D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/009400/009453 F á j l n é v : 51620866_3a81450da7_o.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/009400/009453/51620866_3a81450da7_o_kiskep.jpg F ő c í m : Budapest - Opera house [Budapest Operaház] B e s o r o l á s i c í m : Budapest - Opera house [Budapest Operaház] S o r s z á m : 1 S z e r e p : fényképész I n v e r t á l a n d ó n é v : N N é v v á l t o z a t o k : jaime.silva E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2010-03-22 E s e m é n y : kibocsátva I d ő p o n t : 2005-10-11 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A Flickr-be való feltöltés dátuma. A t í p u s n e v e : fénykép M e g n e v e z é s : Flickr M e g n e v e z é s : Flickr C r e a t i v e C o m m o n s k ó d : Attribution-NonCommercial-NoDerivs 2.0 T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret T é m a k ö r : Utazás, turizmus A l t é m a k ö r : Magyarországi látnivalók T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Építőművészet T á r g y s z ó : épületkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : színházépület M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : operaház M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
L E Í R Á S I s m e r t e t ő s z ö v e g : Az Operaház a főváros egyik legjelentősebb XIX. századi műemléke. A barokk elemekkel fűszerezett neoreneszánsz palota Ybl Miklós tervei alapján 1875-1884 között született meg a kor építészetének minden leleményét hasznosítva.
Alaprajzánál Ybl Miklós - nyilván a telek adottságait is figyelembe véve - nem a négyzetes formát, hanem a párizsi operánál is alkalmazott megoldást választotta, így a nézőtér tengelyében helyezte el a díszlépcsőt.
Az egyszerű, világos tagolású épület négy, egymástól élesen elkülöníthető részre osztható: a fogadótérre, nézőtérre, színpadtérre és üzemi részre. Az utóbbiaknál a praktikum, az előbbieknél a kényelem és az esztétika volt a fő célja a tervezőnek.
Az Operaház a Nemzeti Múzeum és a Vigadó mellett Budapest legjelentősebb XIX. századi műemléke. Alaprajzánál Ybl Miklós - nyilván a telek adottságait is figyelembe véve - nem az általánosan példaképnek tekintett Gottfried Semper-féle négyzetes formát (a nézőteret körülölelő előcsarnok), hanem a párizsi operánál is alkalmazott megoldást (a nézőtér tengelyében elhelyezett díszlépcső) választotta. Az egyszerű, világos tagolású épület négy, egymástól élesen elkülöníthető részre osztható: a fogadótérre (előcsarnok, társalgók, feljáratok), nézőtérre, színpadtérre és üzemi részre (hátsó színpad és műhelyek). Míg az utóbbi kettőnél a praktikum, a belső tér lehető leggazdaságosabb kihasználása volt a fő szempont, s ez érvényesül az alagsori műhelyektől a IV. emeleten elhelyezett festőteremig, a közönségforgalmi részeknél Ybl elsősorban a kényelmet és a harmonikus művészi hatást tartotta szem előtt. A neoreneszánsz épületen harmonikus egységben olvadnak össze reneszánsz és barokkos stíluselemek, architektúra és plasztika, ornamentika, fa- és fémmunkák, Ybl mindenre kiterjedő figyelmének köszönhetően. Még a legapróbb részletek (csillárok, falikarok, kilincsek) is őrzik keze nyomát. Gazdag díszítés hangsúlyozza az épület reprezentatív funkcióját: a márványból készült előcsarnok és lépcsőház, a márványlapokkal burkolt falak, a szalonok intarziás padlója, a selyemtapéták, a nézőtér aranyvörös ragyogása, a mennyezeteket és oldalfalakat díszítő művészi falfestések és freskók. Az Operaház falfestményeinek zömét a magyar historizmus három nagy mestere, Lotz Károly, Székely Bertalan és Than Mór készítette, párizsi és bécsi mintára, egy egységes vezérgondolatra - a Zene hatalmának egyetemessége, a Zene apoteózisa - fűzve fel a freskóciklus képeit. A dekoráció tervezésében Ybl Schickedanz Albert, a későbbi nagynevű építész segítségével tevékenyen részt vett.
A mészkőből faragott főhomlokzat enyhén ferde földszintje fokozza az épület monumentalitását. A sarkokat Stróbl Alajos két hatalmas márványszfinxe díszíti. A bejárat melletti fülkékben Erkel Ferenc és Liszt Ferenc portrészobra szintén Stróbl alkotása. A foyer (büfé) ablakai előtti fülkékben a négy múzsa, a felső teraszt tizenhat zeneszerző szobra díszíti. Az eredeti, bécsi mintát követő szoborciklust a kor legkiválóbb pesti szobrászai faragták. A sóskúti mészkőből készült, finoman akademizáló stílusú szobrok az 1930-as évekre annyira tönkrementek, hogy el kellett távolítani őket. Pótlásukra csak 1965-ben került sor, ekkor kerültek helyükre a ma látható új alakok: Monteverdi, Scarlatti, Gluck, Mozart, Beethoven, Rossini, Donizetti, Glinka, Wagner, Verdi, Gounod, Bizet, Muszorgszkij, Csajkovszkij, Moniuszko és Smetana. K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : uzo19: Budapestoper [Budapesti Operaház] U R L : http://dka.oszk.hu/008400/008490 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 2272x1704 pixel S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Fucskó Anna S z e r e p / m i n ő s é g : ellenőrzés A f e l d o l g o z ó n e v e : Simon Jennifer |