lélektani regény, de úgy, hogy azt a társadalmat marasztalja el, amelyben az ábrázolt lélek vergődik. Az írónő rokonszenvezik azokkal a nemesi hagyományokkal, amelyeknek elmúlását szükségszerűnek mutatja be, és szereti azokat a polgári eszményeket, amelyekről megmutatja, hogy az adott körülmények között menynyire alaptalanok. A Színek és évek tragikus összkép, de nem vezet egyéni tragédiához. /A következő nagy mű, a Mária évei azonban már az önálló utat járó asszony tragédiáját ábrázolja. Közben novellák és kisregények egész sorát írja, szinte körképét adva bennük a női sorslehetőségeknek a századforduló Magyarországán./ RODOSTÓ Mikor beköltözött az örmény negyedbe, Gyér udvarát kemény regulába szedte. Jóreggel harangszó, mise nyáron, télben, Rendre sorakozott kiki az ebéden; - Ő maga ült fejtül... Nagymesszire nézve, Nem látta, hogy keshedt az urak mentéje. Ír-olvas napestig - vadászgat gyakorta - Francia gróf izent - be sem bocsátotta, Mert a titulusban esett vala vétség, Fejdelmi személye várta, megkövessék. - Gőgös magyar úr volt. Aztán évek szálltak. Fakóbb a reménység, Megritkul az udvar, gyérebb a cselédnép - Ő a kályhatűznél, kis faragószéken Fúr, csiszol, vesződik - átizzad egészen - Gyönyörű szakála faforgácscsal teli, Csendesen elfordul... maga is neveti. De néha megborzong hűs, tengeri szélben, Fáradt lesz, elszunnyad forró, nyári délben, Fiát emlegeti; jön-e már, hol késik? Hogy ott van, reszketve simogatja végig... - Csendes öregúr lett. Évszázadok multak. S egyszer - mért, miért nem - Ócska sírt bolygatnak messze tengerszélen, Avatag koporsót felkapja ölébe Fújó gőzparipa - lihegve fut véle. "Diadal!" S kigyulnak kérkedve a máglyák. "Diadal - hazajön!" seregek kiáltják. Sok drága puskaport égbe lövöldöznek, Farsangos látásra asszonyok öltöznek, Tort ülnek, lakoznak, harsog a szó szörnyen. Benn a koporsóban halkan összezörren Egynéhány reves csont. Mennyiben különbözött az író a magánember Kaffka Margittól? Hát ettől szörnyen távol állt. Épp az ellenkező végleten. Kaffka mindig is beszédtárgya volt barátnői között járatlansága, rossz ízlése miatt. Az írónőt egyszerűen nem érdekelte a divat. Ha Kaffka maga ment be egy kalapüzletbe? Akkor biztos, hogy kihozta onnan azt a drága kalapot, melyik elcsúfította a fejét, rikított és meghökkentett a fején... És minden más holmijával így volt. Színekkel a ruháiban, hajviselettel, díszekkel... Hihetetlen utakra tudott tévedni az ízlése! És másokkal szemben is uralkodott szemén ez a hályog. Egy alkalommal Tersánszky Józsi Jenő jelent meg nála egy szabónál csináltatott világos öltönyben. Csakhogy a három részes ruhadarabot félreszabták, félrevarrták, púpossá tette a vállát, a felső gallérja pedig szinte hóhérként fojtogatta az írót. De Kaffkának nem szúrt szemet az öltözet gyatrasága, hanem egyszer csak így szól: - Ó, én tudtam, ez lesz a maga sorsa is. A vidéki mamák szemet vetnek egy nagy reményű, ifjú hírességre. Majd befonják. Majd lesz magából polgármester otthon. Máris kiállhatatlanul elegáns, amint látom. Milyen remek az öltönye! Nem! Kaffka nem gúnyolódott. Szinte elérzékenyülve méregette a maskarát. Tersánszky csak hebegni tudott: - Az az átkozott szabó! Elrontotta ezt a jó szövetet nekem! - Józsikám, dehogy! Mint egy királyfi inkognitóban, úgy fest maga, lelkem! Ne adja a szerényet! D o k u m e n t u m   n y e l v e : magyar K A P C S O L A T O K  K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Kass János: Kaffka Margit U R L : http://dka.oszk.hu/064400/064470 K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Kaffka Margit U R L : http://dka.oszk.hu/032800/032841 F O R M Á T U M  A   f o r m á t u m   n e v e : Prezi prezentáció O l d a l a k   s z á m a : 37 T e c h n i k a i   m e g j e g y z é s : 2. verzió M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N A   f o r m á t u m   n e v e : PDF dokumentum O l d a l a k   s z á m a : 39 M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N M I N Ő S É G  L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 770x433 pixel L e g j o b b   f e l b o n t á s : 300 DPI S z í n : színes T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : tömörítetlen S T Á T U S Z  A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ F E L D O L G O Z Ó  S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna