<?xml version='1.0' encoding='iso-8859-2' ?>
<?xml-stylesheet type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<link rel='stylesheet' type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<DKA>
<identifier> 
	<URLOfDoc>http://keptar.oszk.hu/100700/100786</URLOfDoc> 
	<Filename>ember_0165.jpg</Filename>
        <Thumbnail>http://keptar.oszk.hu/100700/100786/ember_0165_kiskep.jpg</Thumbnail> 
</identifier>
<DKAtitle> 
	<MainTitle>Példák a sejtmozgásra</MainTitle>
	<UniformTitle>Példák a sejtmozgásra</UniformTitle>
</DKAtitle>
<contributor>
	<RoleOfContributor>digitalizálta</RoleOfContributor>
        <ContributorFamilyName>Vidiné Réfi</ContributorFamilyName>
        <ContributorGivenName>Erzsébet</ContributorGivenName>
        <ContributorInvert>N</ContributorInvert>
</contributor>
<contributor_corp>
        <RoleOfContributorCorp>elektronikus szerkesztő</RoleOfContributorCorp>
        <ContributorCorpName>OSZK MEK</ContributorCorpName>
        <PlaceOfContributorCorp>Budapest</PlaceOfContributorCorp>
        <CountryOfContributorCorp>Magyarország</CountryOfContributorCorp>
</contributor_corp>
<date>
        <Pevent>felvéve</Pevent>
        <PdateChar>2020-10-05</PdateChar>
        <Pdate>2020-10-05</Pdate>
</date>
<date>
        <Pevent>beszerezve</Pevent>
        <PdateChar>2015-06-25</PdateChar>
        <Pdate>2015-06-25</Pdate>
        <PdateNote>MEK-be való felvétel időpontja</PdateNote>
</date>
<type>
        <NameOfType>grafika</NameOfType>
        <NameOfType>könyvrészlet</NameOfType>
</type>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Az ember testi és lelki élete, egyéni és faji sajátságai</NameOfCollection>
</subcollection>
<series>
        <TitleOfSeries>A műveltség könyvtára</TitleOfSeries>
</series>
<original_document>
        <OriginalTitle>Az ember testi és lelki élete, egyéni és faji sajátságai</OriginalTitle>
        <OriginalCreator>szerk. Alexander Bernát, Lenhossék Mihály</OriginalCreator>
        <OriginalAttendance>Budapest : Athenaeum, [1905]</OriginalAttendance>
        <OriginalSeries>A műveltség könyvtára</OriginalSeries>
        <OriginalType>ismeretterjesztő kiadvány</OriginalType>
</original_document>
<source>
        <NameOfSource>OSZK MEK</NameOfSource>
        <URLOfSource>http://mek.oszk.hu/14200/14254/</URLOfSource>
</source>
<topic>
        <Topic>Képzőművészet, vizuális művészetek</Topic>
        <Subtopic>Festészet, grafika</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Biológia, etológia</Topic>
        <Subtopic>Mikrobiológia</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Biológia, etológia</Topic>
        <Subtopic>Humán biológia</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Biológia, etológia</Topic>
        <Subtopic>Állattan</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Biológia, etológia</Topic>
        <Subtopic>Tudománytörténet</Subtopic>
</topic>
<subject>
        <Keyword>grafika</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>sejt</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>fehérvérsejt</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<coverage>
        <CoverageKeyword>19. század</CoverageKeyword>
</coverage>
<description>
        <Caption>Példák a sejtmozgásra. - 1. Vándorló fehérvérsejt perces időközökben. 1 és 4 nyugvó állapotban, 2 és 3 vándorlásban. - 2. Béka fehér vérsejtjei baktériumevés után (Phagocytosis), a baktériumok vakuolában fekszenek és ott megemésztődnek.
(Metschnikoíf nyomán.) - 3. Csillangós sejt szerkezete (Apáthy nyomán).</Caption>
        <Description>"Vannak nekünk az amoebához hasonló sejtjeink is, ezek a fehér vérsejtek. Vérünknek minden köbmilliméterében öt-tizezer ilyen sejtet találunk, összes vérünknek pedig (felnőtt embernek 5-6 liter a vére) körülbelül ötven milliárd ilyen sejtje van; de hasonló sejtek nagy számmal fordulnak elő egyebütt is a testünkben, s így nem nagyítunk, ha száz milliárdra tesszük összes hasonló sejtjeink számát. Egészen úgy mozognak ezek, mint az amoebák, képesek a legfinomabb hajszálerek falain keresztül kimászni. Szanaszét vándorolnak egész testünkben a legkisebb hézagokon keresztül. Ha szálka  megy ujjúnkba és lassan kigennyed, ott is a fehér vérsejtek szerepelnek. A legközelebbi erekből a fehér vérsejtek légiói vándorolnak a szálka köré. A sárga geny, amely fellazítja a szálka körül a szöveteket, nem egyéb, mint millió meg millió fehér vérsejt. A fehér vérsejtek épúgy képesek, mint az amoebák, felfalni a közelükbe kerülő baktériumokat. Metschnikoff a fehér vérsejtekkel magyarázta a baktériumokozta betegségek gyógyulását; fagocitáknak, azaz evősejteknek nevezte el. Nem minden esetben van ez így, a betegségek gyógyulása nem megy kaptafára; kitűnt, hogy nem minden baktériumot tudnak a fehér vérsejtek felfalni, másrészt a fölszedett baktériumok sem pusztulnak el mindig. Sokszor a baktériumevés a fehér vérsejt halálát jelenti (99. ábra).
"(Forrás: http://mek.oszk.hu/14200/14254/pdf/14254_1.pdf)</Description>
</description>
<relation>
        <NameOfRelation>A sejt fogalmának fejlődése a XIX. század folyamán</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>https://dka.oszk.hu/100700/100785</URLOfRelation>
</relation>
<format>
        <FormatName>JPEG képállomány</FormatName>
        <Metadata>N</Metadata>
</format>
<quality>
        <FinestFormat>JPEG képállomány</FinestFormat>
        <MaxImageSize>868x1526</MaxImageSize>
        <FinestResolution>300</FinestResolution>
        <ColorOfImage>szürke</ColorOfImage>
        <CompressionQuality>kevéssé tömörített</CompressionQuality>
</quality>
<status>
        <StatusOfRecord>KÉSZ</StatusOfRecord>
</status>
<operator>
        <RoleOfOperator>katalogizálás</RoleOfOperator>
        <NameOfOperator>Nagy Zsuzsanna</NameOfOperator>
</operator>
</DKA>