|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/068900/068945 F á j l n é v : 092.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/068900/068945/092_kiskep.jpg F ő c í m : Arany János B e s o r o l á s i c í m : Arany János S z e r e p : tervező B e s o r o l á s i n é v : Vertel U t ó n é v : József I n v e r t á l a n d ó n é v : N K r o n o l o g i k u s k i e g é s z í t ő : 1922-1993 V I A F I d : 121504429 S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : OSZK MEK S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország S z e r e p : elektronikus szerkesztő T e s t ü l e t i n é v : OSZK MEK S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2015-08-17 E s e m é n y : beszerezve I d ő p o n t : 2012-01-23 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : MEK-be való felvétel időpontja. A t í p u s n e v e : bélyeg A t í p u s n e v e : grafika A t í p u s n e v e : arckép M e g n e v e z é s : Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye M e g j e l e n é s : Budapest : Magyar Posta, 1957 T e c h n i k a : mélynyomás, fésűsfogazat T í p u s : bélyeg C í m : Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye S z e r z ő : [szerkesztő] Hevesi Erzsébet, Vermes Anna M e g j e l e n é s : [Budapest] : [Szerk.], [2012] T í p u s : bélyeggyűjtemény M e g n e v e z é s : OSZK MEK M e g j e g y z é s : A Magyar Posta Zrt. engedélyével. A j o g t u l a j d o n o s n e v e : Magyar Posta Zrt. S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Jogvédett. T é m a k ö r : Szolgáltatóipar, belkereskedelem A l t é m a k ö r : Postai szolgáltatások T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Festészet, grafika T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány A l t é m a k ö r : Magyar irodalom története T á r g y s z ó : bélyeg M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : postabélyeg M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : portré M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : költő M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : 1957 M i n ő s í t ő : időszak T á r g y s z ó : 1958 M i n ő s í t ő : időszak T á r g y s z ó : 1959 M i n ő s í t ő : időszak I s m e r t e t ő s z ö v e g : 1957. ARANY JÁNOS Arany J. (1817-1882) halálának 75. évfordulója alkalmából. Mélyny. XIII-Vj. 12 1/2:12 F. fog. T.: Vertel József Á 1957. szept. 15.-1959. jan. 31. P 1 543 600 fog. 4 000 1564 1497 2 Ft kék 200,- 100,- (Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus) I s m e r t e t ő s z ö v e g : Arany János magyar költő. Iskoláit Nagyszalontán kezdte, ahol 14 éves korában
segédtanítói állást vállalt. 1833-ban került Debrecenbe a
református kollégiumba, ahol két évet töltött.
Eközben Kisújszálláson is vállalt tanítói állást.
1836-tól Debrecenben elszegődött
színésznek, majd egy vándortársulattal
eljutott Máramarosszigetig. Néhány hónap
múlva gyalog tért onnan haza Nagyszalontára.
Távollétében apja megvakult, hazatérte után
nem sokkal édesanyja meghalt. Lelkiismereti kérdést csinált a tragédiákból és
lemondott művészi ambícióiról, otthon maradt és segédtanítóskodott, majd községi
írnok, 1840-ben másodjegyző lett. Még abban az évben feleségül vette Ercsey
Juliannát. Két gyermekük született, Juliska és László. Szürkeségéből debreceni
diáktársa, Szilágyi István mozdította ki. Ebből az időből származnak első verselési
próbálkozásai. Óriási olvasottságra tett szert és elméleti megalapozottsággal, nagy
megfontoltsággal dolgozott. Néhány hónapos ifjúkori vándorszínészkedése kitörési
kísérlete volt a szokványos korlátok közül a művészi élet felé. Köznapi tevékenységét
az anyagi biztonságra való törekvése határozta meg. Gyakran olyan hivatalok
vállalására is kényszerült, mely elvonta energiáját az irodalomtól, s ettől sokat
szenvedett. Költészetében maga szabta meg feladatait meglehetősen magas
színvonalon. Nemcsak mesterségbeli tudása, de alapossága, munkabírása is átlagon
felüli volt. Kortársainál lényegesen választékosabban fogalmazott. Írói
gondolkodásának fejlődésére erősen hatottak az 1845-47-es évek között lezajlott
hazai politikai események és a különböző táborok közötti viszályok, politikai harcok. A
megyei élet visszásságairól hexameterekben szóló szatirikus eposza az Elveszett
alkotmány. A Kisfaludy Társaság által kiírt pályázatra a nép ajkán élő történeti
személyről készült a Toldi című elbeszélő költemény, mellyel nemcsak a pályadíjat,
hanem megalapozta népszerűségét, valamint Petőfi Sándor nagyrabecsülését és barátságát is elnyerte. A trilógia befejező része, a Toldi estéje a
lélektani regény rokona. A külső cselekményesség helyett az idős Toldi lelkének belső
mélységei foglalkoztatják Aranyt. A mű 1854-ben került nyomdába. A trilógia középső
része -Toldi szerelme - csak 1879-ben készült el. Az 1848-49-es forradalmat teljes
szívével támogatta, szerkesztette a Nép Barátja című lapot, hazafias verseket,
csatadalokat írt, sőt 1848-ban nemzetőr is volt. A szabadságharc bukása mély lelki és
egzisztenciális válságba sodorta. Petőfi eltűntével pótolhatatlan veszteség érte, ezen
felül elvesztette szalontai állását, lakását, egy ideig bujdosni kényszerült.
Költészetének egyik csúcspontja az 1850-es évek - csüggedés, kétely, ugyanakkor a
felelősségérzet, erkölcsi kötelességtudás parancsai között vívódó - lírája. Ekkor
született a Nagyidai cigányok, a Bolond Istók. 1851-től Nagykőrösön volt a
gimnáziumban magyar és latin tanár és ez idő alatt írt balladái a népéletből, népi
hiedelmekből és a történelemből táplálkoztak, mint pl. az Ágnes asszony, V. László,
Szondi két apródja, A walesi bárdok stb. Másik vezető ballada-motívuma a bűn és
bűnhődés, mely az 1870-es évek balladáiban is tovább él. Túlzott alapossága,
teljességigénye, műgondja, rányomja bélyegét műveire. Öregkori verseiben a
tartalom kereste meg a stílust. Öregkori lírájának gyöngyszemei az Őszikék. E ciklus
versei a modern költészet impresszionisztikus stílusú előfutárai. Költői képességének
jó bizonyítékai Shakespeare fordításai. 1865-ben elvállalta az Akadémia titkári tisztét.
A hivatali izgalmak és Juliska leányának korai halála tíz évre elnémították a költőt.
1877-től már csak névleges főtitkára az Akadémiának. Látási, légzőszervi és
gyomorpanaszai miatt már inkább csak magának írt. Ezekből az írásaiból is
kedélyvilágának mérhetetlen gazdagsága, bölcs iróniája és fanyar megnyugvása árad.
A magyar költészet egyik legjelentősebb megújítója. (Larousse 1991.1k.146 o., Világir.Kisencikl.1976.1k.63 o., MNL.2k.285 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Március) http://mek.oszk.hu/10200/10292/) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Légrády Sándor: Arany János U R L : http://dka.oszk.hu/068800/068869 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 633x889 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 600 DPI S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ A d o k u m e n t u m s t á t u s z a : INSIDE S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Kekk Adrienn |