|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/068900/068914 F á j l n é v : 061.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/068900/068914/061_kiskep.jpg F ő c í m : J. V. Sztálin - kék B e s o r o l á s i c í m : J. V. Sztálin - kék E g y é b c í m : J. V. Sztálin (II.) M i n ő s í t ő : összefoglaló cím S z e r e p : tervező B e s o r o l á s i n é v : Nagy U t ó n é v : Zoltán I n v e r t á l a n d ó n é v : N K r o n o l o g i k u s k i e g é s z í t ő : 1916-1987 V I A F I d : 121397689 S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : OSZK MEK S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország S z e r e p : elektronikus szerkesztő T e s t ü l e t i n é v : OSZK MEK S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2016-02-02 E s e m é n y : beszerezve I d ő p o n t : 2012-01-23 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : MEK-be való felvétel időpontja. A t í p u s n e v e : bélyeg A t í p u s n e v e : grafika A t í p u s n e v e : szobor M e g n e v e z é s : Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye M e g j e l e n é s : Budapest : Magyar Posta, 1951 S o r o z a t : 1951. J. V. Sztálin (II.) T e c h n i k a : mélynyomás, fésűsfogazat T í p u s : bélyeg C í m : Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye S z e r z ő : [szerkesztő] Hevesi Erzsébet, Vermes Anna M e g j e l e n é s : [Budapest] : [Szerk.], [2012] T í p u s : bélyeggyűjtemény M e g n e v e z é s : OSZK MEK M e g j e g y z é s : A Magyar Posta Zrt. engedélyével. A j o g t u l a j d o n o s n e v e : Magyar Posta Zrt. S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Jogvédett. T é m a k ö r : Szolgáltatóipar, belkereskedelem A l t é m a k ö r : Postai szolgáltatások T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Festészet, grafika T é m a k ö r : Politika, államigazgatás A l t é m a k ö r : Politikatörténet T é m a k ö r : Politika, államigazgatás A l t é m a k ö r : Más országok politikai élete T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet T á r g y s z ó : bélyeg M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : postabélyeg M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : szobor M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : politikus M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : politikai vezető M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : Stalin, Iosif Vissarionovič (1879-1953) V I A F I d : 101787139 M i n ő s í t ő : személynév T á r g y s z ó : diktatúra M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : 1951 M i n ő s í t ő : időszak T á r g y s z ó : 1952 M i n ő s í t ő : időszak I s m e r t e t ő s z ö v e g : 1951. J. V. SZTÁLIN (II.) J. V. Sztálin (1879-1953) 72. születésnapja és budapesti szobrának felavatása alkalmából 50-es ívekben nyomták Mélyny. XIII - Vj. 12:12 1/2 F. fog. T: Nagy Zoltán Névérték 1 Ft A 1951. dec. 16.-1952. márc. 31. PM 839 343 fog. 4 000 1271 1217 1 Ft kék 300,- 75,- (Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus) I s m e r t e t ő s z ö v e g : Joszif Visszarionovics Sztálin grúz származású szovjet politikus. Eredeti neve Joszif
Visszarionovics Dzsugasvili volt. 1894-99 között a
tifliszi papi szeminárium hallgatója volt, de kizárták,
mert 1898-tól egy helyi szociáldemokrata szervezet
tagja volt 1900-tól több, grúziai megmozdulás
résztvevője, szervezője volt. Álnéven kisebb írásai,
versei is megjelentek. A Kobra álnevet felvett fiatal
forradalmárt 1902-ben száműzték Kelet-Szibériába.
Távollétében 1903 novemberében az Oroszországi
Szociáldemokrata Munkáspárt Kaukázusi Szövetségi
Bizottságának a tagja lett. 1905-7 között részt vett a
bakui forradalmi megmozdulásokban. 1908-12 között
ismét száműzetésben volt Szolvicsegodszkban és
többször megszökött. 1912 májusban részt vett a
Pravda megindításában, és az abban megjelent első
vezércikkét már Sztalin néven közölte. 1913-ban jelent
meg Marxizmus és nemzeti kérdés című röpirata,
melyet bécsi útja során készített elő. 1913 februárban
ismét száműzték és csak 1917 márciusában tér vissza Pétervárra és a Pravda egyik
szerkesztője lett.1917 októberben támogatta Vladimir Iljics Lenint az
azonnali fegyveres felkelés megindításának kérdésében, de a november 7-i hatalom
átvétel irányításában nem volt jelentős szerepe. Az októberi pétervári felkelés
győzelme után megalakult kormányban 1922-ig népbiztos volt, 1922 áprilisában a
Központi Bizottság főtitkára lett. 1922-ben az un. grúz kérdésben súlyos
konfliktusba került Leninnel. Az év április 3-án az Oroszországi Kommunista Párt
KB. főtitkárává választották. Lenin súlyos betegségét kihasználva egy bővülő személyi
hatalommal töltötte meg az egyébként adminisztratív jellegű beosztását. 1924-től az
egyeduralom megszerzése érdekében sorra számolt le pártbeli ellenfeleivel. A Lev
Davidovics Trockij vezette baloldali ellenzék 1924-25-ben történt
kiszorítása utáni két évben - 1926- 1928-ban - az ún. jobboldali elhajlókkal, - az addig
őt támogató Nyikolaj Ivanovics Buharin (1888-1938) támogatásával - és az addigi
szövetségeseivel leszámolt. Hatalma 1929-ben kampányszerű hevességgel a felülről jövő forradalommal teljesedett ki. A lenini NEP helyett meghirdette az első ötéves
tervet, a földek állami tulajdonba vételét és a nehézipar erőszakos fejlesztését. Az
1930-as évek elején a sikereket a közvélemény előtt mindig az ő alakjával hozták
összefüggésbe, és ez vezetett a személyi kultusz kialakulásához, a sztalinizmushoz.
1935-től nyílt terroruralmat épített ki. 1936-38-as nagy koncepciós kirakatperekben
számolt le politikai ellenfeleivel, parancsára százezreket végeztek ki, milliókat
hurcoltak kényszermunkatáborokba. Külpolitikájában a nemzetközi elszigetelődésből való kitörés után 1935-től a fasizmus elleni összefogásra helyezte a hangsúlyt. A
német-szovjet konfliktus elodázására 1939. augusztus 23-án megnemtámadási
szerződést írt alá Adolf Hitlerrel - Ribbentrop-Molotov paktum - nagyhatalmi
ambíciói miatt. Ezt követően a Vörös Hadsereg megszállta Lengyelország
keleti felét, megtámadta Finnországot, megszállta a balti államokat. 1941 májustól a
Népbiztosok Tanácsának az elnöke lett. 1941. június 22-én a Szovjetuniót ért német
támadás után hadügyi népbiztosként és a hadsereg főparancsnokaként megszervezte
a védekezést. 1945-ben generalisszimusz rangot kapott. A háború után Kelet-Európát
nagyhatalmi pozícióból, egyenlőtlen feltételekkel kapcsolta a Szovjetunióhoz, amit a
Kominform és a KGST biztosított. A szövetségesek teheráni, jaltai és potsdami
konferenciáján a szovjet delegáció vezetőjeként részt vett a világ újrafelosztásában. A
II. világháború után a hatalma csúcspontjára ért Sztalin folytatta az 1930-as években
megkezdett politikáját. 1948-ban újabb koncepciós pereket készített elő, ismét
felerősödött személyi kultusza, amely a halála után meginduló desztalinizáció ellenére
rányomta bélyegét nem csak a Szovjetunió, de az úgymond szocializmust építő
valamennyi ország későbbi történetére. (Larousse 1994.3k.779 o., MNL.17k.3 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Március) http://mek.oszk.hu/10200/10292/) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Légrády Sándor: J. V. Sztálin U R L : http://dka.oszk.hu/068900/068949 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1062x800 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 600 DPI S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ A d o k u m e n t u m s t á t u s z a : INSIDE S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Kekk Adrienn |