D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : Messing_Sagvari_FINAL.jpg B é l y e g k é p : http://keptar.oszk.hu/061200/061235/Messing_Sagvari_FINAL_kiskep.jpg F ő c í m : Migrációval kapcsolatos attitűdök nemzetközi összehasonlításban B e s o r o l á s i c í m : Migrációval kapcsolatos attitűdök nemzetközi összehasonlításban S z e r e p : szerző B e s o r o l á s i n é v : Messing U t ó n é v : Vera I n v e r t á l a n d ó n é v : N S z e r e p : szerző B e s o r o l á s i n é v : Ságvári U t ó n é v : Bence I n v e r t á l a n d ó n é v : N S z e r e p : létrehozó T e s t ü l e t i n é v : MTA TK Szociológiai Intézet S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2017-07-13 E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2015 A t í p u s n e v e : prezentáció M e g n e v e z é s : Prezentáció M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció M e g n e v e z é s : MTA TK Szociológiai Intézet A j o g t u l a j d o n o s n e v e : Messing Vera, Ságvári Bence S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Jogvédett T é m a k ö r : Szociológia, társadalomkutatás A l t é m a k ö r : Tudománytörténet T é m a k ö r : Szociológia, társadalomkutatás A l t é m a k ö r : Szociológia általában T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret T á r g y s z ó : migráció M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : bevándorlás M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : nemzetközi összehasonlítás M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : magyarság M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : külföldön élő magyar személyiség M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó N y e r s v a g y O C R - e s s z ö v e g : Migrációval kapcsolatos attitűdök nemzetközi összehasonlításban.
A European Social Survey 2015-ös (R7) felvételének előzetes eredményei
MOTTÓ
"Ahogy a menekültekhez viszonyulunk, az tükrözi azt, amilyenek magunk vagyunk."
AZ ELŐADÁSRÓL
A bevándorlás megítélése Magyarországon nemzetközi összehasonlításban.
Lehetséges magyarázatok:
Státuszvesztéstől való félelem szerepe az idegenellenesség erősödésében;
Oktatás lehetséges hatása
Azok aránya, akik egyáltalán nem engednék be az alábbi bevándorlókat
külföldön élő magyar nemzetiségűek
külföldön élő nem magyar nemzetiségűek
Európán kívüli szegényebb országból érkező emberek
Van-e közeli barátjai között, aki más származási csoporthoz tartozik?
A BEVÁNDORLÁS MEGÍTÉLÉSE NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN
2014-2015-BEN
Milyen mértékben kéne megengedni, hogy Magyarországra jöjjenek élni...?
1 - sokuknak; 2 - jó néhányuknak; 3 - keveseknek; 4 - senkinek sem
A BEVÁNDORLÁS MEGÍTÉLÉSE NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN
2014-2015-BEN
Mennyire fontosak annak eldöntésében, hogy valaki letelepedhessen az adott országban?
0 - egyáltalán nem fontos; 10 - nagyon fontos
A BEVÁNDORLÁS MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON
2002-2015
Az alábbi emberek mekkora részének kellene megengedni, hogy Magyarországra jöjjön élni? ("senkinek" válaszok aránya)
külföldön élő magyar nemzetiségűek
külföldön élő nem magyar nemzetiségűek
a szegényebb európai országokból érkező emberek
Európán kívüli szegényebb országokban élő emberek
A MÁSSÁG ELFOGADÁSÁNAK KOMPLEX ELEMZÉSE
"Elfogadás-index"
azok aránya az egyes országokban, akik a négy csoporttal - külföldön élő Magyar; külföldön élő nem Magyar; szegényebb európai; szegényebb, Európán kívüli országból érkező - kapcsolatban sem lennének teljes mértékben (feltétel nélkül) elutasítók
Társadalmi távolság index
azok aránya, akiket egyáltalán nem zavarna ha más faji vagy etnikai csoportba tartozót neveznének ki (1) főnökének vagy (2) kötne házasságot egy közeli rokonával.
