D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 080.jpg
 B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/068900/068933/080_kiskep.jpg
C Í M 
F ő c í m : Honvédség
B e s o r o l á s i   c í m : Honvédség
E G Y É B   C Í M 
E g y é b   c í m : Kossuth Lajos (I.)
M i n ő s í t ő : összefoglaló cím
A L K O T Ó 
S z e r e p : tervező
B e s o r o l á s i   n é v : Légrády
U t ó n é v : Sándor
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
1906-1987
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : OSZK MEK
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
S z e r e p : elektronikus szerkesztő
T e s t ü l e t i   n é v : OSZK MEK
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2015-09-10
E s e m é n y : beszerezve
I d ő p o n t : 2012-01-23
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : MEK-be való felvétel időpontja.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : bélyeg
A   t í p u s   n e v e : grafika
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
M e g j e l e n é s : Budapest : Magyar Posta, 1944
S o r o z a t : 1944. Kossuth Lajos (I.)
T e c h n i k a : mélynyomás, fésűsfogazat
T í p u s : bélyeg
C í m : Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye
S z e r z ő : [szerkesztő] Hevesi Erzsébet, Vermes Anna
M e g j e l e n é s : [Budapest] : [Szerk.], [2012]
T í p u s : bélyeggyűjtemény
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK MEK
M e g j e g y z é s : A Magyar Posta Zrt. engedélyével.
J O G K E Z E L É S 
A   j o g t u l a j d o n o s   n e v e : Magyar Posta Zrt.
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Jogvédett.
T É M A 
T é m a k ö r : Szolgáltatóipar, belkereskedelem
A l t é m a k ö r : Postai szolgáltatások
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Festészet, grafika
T é m a k ö r : Hadtudomány, katonapolitika
A l t é m a k ö r : Hadtörténet
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Magyar történelem 1791-1867
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : bélyeg
 M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : postabélyeg
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : filatélia
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : honvédség
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : haderő
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : toborzás
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : 1848/49-es forradalom és szabadságharc
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 1944-1946
 M i n ő s í t ő : időszak
T á r g y s z ó : Magyarország
 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : 1944. KOSSUTH LAJOS (I.)
(1802-1894) Halálának 50. évfordulója alkalmából.
Mélyny. X-Vj. 12 1/2:12 F. fog.
T.: Gönczi (Gebhardt) Tibor (4 fill.), Légrády Sándor (20, 30 fill.) Tóth Gyula (50 fill.)
F 1944. márc. 20.-1946. jún. 30.
P 5 081 000 fog
787 746 20 f Honvédség 25,- 25,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Kossuth Lajos magyar államférfi. Birtoktalan köznemesi családból származott. Sárospataki jogi tanulmányait követően 1824-ben Pesten ügyvédi diplomát szerzett. 1824-32 között Zemplén vármegyében volt ügyvéd. Az 1832-36. évi országgyűléseken a távollevő főrendek képviselőjeként vett részt és az Országgyűlési Tudósítások szerkesztője, 1836-37-ben a Törvényhatósági Tudósítások szerkesztője volt. E lapok "lázító" hangvétele miatt a bécsi udvar nyomására 1837. május 5-én letartóztatták és hűtlenség vádjával négyévi börtönre ítélték, ahonnan 1840 májusában szabadult amnesztiával. 1841 januárban megindította a liberális szellemű Pesti Hírlapot, melyben cikkeivel a feudális kiváltságok ellen, az ország alkotmányos függetlenségéért, a polgári szabadságjogok megteremtéséért lépett fel. Nézetei a konzervatívok, valamint gróf Széchenyi István éles bírálatát váltotta ki, amelyre a Felelet című röpiratban és újságcikkben válaszolt. Kezdeményezésére jött létre a Magyar Kereskedelmi Társaság, melynek irányítója volt. A hazai ipar támogatására létrehozott Védegylet alapító-igazgatója. 1847-ben az ellenzéki párt a Deák Ferenccel közösen szerkesztett Ellenzéki Nyilatkozatot fogadta el hivatalos programul. 1847-48-ban Pest vármegye követe és az ellenzék vezére volt az országgyűlésben. 1848 áprilistól szeptemberig a Batthyány-kormány pénzügyminisztereként a javaslatára kibocsátott Kossuth-bankókkal lehetett biztosítani a gazdaság működését. A forradalom fegyveres megvédése érdekében 1848. július 11-iki legendás beszédével elérte, hogy az országgyűlés 200.000 újoncot és 42 millió forintot szavazott meg e célra. Javaslatára megalakult a honvédelem megszervezésére az Országos Honvédelmi Bizottmányt. 1948. szeptember 24. és október 4. között országos biztosként toborzó úton járt az Alföldön. Október 18-tól a hadsereggel volt. November 1-én nevezte ki Görgey Artúrt a fel-dunai hadsereg fővezérévé. 1849 januárban Debrecenbe tette át székhelyét Alfred Candidus Ferdinand Windischgratz csapatai elől, és onnan irányította a honvédelem szervezését. Áprilisban részt vett a tavaszi hadjáratban. Április 14-én Debrecenben kezdeményezésére az országgyűlés trónfosztottá nyilvánította a Habsburg-Lotharingiai házat, kimondta Magyarország függetlenségét és egyidejűleg megválasztották Magyarország kormányzó-elnökévé. Május 1-én kinevezte a Szemere-kormány tagjait. 1849. augusztus 11-én - az összeomlás után - lemondott és minden hatalmat Görgey Artúrra ruházott át. Augusztus 17-én Törökországba menekült. Először Viddinben és Sumenben élt, majd a török hatóságok - osztrák és orosz nyomásra - 1850 februárban Kiutahiába internálták, amelyet csak 1851 szeptemberben hagyhatott el. 1851 áprilisban alkotmánytervezetet dolgozott ki, majd Londonban és az USA-ban tett előadókörutat, ahol pénzt és fegyvereket gyűjtött egy új magyar szabadságharchoz. 1852-ben Londonban telepedett le, ahonnan 1861-ben Itáliába költözött. 1865-től Turinban - ma Torino - élt. 1859 májusban Magyarország felszabadítása érdekében Klapka Györggyel és gróf Teleki Lászlóval megalakította a Magyar Nemzeti Igazgatóságot. 1867-ben Deák Ferenchez írt nyílt levelében élesen ellenezte a kiegyezést. 1882-ben tiltakozott a magyarországi antiszemita mozgalmak ellen. 1889-ben elveszítette magyar állampolgárságát, melynek kapcsán iratainak kiadásán haláláig dolgozott. Négy és fél évtizedes emigráció után az olaszországi Turinban halt meg. Hazahozatott hamvait 1894. április 1-én temették el Budapesten. (Larousse 1992.2k.524 o., MNL.11k.374 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Március) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Gönczi (Gebhardt) Tibor: Jobbágyfelszabadítás
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 894x638 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 600 DPI
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn