D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : szaz_ev_0213.jpg
C Í M 
F ő c í m : Milton
B e s o r o l á s i   c í m : Milton
E G Y É B   C Í M 
E g y é b   c í m : Munkácsy Mihálytól
M i n ő s í t ő : alcím
A L K O T Ó 
S z e r e p : festő
B e s o r o l á s i   n é v : Munkácsy
U t ó n é v : Mihály
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
K r o n o l o g i k u s   k i e g é s z í t ő : 1844-1900
V I A F I d : 29801564
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : OSZK MEK
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
S z e r e p : elektronikus szerkesztő
T e s t ü l e t i   n é v : OSZK MEK
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2016-03-03
E s e m é n y : beszerezve
I d ő p o n t : 2015-02-04
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : MEK-be való felvétel időpontja
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : festmény
A   t í p u s   n e v e : könyvrészlet
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Száz év a magyar művészet történetéből
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Száz év a magyar művészet történetéből : 1800-1900 : festészet, szobrászat
S z e r z ő : Szana Tamás
M e g j e l e n é s : Budapest : Athenaeum, 1901
T í p u s : könyv
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK MEK
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Festészet, grafika
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Művészettörténet
T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány
A l t é m a k ö r : Világirodalom története
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : festmény
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : életkép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : jelenetkép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : Milton, John (1608-1674)
V I A F I d : 17226855
M i n ő s í t ő : személynév
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 1877
M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Milton
Munkácsy Mihálytól.
Sedelmeyer K. engedélyével.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Munkácsi Munkácsy Mihály, 1868-ig Lieb Mihály Leó magyar festőművész, a 19. század magyar festészetének nemzetközileg is elismert mestere. Művészi tudásán és tehetségén kívül, az európai és a magyar társadalom életének falusi és városi közösségeinek kiváló ismerőjeként érzékeny "szociográfus" is volt egyben, hiszen életképfestészete mind szociológiai, mind pedig eseménytörténeti vonatkozásában pontos jellemzést ad kortársairól. Tanulmányozta és nagy műgonddal festette korának jellegzetes karaktereit. Európai és magyar polgárként vált neves festőművésszé, Krisztus-trilógiája és számtalan méltán világhírűvé vált képe missziót teljesített, amellyel keresztény magyarként az egész művelt világ előtt megbecsülést szerzett. Ahhoz, hogy hatalmas életművét létrehozza, tehetségre, szorgalomra, megfeszített szellemi és fizikai munkára volt szükség. Romantikusan realista festő volt, aki mindig invenciókkal teli munkákat alkotott. (Forrás: Wikipédia)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Ez a történeti kép (1877) mutatja a legmagasabb fokon mesterünk művészetét. Megfestésénél óriási föladat várakozott Munkácsyra: bemutatni a lángeszű költőt, úgy, hogy lássuk benne a mélyen gondolkodó filozófot, a szabadság hősét és vértanúját, de egyúttal a magánembert is, ki szerencsétlen volt dicsőségében úgy, mint szerelmében, túlélte pártja szerencséjét, a saját egészségét, tűzhelye kényelmét, sőt még gyermekei szeretetét is. És a mester bámulatos sikerrel oldotta meg ezt a föladatot. Nem folyamodik színpadi fogásokhoz: kompozicziójának központja maga az egyszerűség; de a ki ránéz Milton alakjára, amint egyik keze a szék karját markolja, a másik pedig akaratlanul is a mellére nehezedik: látni fogja ott a szülemlő gondolatot s érezi a lélek teremtő alkotását. A megtört külsőn, a sápadt, magas homlokon, a világtalan szemeken a géniusz visszfénye sugárzik. A költő három leánya sajátszerű bájjal egészíti ki az összhangot. A legkisebbik, Rachel, ott ül mellette, hogy mindjárt kéznél legyen, ha kivárnia valamit. Testvére, a szép Judith, egy vörös bársonyszék támlájára támaszkodik s lélekzetét visszafojtva várja atyja ajkáról a következendő mondatot. Ö a legszebb a három testvér között. A toll az Éva kezében van. Teste előre hajlik, feszült várakozással, egész leikével lesi, hogy mit mond tollába a sorstól üldözött költő. Milton Sedelmeyer műkereskedéséből került az 1878-diki párisi világkiállításba, s oly mesés sikert aratott, aminőben annak idején csakis a renaissance nagy mestereinek lehetett részük. (Forrás: Száz év a magyar művészet történetéből: http://mek.oszk.hu/13700/13750/pdf/13750_1.pdf)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Munkácsy Mihály: Milton
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 2161x1493 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 72 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn