D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : 017.jpg B é l y e g k é p : http://keptar.oszk.hu/068800/068870/017_kiskep.jpg F ő c í m : J. W. Goethe (1749-1832) B e s o r o l á s i c í m : J. W. Goe(1749-1832) E g y é b c í m : Költők - Írók - L M i n ő s í t ő : összefoglaló cím S z e r e p : tervező B e s o r o l á s i n é v : Légrády U t ó n é v : Sándor I n v e r t á l a n d ó n é v : N K r o n o l o g i k u s k i e g é s z í t ő : 1906-1987 V I A F I d : 121532789 S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : OSZK MEK S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország S z e r e p : elektronikus szerkesztő T e s t ü l e t i n é v : OSZK MEK S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2015-08-31 E s e m é n y : beszerezve I d ő p o n t : 2012-01-23 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : MEK-be való felvétel időpontja. A t í p u s n e v e : bélyeg A t í p u s n e v e : grafika A t í p u s n e v e : arckép M e g n e v e z é s : Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye M e g j e l e n é s : Budapest : Magyar Posta, 1948 S o r o z a t : 1948. Költők - Írók - L T e c h n i k a : mélynyomás, fésűsfogazat T í p u s : bélyeg C í m : Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye S z e r z ő : [szerkesztő] Hevesi Erzsébet, Vermes Anna M e g j e l e n é s : [Budapest] : [Szerk.], [2012] T í p u s : bélyeggyűjtemény M e g n e v e z é s : OSZK MEK M e g j e g y z é s : A Magyar Posta Zrt. engedélyével. A j o g t u l a j d o n o s n e v e : Magyar Posta Zrt. S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Jogvédett. T é m a k ö r : Szolgáltatóipar, belkereskedelem A l t é m a k ö r : Postai szolgáltatások T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Festészet, grafika T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány A l t é m a k ö r : Világirodalom története T á r g y s z ó : bélyeg M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : postabélyeg M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : portré M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : író M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : költő M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : Goethe, Johann Wolfgang von (1749-1832) V I A F I d : 24602065 M i n ő s í t ő : személynév T á r g y s z ó : német irodalom M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : 1948 M i n ő s í t ő : időszak T á r g y s z ó : 1949 M i n ő s í t ő : időszak I s m e r t e t ő s z ö v e g : 1948. KÖLTŐK- ÍRÓK-L A Lánchíd újjáépítési alap javára. Mélyny. XI-Vj. 12 : 12 1/2 F. fog. T.: Légrády Sándor Névérték: 4 f Á 1948. okt. 16.-1949. okt. 31. P 235 200 fog. 1073 1025 4 f J. W. Goethe (1749-1832) 30,- 30,- (Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus) I s m e r t e t ő s z ö v e g : Johann Wolfgang Goethe német költő, dráma- és regényíró,
politikus és tudós. Apja császári
tanácsos, anyja a frankfurti
polgármester leánya volt. Öt
fiatalabb testvére közül csak
Cornelia húga érte meg a
felnőttkort. Gyermek- és
kamaszkorában tanult latinul,
görögül, franciául, angolul, olaszul
és héberül. Rajzolt, zenélt, táncolt,
verseket írt. Fiatalságát
szülővárosában Frankfurt am
Mainban, majd Lipcsében töltötte,
itt végezte jogi tanulmányait is.
Lipcsei iskolaévei 1768-ban igen
súlyos testi-lelki összeomlással
zárultak le. Másfél év alatt épült fel
annyira, hogy tanulmányait befejezhette
Strassburg-ban. A lábadozás ideje alatt a jogi előadásokon kívül kémiát,
anatómiát és szülészetet hallgatott. Friderike Brionhoz fűződő szerelem és a Johann
Gottfried Herderrel kötött ismeretség hatására, ekkortól bontakozik ki a
"zseni-korszaka". Frideriké-hez írt dalaiban - Viszontlátás és búcsú, Májusi dal - rátalált
az érzések közvetlen kifejezésének a német költészetben eddig ismeretlen
hangjára. 1771-75 között Frankfurt am Mainban ügyvédeskedett, de inkább írt.
1772-tőf bírósági gyakornok volt, és ekkor szeretett bele barátja menyasszonyába
Charlotte Buff-ba. A frankfurti korszakából maradt fenn a Shakespeare emléknapjára,
valamint A német építőművészetről című tanulmánya. A Götz von Berlichingen című
dráma, de mindenekelőtt Werther szerelme és halála (1774) a strassburg-i fordulat
óta beérett termést képviselik. 1775-ben elfogadta Karl August weimari nagyherceg
által felajánlott magas tanácsosi állást, és politikával, gazdaságtannal, s közben
természettudományos kutatásokkal is foglalkoznia kellett. A weimari államügyek, az
udvari társaság szűkössége elől szinte menekülésszerűen indult 1786-ban Itáliába. Kétéves itáliai tartózkodása alatt a táj, a déli népek szokásai, a növényzet, de
legfőképpen a művészet hagyományai tettek rá mély benyomást. Weimarba
visszatérte után utazási élményei a Római elégiák és a Velencei epigrammák című
versciklusában öltöttek formát. Károly Ágost nagyherceg kíséretében részt vett a nagy francia forradalom elleni harcokban, nevezetesen a valmy-i csatában, amelyről
Franciaországi hadjárat című 1817-ben készült művében számolt be. Ifjúságának
démoni filozófiája helyett fokozatosan a klasszikus rend és megértés hatotta át műveit.
Miután lemondott minden hivatali állásáról, - a weimari színház igazgatását kivéve - az
írásnak szentelte idejét. Továbbra is érdekelte a geológia, a biológia és a botanika.
Tudományos tevékenysége a newtoni analitikus módszer és a matematika szerepének
bírálatán alapult, s ezekkel állította szembe a természet és a szerves formák közvetlen
vizsgálatát. Friedrich Schillerrel való együttműködésük kezdetét jelentette az 1794-ben lefolyt emlékezetes beszélgetésük a természetről. Schiller hatására
fordult újra a költészet felé és egymást serkentve fogalmazták meg polemikus
disztichonjaikat, amelyek Xéniák címmel 1797-ben, valamint balladáikat, amelyek
1798-ban jelentek meg a Musenalmanach-ban. Schiller sürgetésének köszönhető a
Wilhelm Meister befejezése és a Faust folytatása. Schiller halála után súlyosan
megbetegedett és fokozatosan magányba vonult. Megjelentette a Faust első részét, s
ekkor találkozott 1808-ban Erfurt-ban Bonaparte Napoleon-nal. A német
nacionalizmus eszméjétől elfordulva a szellem világa, az egzotikus felé fordult. Megírta
saját élettörténetét Életemből és Költészet és valóság címmel. Számvetést készített
saját pályájáról és kora vívmányairól, ábrándjairól. Művei egyre inkább enciklopédikus
és szimbolikus jelleget öltöttek. Ekkor készült el a Faust I. részének elkészülte után
annak a II. része, amely a német irodalom eddig túl nem szárnyalt - csaknem 60 évig
formált - legremekebb alkotása. Goethe köztiszteletben álló alkotó, a legnépszerűbb s
egyben a legtudósabb német nyelvű író volt. (Larousse 1991.1k.1002 o., MNL.8k.675
o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Március) http://mek.oszk.hu/10200/10292/) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Goethe U R L : http://dka.oszk.hu/040300/040323 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 886x635 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 600 DPI S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Kekk Adrienn |