D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : jun2_02.jpg
 B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/064400/064485/jun2_02_kiskep.jpg
C Í M 
F ő c í m : Móricz Zsigmond
B e s o r o l á s i   c í m : Móricz Zsigmond
A L K O T Ó 
S z e r e p : tervező
B e s o r o l á s i   n é v : Kass
U t ó n é v : János
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
K r o n o l o g i k u s   k i e g é s z í t ő : 1927-2010
V I A F I d : 107595371
S z e r e p : festő
B e s o r o l á s i   n é v : Rippl-Rónai
U t ó n é v : József
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
K r o n o l o g i k u s   k i e g é s z í t ő : 1861-1927
V I A F I d : 76324975
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : OSZK MEK
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
S z e r e p : elektronikus szerkesztő
T e s t ü l e t i   n é v : OSZK MEK
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2015-06-12
E s e m é n y : beszerezve
I d ő p o n t : 2012-01-23
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : MEK-be való felvétel időpontja.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : bélyeg
A   t í p u s   n e v e : festmény
A   t í p u s   n e v e : arckép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
M e g j e l e n é s : Budapest : Magyar Posta, 1979
T e c h n i k a : ofszetnyomat, fésűsfogazat
T í p u s : bélyeg
C í m : Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye
S z e r z ő : [szerkesztő] Hevesi Erzsébet, Vermes Anna
M e g j e l e n é s : [Budapest] : [Szerk.], [2012]
T í p u s : bélyeggyűjtemény
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK MEK
M e g j e g y z é s : A Magyar Posta Zrt. engedélyével.
J O G K E Z E L É S 
A   j o g t u l a j d o n o s   n e v e : Magyar Posta Zrt.
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Jogvédett.
T É M A 
T é m a k ö r : Szolgáltatóipar, belkereskedelem
A l t é m a k ö r : Postai szolgáltatások
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Festészet, grafika
T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány
A l t é m a k ö r : Magyar irodalom története
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : bélyeg
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : postabélyeg
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : portré
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : író
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Móricz Zsigmond (1879-1942)
V I A F I d : 22179627
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : festmény
M i n ő s í t ő : műfaj
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 1979
M i n ő s í t ő : időszak
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : 1980
M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : 1979. MÓRICZ ZSIGMOND
Móricz Zs. (1879-1942) születésének 100. évfordulója alkalmából.
Ofszetny. 11 3/4 F. fog.
T.: Kass János, Rippl-Rónai József festményének felhasználásával
Á 1979. jún. 29.-1980. dec. 31.
P 5 108 300 fog. 5 900
3329 3354 1 Ft Portré 50.- 10.-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Móricz Zsigmond magyar író. Elszegényedett kálvinista papi családból származott az édesanyja, apja iparosember volt. Származása nagy szerepet játszott művészetében. Kisújszálláson járt iskolába, Debrecenben teológiát, majd jogot tanult, de egyiket sem fejezte be. Közben a Debreceni Ellenőr munkatársa volt. Első írása is ott jelent meg Schopenhauerről. 1900-tól Budapesten folytatta jogi és bölcsészeti tanulmányait, s közben tisztviselő lett, majd bekerült az Az Ujság szerkesztőségébe. A gyerekrovatban dolgozott sokat a Nyugatban, ahol Osvát Ernő szerkesztő, kritikus figyelt fel rá. Itt jelent meg 1908-ban a Hét krajcár című novellája, mely meghozta számára az elismerést. 1909-ben a Sári bíró című drámáját bemutatta a Nemzeti Színház. Az 1910-es években- írt műveit a naturalizmus emberképe és stílusa határozta meg. A körülmények szorításában élő alakjai, legyenek azok parasztok, dzsentrik, népüket boldogítani vágyó értelmiségiek, képtelenek a kitörésre, és nem csupán a kisszerű környezet, de saját erőtlenségük folytán. Ezt példázza a Sárarany vagy a Fáklya című regénye. Az Isten háta mögött a már letisztult Móriczi regényformában adja a kisvárosi lét képét. Radikálisan szakított a romantikusan idealizált falu-képpel, a paraszti élet zárt világa nála nem csak megtartó erő, hanem a felemelkedés, a kitörés gátja is. Ha hősei lázadnak, csak tragikusan groteszk módon tehetik, éppolyan kisszerűen, mint amilyen az életük. Az I. világháborúban haditudósító volt, a Tanácsköztársaság idején aktív szerepet vállalt, beválasztották a Kisfaludy Társaságba. A kommün bukása után tagságától megfosztották. Ennek reflexiója a drámai történelmi események után, az 1920-as években, az eszményekhez való hűség fogalmazódott meg a Légy jó mindhalálig című 1921-ben írt regényében. 1929-33 között Babits Mihállyal együtt szerkesztette a Nyugatot, 1933-ban megvált a laptól és a népi írók szekértáborával tartott. Határon túli és fiatal írókat támogatott és 1939-től haláláig a népi mozgalom vezető lapját a Kelet Népe-t szerkesztette. Reménytelennek látta a jószándékú és változtatni kívánó emberek lehetőségeit, és ezen véleményének az Úri muri, Rokonok, Kivilágos kivirradatig, Forr a bor című műveiben adott hangot. Legnagyobb igényű művészi vállalkozása az Erdély trilógia, - Tündérkert, A nagy fejedelem, A nap árnyéka - mely 1935-ben készült el. A nyelvi-stiláris szinten is bravúrosan megoldott történelmi regény a XVII. századi Erdély sorsán keresztül a magyarság előtt álló politikai-történelmi alternatívákat vizsgálja. A Pillangó idillikus, társadalomkritikát sem nélkülöző műve. A Boldog ember című, 1935-ben készült regénye a népi írók szociográfiai tevékenységéhez kapcsolódik. Betyárregényeiben népi hősöket állított a középpontba, mint pl. Rózsa Sándor a lovát ugratja, Rózsa Sándor összevonja szemöldökét. Ezzel meglehetősen nagy vihart kavart, mert betyárt tett regényei főhősévé. Az Árvácska című műve pedig a minden gonoszságon diadalmaskodó gyermeki lélek megrázó rajza. Szerkesztőként és irodalomszervezőként folytatott levelezése fontos irodalomtörténeti forrás. Prózanyelve a magyar elbeszélői hagyományban kiemelkedő változást jelentett. Műveiből az 1970-es évek közepéig 32 nyelven 638 fordítás ismert. (Világir.Kisencikl.1976.2k.95 o., Larousse 1992.2k.969 o., MNL.13k.300 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Június) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Móricz Zsigmond
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 840x1075 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 600 DPI
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn