|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : m_zsigmond_arvacska.jpg B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/061200/061229/m_zsigmond_arvacska_kiskep.jpg F ő c í m : Móricz Zsigmond - Árvácska B e s o r o l á s i c í m : Móricz Zsigmond - Árvácska S z e r e p : létrehozó B e s o r o l á s i n é v : Balogh U t ó n é v : Ádám I n v e r t á l a n d ó n é v : N E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2017-07-10 E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2015-05-16 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A prezi létrehozásának időpontja. A t í p u s n e v e : prezentáció M e g n e v e z é s : Prezentáció M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció M e g n e v e z é s : Prezi A j o g t u l a j d o n o s n e v e : Balogh Ádám S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány A l t é m a k ö r : Magyar irodalom története T é m a k ö r : Szépirodalom, népköltészet A l t é m a k ö r : Klasszikus magyar irodalom T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány A l t é m a k ö r : Műelemzés T á r g y s z ó : vers M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : műelemzés M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : kisregény M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : 1941 M i n ő s í t ő : időszak N y e r s v a g y O C R - e s s z ö v e g : Móricz Zsigmond utolsó jelentős regénye az úgynevezett Csibe-novellák nyomán írt Árvácska, amely 1941-ben íródott.
Keletkezés
Rövid története
Szerkezete
A regény szerkezetére a gyorsuló tempó jellemző: egyre kevesebb átvezetést látunk a különböző örökbefogadó családok között.
Műfaja
Az Árvácska műfaja kisregény, azonban néhány más műfaj hatása is erősen érezhető a műben
Móricz Zsigmond-Árvácska (1879-1842)
Keletkezésében egy erős személyes élmény volt jelen.
A Szabadság-hídon találkozott egy öngyilkosságot elkövetni készülő lánnyal, akit később befogadott, és saját lányaként szeretett.
Ez a lány (Littkei Erzsébet= Csibe) szolgált modellként a Csibe-novellák és az Árvácska elkészítésében.
Ballada: szaggatottság jellemző rá, és az időkezelése is jellegzetes: elmosódik az idő, ezáltal érzékelteti az író, hogy Csöre szenvedése időtlenné válik. A tragikum is meghatározó része a novellának: Csöre halála.
Rémtörténet: A kislány folyamatos lelki kínzása csak egy az őt érő rémségek közül. Fizikailag is bántalmazzák.
Zsoltárok: A mű nem fejezetekből, hanem 7 darab zsoltárból áll. A zsoltárok az Ószövetségre utalnak vissza, Az Árvácska nevet viselő kislány nevelőszülőkhöz kerül. Először Dudásékhoz (szegény paraszti család), majd
Szennyesékhez (módos paraszti család) ezután pedig egy jómódú családhoz, Verőékhez kerül.
Mind a három helyen megalázzák, kihasználják, fizikai és lelki fájdalmakat okoznak neki. Egyetlen öröme, ha valaki véletlen szépen vagy normálisan szól hozzá.
Egyedül Dudáséknál érezte a körülményekhez képest "jól" magát, viszont parazsat raknak a kezébe a dinnyelopás miatt és többször is megerőszakolják.
A második helyen, ahol 2 évet töltött el legyet etetnek vele.
A hetedig zsoltárban, Verőéknél már fizikai fájdalmai szinte jelentéktelenek, viszont lelke sérülékeny.
Karácsonykor egy égve hagyott gyertya miatt leég a család ház, a kis Csörével együtt mindenki meghal.
1.-4. zsoltár: Dudáséknál (pusztán)
5.-6. Szennyeséknél (falu)
7. Verőéknél (molnár)
A kapocs az egyes családok között:
szenvedés motívuma, Árvácska halad az apokaliptikus halál (tűzvész) felé.
Motívumok ruhátlanság: megaláztatás, szegénység, kiközösítés, kiszolgáltatottság szimbóluma.
tej: Nem szereti a tejet, egyetlen alkalommal issza meg mikor édesanyja vigasztalja miután "karóba húzták", ez az anyátlanságot jelképezi.
beszélő nevek: Csöre is csak egy kitalált név, nincs neve, ezért nem tartozik sehová.
Szennyes: egy szennyes múltat jelképez.
Dudásné: Megtanítja kesztyűbe dudálni.
halál: Dudás öngyilkossága az élhetetlen életet jelképezi.
tűzvész: Tisztítótűz (várakozás a megtisztulásra.
romlott nyelv: A felnőttek káromkodása egy barbárságot szimbolizál. A kislány pösze beszéde miatt nem tud kommunikálni, dalolászni kezd ami a szabadságot jelképezi, viszont egyre kevesebbet fog énekelni.
Elbeszélésmódja sok ismétlődés, nem lineáris hanem repetitív szerkezet:
kilátástalanság, ebbe a világba már nem jöhet be változás
Az író mondja ki E/3- ben a szereplő gondolatait
Célja: betekintést nyerjünk a főhős belső világába, miközben a külső nézőpontunk is megmarad.
Nincs írói ítélkezés: tárgyilagos szemtelenség felerősíti Árvácska belső szenvedését
Befejezés
Móricz Zsigmond utolsó regénye, amelynek számos olvasata létezik (pszichoanalitikus, metonímikus, bibliai... stb.). Az irodalmi hagyomány a klasszikus modernség és utómodernség első epikus szintézisének (egységbe foglalásának) tekint. D o k u m e n t u m n y e l v e : magyar K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Búzás Kinga: Madách Imre: Az ember tragédiája U R L : http://dka.oszk.hu/061200/061227 A f o r m á t u m n e v e : Prezi prezentáció O l d a l a k s z á m a : 9 M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N A f o r m á t u m n e v e : PDF dokumentum O l d a l a k s z á m a : 10 M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 770x433 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 300 DPI S z í n : színes T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : tömörítetlen A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ A d o k u m e n t u m s t á t u s z a : INSIDE S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Zsuzsanna |