|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/081500/081573 F á j l n é v : fizikatanitas.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/081500/081573/fizikatanitas_kiskep.jpg F ő c í m : A fizikatanítás pedagógiája B e s o r o l á s i c í m : Fizikatanítás pedagógiája S z e r e p : létrehozó B e s o r o l á s i n é v : Radnóti U t ó n é v : Katalin I n v e r t á l a n d ó n é v : N E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2015-02-25 E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2011-10-22 A t í p u s n e v e : prezentáció M e g n e v e z é s : Prezentáció M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció M e g n e v e z é s : SlidePlayer T é m a k ö r : Fizika, atomfizika A l t é m a k ö r : Tudománytörténet T é m a k ö r : Pedagógia, nevelés A l t é m a k ö r : Pedagógiai módszerek T é m a k ö r : Fizika, atomfizika A l t é m a k ö r : Tudománytörténet T á r g y s z ó : oktatás M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : fizika M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : fizikai és kémiai tudományok M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : tanár M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : tudás M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : ismeret M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : pedagógia M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó N y e r s v a g y O C R - e s s z ö v e g : Dia 1
Radnóti Katalin ELTE TTK Fizikai Intézet rad8012@helka.iif.hu
Dia 2
A fizikatanítás pedagógiája Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Felsőoktatási tankönyv Készült a Soros Alapítvány támogatásával és az Oktatási Minisztérium Felsőoktatási Pályázatok Irodája által lebonyolított felsőoktatási tankönyv támogatási program keretében. Nahalka István, Poór István, Szerzők: Nahalka István, Poór István, Radnóti Katalin, Wagner Éva Feketéné Szakos Éva, Jurisits József Bírálók: Feketéné Szakos Éva, Jurisits József
Dia 3
A fizikatanítás pedagógiája TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. A fizikatanítás történetének áttekintése 3. Különböző tudományterületek kapcsolatai a fizikával 4. A fizikatanítás tudományelméleti háttere 5. A fizikatanítás konstruktivista alapjai 6. A gyermektudomány elemei a fizikában 7. Problémák és feladatok megoldása a fizika tanulása során 8. Tanulásszervezési lehetőségek a fizika órán 9. A szemléltetés lehetőségei fizika órán 10. A fizikatanítás tervezése 11. A fizika tanítása során előkerülő főbb témakörök feldolgozási lehetőségei Név- és tárgymutató
Dia 4
Mi lehet a fizikaoktatás célja? Szaktudományi ismeretek adása a tanulóifjúság számára. Szaktudományi ismeretek adása a tanulóifjúság számára. Leírja a testek mozgását, az ok-okozati viszonyokra irányítja a figyelmet. Leírja a testek mozgását, az ok-okozati viszonyokra irányítja a figyelmet. Segít eligazodni a valóságos környezet jelenségei között, értelmezi, magyarázza azokat. Segít eligazodni a valóságos környezet jelenségei között, értelmezi, magyarázza azokat. Megismerési módszert mutat, amellyel lehetővé válik más tantárgyak tanulása is. Megismerési módszert mutat, amellyel lehetővé válik más tantárgyak tanulása is. Bemutatni a fizikai jellegű ismeretek kialakulást és azok jelentségét az emberiség történetében. Bemutatni a fizikai jellegű ismeretek kialakulást és azok jelentségét az emberiség történetében. Társadalomközpontú természettudományos nevelés Társadalomközpontú természettudományos nevelés Az értelmes állampolgári lét alapjainak megteremtése. Az értelmes állampolgári lét alapjainak megteremtése. A döntési kompetenciák kialakítása. A döntési kompetenciák kialakítása. A modern technika elmeihez és azok felhasználásával kapcsolatos attitűdök formálása. A modern technika elmeihez és azok felhasználásával kapcsolatos attitűdök formálása.
Dia 5
A konstruktivizmus legfontosabb jellemzői 1.A tudást a tanuló aktívan létrehozza, s nem csak passzívan elfogadja. 2.A tanulók az új tudományos ismeretet a már általuk birtokolt tudásra reflektálva, s abba integrálva hozzák létre. 3.Az egyének tanulási folyamataiban a világról egyéni interpretációk születnek meg, amelyek jóságát adaptivitásuk dönti el. 4.A tanulás egyéni konstrukciós folyamat, amely azonban nagyon gyakran társas folyamatok során zajlik, melyekben a gondolatok megmagyarázása és megvitatása döntő jelentőségű. 5.A tanulók magukkal hozzák a világról alkotott saját elképzeléseiket az osztályterembe, s meg kell kapniuk minden lehetőséget arra, hogy azokat kifejezhessék.
Dia 6
Tudományelméleti háttér Galilei módszere: 1.A fogalmak tisztázása (út, idő, sebesség és a gyorsulás fogalmának megsejtése). 2.Hipotézisalkotás a jelenség várható lefolyására vonatkozóan (az idő függvényében egyenletesen változik a sebesség). 3.Hipotéziséből matematikai úton olyan összefüggéseket vezet le, amelyek kísérletileg ellenőrizhetők (út/időnégyzet = állandó) 4.Végül kísérleti úton ellenőrzi az elméleti következtetéseket.
Dia 7
JAVASLATOK A FIZIKA- TANÍTÁS MEGUJÍTÁSÁHOZ 1. A gyermeki előismeretek, a gyermektudomány elemeinek minél szélesebb körű figyelembevétele a tanulási folyamat megtervezésekor. 2. Az új ismeretek feldolgozásakor minden esetben a diákok életének valóságos viszonyaihoz köthető kontextusba kell helyezni a jelenségeket, amelyhez szükségesnek tartjuk, hogy a környezeti problémák mellett történeti elemek is megjelenjenek. 3. A gyerekek megfelelően választott kísérletek alapján történő tapasztalatszerzésének megszervezése, az elmélet irányító szerepének figyelembevétele mellett. 4. A gyermekek tanulási folyamatának megtervezésekor számításba kell venni, hogy a természettudományos ismeretszerzés során az egyéni tudások megkonstruálása társas folyamatokban zajlik, ezért különböző jellegű kollektív munkaformák alkalmazása is szükséges. 5. A különböző természettudományos tantárgyakban szereplő ismeretanyag összehangolása, közös szaknyelv alkalmazása annak érdekében, hogy a diákok a természetet egységes egészként fogják fel, s így az iskolában megszerzett tudásuk hatékony segítség legyen felnőttkori döntéseikben, és mindennapi életükben.
Dia 8
Energia Szubsztanciaként való felfogás Az energiát szállítjuk:
Dia 9
Energia Az energiát tároljuk : Energiatároló vegyületek, energiahordozók
Dia 10
Energia Az energia átadódik:
Dia 11
Energia Az energia termelődik és elhasználódik! Az energia a nagy erőművekben keletkezik? Az energia megmarad?
Dia 12
Elektromosságtan 1.Gyermeki műveletek: elektromos kapcsoló használata, elektromos kapcsoló használata, távirányító használata, távirányító használata, számítógépezés számítógépezés telefonálás stb. telefonálás stb. 2.Forrás fogyasztó szemlélet kialakulása 3. Nincs áramkör fogalom!
Dia 13
Elektromosságtan Nincs töltésmegmaradás! Hogyan viszonyul egymáshoz az 1., 2. és 3. helyeken a vezetékekben folyó áram erőssége?
Dia 14
Elektromosságtan Az elektromos áram a jelenségek ősoka. Adja meg a tanuló a kapcsoló A és B pontjai közt mérhető feszültséget a két ábrának megfelelően összeállított áramkörökben! Az elektromos áram és a feszültség fogalmak azonossága!
Dia 15
Anyagkép 1. Folytonos, még a gázok is! 2. Gázokkal kapcsolatos elképzelések: nincs tömege nincs tömege nem melegíthető nem melegíthető vákuum szívó hatása vákuum szívó hatása csak a mozgó gáz fejthet ki erőt csak a mozgó gáz fejthet ki erőt szelet élőnek tekintik szelet élőnek tekintik az összenyomott gáz kevesebb (térfogat-tömeg) az összenyomott gáz kevesebb (térfogat-tömeg) 3. Részecskeszemlélet fokozatos alakulása Mi van a részecskék közötti térben? (levegő (gyaníthatóan folytonosnak gondolt), mikrobák, szennyeződések stb.) A vízgőz valójában levegő 4. Anyagmegmaradás problémája
Dia 16
Anyagkép Objektum Atomok száma egy átlagos vírus 10 9 darab közepes baktérium 10 12 darab közepes méretű sejt 10 15 darab közepes méretű ember 10 28 - 10 29 darab
Dia 17
Anyagkép Melyik ábra jelzi a leginkább hűen az anyag elhelyezkedését egy lombikban?
Dia 18
Mozgásszemlélet Arisztotelész Newton Az a test, amelyet más test nem mozgat fokozatosan megáll, ha előtte mozgott. Ha egy testre nem hat más test, akkor vagy helyben marad, vagy tovább mozog. A testek mozgása azért szűnik meg, mert ilyen a természet rendje. A testek mozgásának megszűnését testek okozzák, nekiütköznek, súrlódnak vele, akadályozzák a mozgást (gáz, folyadék), folyamatosan érintkezve a testtel lassítják azt. A mozgás fenntartásához egy másik test hatása, erő kell. A mozgás fenntartásához nem egy másik test hatása szükséges. Minél nagyobb erő hat a testre, annál nagyobb sebességgel mozog. A testre ható erő növeli vagy csökkenti a test sebességét, esetleg megváltoztatja a mozgás irányát. A nehezebb test ugyanolyan magasról elengedve hamarabb ér földet. A testek légüres térben ugyanolyan magasról elengedve egyszerre esnek le.
Dia 19
Mozgásszemlélet Az erőt általában a mozgó testhez rendelik, nem a kölcsönhatáshoz. Az erőt általában a mozgó testhez rendelik, nem a kölcsönhatáshoz. Gyorsulás fogalom nehéz. Gyorsulás fogalom nehéz. Az erő nem folytonosan hat, hanem kis lökésekben, s ekkor löki a testet nagyobb sebességre. Egyébként két lökés között lassul. (A tanuló nem adja fel eredeti elképzelését, hanem megpróbálja összeegyeztetni!) Az erő nem folytonosan hat, hanem kis lökésekben, s ekkor löki a testet nagyobb sebességre. Egyébként két lökés között lassul. (A tanuló nem adja fel eredeti elképzelését, hanem megpróbálja összeegyeztetni!) Nehéz és könnyű testek (Úszás, elmerülés, lebegés) Nehéz és könnyű testek (Úszás, elmerülés, lebegés)
Dia 20
Differenciálatlan fogalmak Statikus fogalomrendszer: Hossz, súly, terület, sűrűség, térfogat, tömeg, viszkozitás, szilárdság. Hossz, súly, terület, sűrűség, térfogat, tömeg, viszkozitás, szilárdság. Dinamikus fogalomrendszer: Erő, mozgás, gyorsaság (később sebesség, gyorsulás), nyomás, energia, hő, hőmérséklet, savasság. Erő, mozgás, gyorsaság (később sebesség, gyorsulás), nyomás, energia, hő, hőmérséklet, savasság.
Dia 21
Dia 22
Csoportmunka az osztályban Csoportmunka Ellenérvek A gyerekek fegyelmezetlenek Egyébként ilyesmi sohasem fordul elő Nem tudják a feladatot egyedül megoldani, az esetleges megoldást lemásolják egymásról. A frontális órán ez természetes, hiszen a megoldást a tanár, vagy egy gyerek írja a táblára, a többiek másolják, de itt eleve ez volt a terv!
Dia 23
Csoportmunka az osztályban Csoportmunka Ellenérvek Az a csoport, amelyik lassabb, nem készül el az óra végére, általános iskolások között gyakran még olvasási, szövegértelmezési nehézségek is vannak. Mikor tanuljon meg a gyerek olvasni? Mindig, minden feladatot az osztályban tanuló összes gyerek elvégez az óra végére, sohasem kell azokat otthon befejezni? A csoportmunka általában lassú, gyakran még a jobb csoportok sem készülnek el a tanítási óra végére. Mit tartunk fontosnak? Azt, hogy mennyi anyagot tud a tanár elmondani az órán, vagy pedig az az érdekes, hogy mennyi ragad meg a gyerek fejében?
Dia 24
Csoportmunka az osztályban Csoportmunka Ellenérvek A csoportmunka során sok a mellékvágány, a gyerekek sok mindent megkérdeznek, elolvasnak, amit a frontális órán nem. Vajon hogyan tanuljon a gyerek, ha nincs lehetősége megkérdezni, végiggondolni azt, ami a témával kapcsolatosan foglalkoztatja? Ez elveszett idő-e? A csoportmunka előkészítése a szokásosnál több munkát igényel a pedagógustól. Nincs mit tenni, ez igaz! De gondoljuk végig, hányszor kell egy már letanított ismeretet újra, meg újra elővenni!
Dia 25
Csoportmunka az osztályban Csoportmunka Ellenérvek A csoportmunka során a különböző csoportok nem tudják ugyanazokat a feladatokat megoldani. Vajon a frontális tanítás során nem kell külön foglalkoznunk a jobbakkal, illetve korrepetálnunk a lemaradókat? A csoportmunka túlzottan eszközigényes. Forgószínpad-szerű óraszervezésnél, vagy differenciált óráknál az eszközökből elég egy eszköz is.
Dia 26
Példák
Letölteni Radnóti Katalin ELTE TTK Fizikai Intézet rad8012@helka.iif.hu. D o k u m e n t u m n y e l v e : magyar K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Radnóti Katalin: Mit tanítsunk az energiáról? A f o r m á t u m n e v e : PowerPoint prezentáció O l d a l a k s z á m a : 25 T e c h n i k a i m e g j e g y z é s : Microsoft Office PowerPoint 2003 M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 770x578 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 180 DPI S z í n : színes T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Erzsébet |