IDEGENELLENESSÉG INDIKÁTOROK EGYÜTTES VÁLTOZÁSA
2002-2015 KÖZÖTT
Csökkenő elfogadás: HU - Magyarország CZ - Csehország
AT - Ausztria
Növekvő elfogadás:
NO - Norvégia SE - Svédország
Csak az egyik tengelyen van pozitív változás
NL - Hollandia SI - Szlovénia
Csak az egyik tengelyen van negatív változás:
IE - Írország
ELFOGADÓK ÉS ELUTASÍTÓK MAGYARORSZÁGON
"Az alábbi csoportokba tartozó emberek mekkora részének kellene megengedni a betelepülést Magyarországra?"
Külföldön élő magyar nemzetiségűek
Külföldön élő nem magyar nemzetiségűek
Szegényebb európai országokból érkező emberek
Európán kívüli szegényebb országokból érkező emberek
Külföldről származó zsidó emberek
Külföldről származó muzulmánok
Külföldről származó cigányok
1 - sokuknak meg kellene engedni, hogy Magyarországra jöjjenek élni
2 - jó néhányuknak meg kellene engedni
3 - keveseknek kellene megengedni
4 - senkinek nem kellene megengedni
"Elutasítás-index"
0-7 közötti értékek, ami azt mutatja, hogy hány olyan csoport van, aminek a tagjai közül senkit sem engedne be.
ELFOGADÓK ÉS ELUTASÍTÓK MAGYARORSZÁGON
Az elutasítás mértéke az egyes embercsoportok szerint megoszlásban
"Elutasítás-index"
cigányok
Európán kívüli szegény országokból érkezők zsidók
külföldön élő magyar nemzetiségűek
muzulmánok
Európa szegényebb országaiból érkezők
külföldön élő nem magyar nemzetiségűek
ELFOGADÓK ÉS ELUTASÍTÓK MAGYARORSZÁGON
A 7-féle embercsoport elutasításának összevont megoszlásai
ELFOGADÓK ÉS ELUTASÍTÓK MAGYARORSZÁGON
AZ "ELUTASÍTÁS-INDEX" DEMOGRÁFIAI HÁTTERE
BE- ÉS ELFOGADÁS: A JÖVEDELEM SZEREPE
Befogadás index
Azok aránya az egyes országokban, akik egyetlen társadalmi csoportot beengedésével kapcsolatban sem választanák a feltétel nélküli, teljes elutasítást.
legalsó kvintilis
legfelső kvintilis
legfelső és legalsó kvintilis közötti különbség (=legfelső-legalsó)
AZ ELUTASÍTÁS NÖVEKEDÉSÉNEK LEHETSÉGES TÉNYEZŐI:
Státuszvesztéstől való félelem
Oktatás szerepe
"FELEMELKEDŐK" ÉS "LECSÚSZÓK" CSOPORTJÁNAK LÉTREHOZÁSA
Melyik leírás közelíti meg leginkább az Önök háztartásának jelenlegi jövedelmi helyzetét?
kényelmesen megélünk a jelenlegi jövedelmünkből
kijövünk a jelenlegi jövedelmünkből
nehezen élünk meg a jelenlegi jövedelmünkből
nagyon nehezen élünk meg a jelenlegi jövedelmünkből
Gyermek-, illetve kamaszkorában Ön és családja milyen gyakran küszködött súlyos anyagi gondokkal?
mindig gyakran néha szinte soha soha
1. csoport "felemelkedők"
2. csoport "lecsúszók"
ELFOGADÓK ÉS ELUTASÍTÓK MAGYARORSZÁGON
Befogadás index
Azok aránya az egyes országokban, akik egyetlen társadalmi csoportot beengedésével kapcsolatban sem választanák a feltétel nélküli, teljes elutasítást.
25-49 éves korosztály
50+ éves korosztály
ELFOGADÓK ÉS ELUTASÍTÓK MAGYARORSZÁGON
A. 14-24 évesek körében, 2002-ben és 2015-ben (a "mindenkori" fiatalok)
B. Az 1978-1988-ban születettek körében, 2002-ben és 2015-ben
Oktatás lehetséges szerepe az elutasításban (kontakt elmélet)
Szelektív és szegregáló iskolarendszer:
Iskola fenntartók diverzifikálódása: a diákok ötöde egyházi és magániskolákba jár, amelyre nem vonatkoznak a körzet-szabályok és szabadon válogathatnak a jelentkező gyerekek közül
A maradék négy-ötöd:
Hatalmas különbség budapesti, városi és falusi iskolák között (PISA)
Válogató szülők és igazgatók
Iskolán belüli szelekció
Következmény: társadalmilag, etnikailag homogén iskolai környezet amelyben nincs alkalom a 'másság' megismerésére (legyen az származási, etnikai, szociális fizikai másság) az együttélés és együttműködés megtapasztalására, a tolerancia kialakulására.
Oktatás lehetséges szerepe az elutasításban
(Szociál pszichológiai elméletek alapján)
Formális tantervből hiányoznak a bevándorlók, de a romák is alig-alig szerepelnek a magyar tankönyvekben
(Terestyéni 2004, Vidra-Fox 2011)
Rejtett tanterv (normák és viselkedésminták)
Ez az iskolán és a tanárokon múlik, de vannak nagy általánosságban és évtizedek óta meggyökeresedett jellemző vonásai a magyar iskolák pedagógiai gyakorlatának, amelyek szerepet játszhatnak a másság elutasításának szívós jelenlétében.
Készségek helyett lexikális tudást preferáló oktatás (fókusz a tananyag, nem pedig a gyerek) - unatkozó gyerek + átlagtól való eltérés problematizálása - fegyelmezés - büntetés
Hiányosságokat 'kereső' értékelés - pozitív megerősítés hiánya - sérült önbizalom
Frontális oktatás - hierarchia - együttműködés, egyenrangú vita, partnerségi viszony hiánya: demokratikus viszonyok hiánya
Következmény: önbizalom hiány, szorongás, átlagtól való eltérés problémaként történő észlelése, demokratikus viszonyok hiánya - mind táptalaja az intoleranciának, a kirekesztő attitűdöknek
KÖVETKEZTETÉSEK
Az új tagállamok lakosai a leginkább elutasítóak.
Különbség mutatkozik a csoport származása mentén: cigányok mindenhol a leginkább elutasítottak, zsidók a legkevésbé, (bár Magyarországon még ez utóbbi csoport elutasítottsága is nagyon jelentős.) Ezekben az országokban kiemelkedően magas a biológiai rasszizmus előfordulása is.
Fontos sajátosság, hogy míg a régi tagállamokban az elfogadó/elutasító attitűdöket elsősorban a migránsok integrációs képességei (képzettsége, nyelvismeret, munka készségek) meghatározóak, az új tagállamokban, és különösképp Magyarországon e tényezők mellett a származás - faji és vallási hovatartozás - is nagyon meghatározó szempont. Ez a régi tagállamokra nem áll.
Négyből három ember legalább egy vizsgált embercsoport előtt teljesen lezárnák az ország határait.
Közel 20% azok aránya, akik lényegében senkit sem engednének be az országba.
KÖVETKEZTETÉSEK
Az elutasítás mértékét (a hagyományos demográfiai változók közül) leginkább az életkor, az iskolai végzettség, illetve a jövedelmi helyzet magyarázza.
A valós társadalmi helyzetnél fontosabb lehet a társadalmi státusz percepciója illetve a lecsúszástól való félelem.
Az fősodrú oktatás több sajátossága - erős szelekció következtében létrejövő homogén iskolai környezet, az oktatás által közvetített normák és pedagógiai gyakorlat - is erősítheti a kirekesztő attitűdöket.
Előadásunk az alábbi publikáció alapján készült:
Messing Vera és Ságvári Bence (2016) "Ahogy 'másokhoz' viszonyulunk, az tükrözi azt, amilyenek magunk vagyunk". A magyarországi idegenellenesség okairól. Socio.hu 2016/2
http://socio.hu/uploads/files/2016_2/messing_sagvari.pdf
messing.vera@tk.mta.hu sagvari.bence@tk.mta.hu D o k u m e n t u m n y e l v e : magyar K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Ságvári Bence: A bizalom változó mintázatai Magyarországon és Európában a válság előtt és után A f o r m á t u m n e v e : PowerPoint prezentáció O l d a l a k s z á m a : 24 M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 770x433 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 300 DPI S z í n : színes T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : tömörítetlen A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ A d o k u m e n t u m s t á t u s z a : INSIDE S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Zsuzsanna |