D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó   U R L : http://keptar.oszk.hu/061200/061238  F á j l n é v : moricz_zsigmond_novellisztika.jpg  B é l y e g k é p : http://keptar.oszk.hu/061200/061238/moricz_zsigmond_novellisztika_kiskep.jpg C Í M  F ő c í m : Móricz Zsigmond és novellisztikája B e s o r o l á s i   c í m : Móricz Zsigmond és novellisztikája A L K O T Ó  S z e r e p : létrehozó B e s o r o l á s i   n é v : Balogh U t ó n é v : Anna I n v e r t á l a n d ó   n é v : N D Á T U M  E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2017-07-13 E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2014-11-04 D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A prezi létrehozásának időpontja. D O K U M E N T U M T Í P U S  A   t í p u s   n e v e : prezentáció R É S Z G Y Ű J T E M É N Y  M e g n e v e z é s : Prezentáció M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M  S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y  M e g n e v e z é s : Prezi U R L : https://prezi.com/4ixysopzh8un/moricz-zsigmond-es-novellisztikaja/ J O G K E Z E L É S  A   j o g t u l a j d o n o s   n e v e : Balogh Anna S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható T É M A  T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány A l t é m a k ö r : Magyar irodalom története T é m a k ö r : Szépirodalom, népköltészet A l t é m a k ö r : Klasszikus magyar irodalom T Á R G Y S Z Ó  T á r g y s z ó : Móricz Zsigmond (1879-1942) V I A F I d : 22179627 M i n ő s í t ő : személynév T á r g y s z ó : író M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : újságíró M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : életrajz M i n ő s í t ő : műfaj I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó  T á r g y s z ó : 19. század M i n ő s í t ő : időszak T á r g y s z ó : 20. század M i n ő s í t ő : időszak L E Í R Á S  N y e r s   v a g y   O C R - e s   s z ö v e g : cím: Barbárok - nem csak a rablógyilkosok barbárok, hanem az egész pásztorélet; személyekre utal + olyan világba "viszi el" az olvasót, amely nem csak műveletlen, hanem kegyetlen, embertelen is (zárszó!) szerkezet: különleges szerkesztés, ha úgy szeretnénk, a 3 rész 3 külön novellának felel meg ideje: a pusztán néhány óra; a pusztán nagyobb távlatokba, kb. egy év és a bíróságon is néhány óra játszódik tere: távol a civilizációtól, nem falvakban játszódik, hanem az időjárás viszontagságai között szereplők: a katona - NÉVTELEN!, felesége, az öreg (Sovánka), gyerekek konfliktusok: emberség-embertelenség, háború-béke, szegénység-gazdagság, becsületesség-adósság, átadható-nem átadható élmények vágy: megszabadulni az adósságtól (tehertől? a háború terhétől?) megoldási kísérlet: Vargáék kirablása tragédia: a gyermekgyilkosságok - a háború világából nem lehet akklimatizálódni a rendes, hétköznapi életbe! + a háborús élmények átadhatatlanok ábrázolás: drámai szerkesztésmód, egy napi cselekmény; naturalista ábrázolás (harcjelenetek, gyilkosság) Barbárok Tragédia Kezdet: Nyugat Naturalista, majd a kritikai realista irányzat képviselője Elbeszélések, regények, drámák (a magyar élet minél teljesebb bemutatása) Jellegzetes műfajai a novella és a hosszabb elbeszélés, a regény, a társadalmi dráma, a vígjáték Kelet Népe néven folyóiratot alapított - a népi írók csoportjának vezéralakja Móricz pályaképe A novellaelemzés szempontjai Móricz Zsigmond élete Móricz Zsigmond és novellisztikája Születés, gyermekkor Tiszacsécsén született 1879. július 2-án. Apja, Móricz Bálint földműves, építési vállalkozó; anyja, Pallagi Erzsébet református lelkészi családból származott. A jómódú apát egyik csapás a másik után éri, a tönkrement család Prügyre költözött, Zsigmondot Túristvándiba nagybátyjához, Pallagi Lászlóhoz adták. 1888-tól ismét együtt volt Prügyön a család. Tanulmányok 1890- debreceni református kollégium 1894-től Sárospatakon folytatta tanulmányait Érettségit Kisújszálláson tett. Debrecen- református teológiát, majd jogot tanult, később a Debreceni Hírlap segédszerkesztője volt. 1900 októberében Budapestre költözött, jogot, majd bölcsészetet tanult, de tanári szakvizsgát nem tett. Pesten megismerkedett többek között Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Juhász Gyulával, Tóth Árpáddal. Írói pályakezdés 1903-1906 között öt alkalommal népköltési gyűjtőúton (meséket, dalokat gyűjtött) a közben szerzett társadalmi tapasztalatok nagy hatással voltak írói fejlődésére. 1909: első novelláskötete (Hét krajcár), Ady üdvözölte, barátságuk szellemi szövetséggé vált. 1915-ben haditudósítóként járta a frontot. A kommün bukása után zaklatták, kizárták a Kisfaludy Társaságból, írásait egy ideig csak a Nyugat és az Est-lapok közölték, színdarabjait nem játszották, így visszavonult leányfalui házába. Házasságok, szerelmek 1905-ben házasságot kötött Holics Eugéniával (Janka). Három lányuk (Virág, Gyöngyi, Lili) és egy fiuk született (ő meghalt) 1925-ben felesége öngyilkos lett. 1926-ban házasságot kötött Simonyi Mária színésznővel. 1936-ban megismerkedett Littkei Erzsébettel (Csibe, 21 éves), aki fogadott lánya lett (Árvácska, 28 Csibe-novella). Valójában szeretők voltak. 1937-ben szakított második feleségével, Simonyi Máriával is. Ekkor végleg visszavonult Leányfalura (Csibével, akivel haláláig együtt volt). A Nyugat 1929 és 1933 között Babitscsal közösen szerkesztette a Nyugatot; Móriczé volt a prózarovat. Halála 1942. augusztus 29-én telefonon értesítették, hogy Gyöngyi lányának gyermeke született, az ezt követő meghatottságában leejtette a kagylót, stroke-ot kapott. 6 nap múlva szeptember 5-én hajnali két órakor hunyt el agyvérzésben (Budapesten). I. A szerző helye a magyar irodalom történetében Az író novellisztikájának általános bemutatása Az író alkotói pályaképe, a konkrét mű tematikai besorolása, osztályozása II. A műfaj és annak jellegzetességei A téma A cím A szerkezet A szereplők és jellemek (viszonyrendszer, konfliktusok, megoldásai kísérletek; egyéni célok, vágyak, tragédiák) Az ábrázolt világ (ábr. eszközei) Egyéb III. Konklúzió (tanulság, összegzés) Reflexió (megjegyzés, egyéni észrevétel) Kitekintés (párhuzam a szerző/ a magyar-/világirodalom művével, műveivel) Első írói korszaka: 1908 – 1919 1908: ismert író lesz (Nyugat - Hét krajcár c. novella, pályadíj) Főleg elbeszélések + néhány nagysikerű regény (A fáklya, Sárarany, Isten háta mögött) Hősei tehetséges, jobb sorsra érdemes emberek, akiket a környezetük húz vissza, megakadályozva kibontakozásukat Az I. vh. idején haditudósító, riportokat írt - a háború elleni tiltakozás kifejezője a Szegény emberek című elbeszélése. Második írói korszaka: 1920-as évek Előtérbe került a regény műfaja ekkor válik kritikai realista íróvá Légy jó mindhalálig c. regény (kritikai realista elemei + a gyermeklélek ábrázolása) A magyar múlt vizsgálatával a jelen problémáira keres választ (Erdély trilógia) Harmadik írói korszaka: 1930-as évek Kritikai realizmus kiteljesedése Dzsentri témájú regényei Újra előtérbe került a paraszttéma (a magyar falu reménytelen sorsa) A korszak kiemelkedő novellája a Barbárok Dzsentri: elszegényedő, birtokait elveszítő nemesség, amely ragaszkodott társadalmi rangjához, úri életformájához. korai novella (első írói korszakból) műfaja: novella témája: a magyar falu életének újszerű, valósághű ábrázolása; szakít a parasztság idillikus, romantikus ábrázolásával, feltárja a falun belül megfigyelhető ellentéteket; a falusi szegénység és a gazdag parasztok szembenállását mutat be cím: Tragédia - a szegénység tragédiája, ellehetetlenítése; Kis János tragédiája (predesztináló/beszélő név) szerkezet: expozíció, bonyodalom, fordulat (a meghívás), megoldás szereplők: Kis János (és fia), Sarudy konfliktus: szegény ember - gazdag ember vágy: egyszer igazán jóllakni - gazdagság szimbizációja (az az enyém, amit megeszek) megoldási kísérlet: kienni Sarudyt a vagyonából tragédia: Kis János groteszk halála, a szegénység kilátástalansága ábrázolás: drámai szerkesztésmód, másfél napnyi cselekmény; naturalista ábrázolás (Kis J. életének bemutatása, a környezet leírása, tájnyelvi kifejezések) Naturalizmus: stílusirányzat, amely az egészen valósághű, aprólékos részletekre kiterjedő ábrázolásra törekszik. Nem mellőzi a hétköznapi vagy éppen riasztó, taszító részleteket sem. Kritikai realizmus: a polgári társadalom problémáit a teljesség igényével feltáró művészi ábrázolásmód, amely voltaképpen a polgárság önkritikáját nyújtja. korai elbeszélés (első írói korszakból) műfaja: elbeszélés gyakorlatilag nagyobb terjedelmű novella témája: az első világháború hatása a falusi emberek életére, értékrendjére cím: Szegény emberek - mitől, milyen értelemben szegények? ideje: fiktív ideje megegyezik a megírásának valóságos, történelmi idejével, ezért egyfajta korértelmezés (az első világháborút egyértelműsítik a helyszínek - Sabác, Oslava, Volhynia, Doberdo, Koltov, Lukovice, Zizim - és a német nyelvű harcászati kifejezések, katonai műszók) szerkezet: expozíció, bonyodalom, fordulat (a lopás és a gyilkosságok), tetőpont (a töltésen), megoldás szereplők: a katona - NÉVTELEN!, felesége, az öreg (Sovánka), gyerekek konfliktusok: emberség-embertelenség, háború-béke, szegénység-gazdagság, becsületesség-adósság, átadható-nem átadható élmények vágy: megszabadulni az adósságtól (tehertől? a háború terhétől?) megoldási kísérlet: Vargáék kirablása tragédia: a gyermekgyilkosságok - a háború világából nem lehet akklimatizálódni a rendes, hétköznapi életbe! + a háborús élmények átadhatatlanok ábrázolás: drámai szerkesztésmód, egy napi cselekmény; naturalista ábrázolás (harcjelenetek, gyilkosság) Szegény emberek harmadik írói korszak (’30-as évek)- visszatér a paraszti világ, a nép problémái műfaja: elbeszélés gyakorlatilag nagyobb terjedelmű novella témája: a pusztai életről szól, mely már nem idilli, a puszta teljesen kihalt: nincs civilizáció, nincsenek emberi érzések 1. fejezetben expozíció, hogy megérkeznek a juhászok, bonyodalom: a veres juhász meg akarja kapni a szíjat, de Bodri juhász nem adja, tetőpont a gyilkosság, megoldás a temetés és a vacsora. 2. fejezetben expozíció, hogy az asszony elindul otthonról, bonyodalom az, amikor nem találja a férjét és a fiát, kibontakozás a keresés, tetőpont, hogy megtalálja a sírt, megoldás pedig, hogy a szíjat Szegedre viszik. A 3. fejezet expozíciója a kihallgatás, a bonyodalom az, hogy a veres juhász nem ismeri be a tettét, pedig tudja, hogy fel fogják akasztani, tetőpont, amikor meglátja a szíjat, a megoldás pedig, hogy beismeri a tettét. SZÍJ!!! D o k u m e n t u m   n y e l v e : magyar K A P C S O L A T O K  K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Balogh Ádám: Móricz Zsigmond - Árvácska U R L : http://dka.oszk.hu/061200/061229 K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Gleichner Noémi: Móricz Zsigmond: Hét krajcár U R L : http://dka.oszk.hu/061200/061231 K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Jakab Sándor: Móricz Zsigmond U R L : http://dka.oszk.hu/010400/010478 F O R M Á T U M  A   f o r m á t u m   n e v e : Prezi prezentáció O l d a l a k   s z á m a : 57 M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N A   f o r m á t u m   n e v e : PDF dokumentum O l d a l a k   s z á m a : 58 M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N M I N Ő S É G  L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 770x433 pixel L e g j o b b   f e l b o n t á s : 300 DPI S z í n : színes T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : tömörítetlen S T Á T U S Z  A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ F E L D O L G O Z Ó  S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna