https://dka.oszk.hu/129800/129875 1587805155.jpg https://dka.oszk.hu/129800/129875/1587805155_kiskep.jpg A búslakodó barátcinege Búslakodó barátcinege felvéve 2022-07-21 2022-07-21 kibocsátva 2020-04-25 2020-04-25 Az Országalbum honlapjára való feltöltés dátuma. létrehozva 2020-04-05 2020-04-05 A fotózás dátuma. fénykép Országalbum Állatvilág Országalbum https://www.orszagalbum.hu/p/a-buslakodo-baratcinege/129311 Attribution 4.0 Biológia, etológia Állattan állatkép műfaj madár tárgyszó/kulcsszó vadon élő állat tárgyszó/kulcsszó cinege tárgyszó/kulcsszó Tatabánya földrajzi hely A búslakodó barátcinege A barátcinege (Parus palustris) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a cinegefélék (Paridae) családjába tartozó apró termetű erdei madárfaj. Egyes rendszerbesorolások a Poecile nembe sorolják Poecile palustris néven. A barátcinege alapvetően európai madárfaj. Az Ibériai-félsziget és Skandinávia nagy része, Írország és Skócia kivételével az egész kontinensen elterjedt. Anatólia fekete-tengeri partvidékén is előfordul. Leginkább bükk- és tölgyerdőkben találkozhatunk vele. Több alfaja van. A barátcinege meglehetősen egyszerű kinézetű madár, főleg a közismert szén- és kékcinkével összehasonlítva. Háta, farka és szárnyai sötétebb, hasa és begye világosabb barna, fehér arcfoltját pedig tarkóig nyúló, fekete sapkája és torokcsíkja fogja közre. A faj testtömege 10-13 gramm, átlagos testhossza 11-12 centiméteres, szárnyfesztávolsága pedig 18-20 centiméter körül mozog. Rokonaihoz hasonlóan elsősorban ízeltlábúakat fogyaszt, étrendjében hernyók, lószúnyogok, pókok, bogarak, poloskák szerepelnek. Állandó madár lévén a téli időszakban magvakkal, bogyókkal egészíti ki étrendjét és nagy szükség esetén kóborolhat. Olykor madáretetőkön is látható. Hangadása változatos, legjellemzőbb hangjai a "pitcsú" vagy "hars-cséé" hívások, illetve a negatív hatást jelző "csikka-bí-bí-bí". A barátcinege bükkösök és tölgyesek faodvaiban fészkel, olykor mesterséges fészekodúkat is elfoglal. A választott hely körül kis revírt tart fenn, amit védelmez a fészekfoglaló betolakodóktól. Évente csak egyszer költ. A mélyedést növényi részekkel béleli ki, ide kerülnek a tojások. A 7-11 csupasz és vak fióka 14-16 nap múltán kel ki, majd 16-20 napos folyamatos szülői táplálást követően a kitollasodott utódok kirepülnek. Az egész Kárpát-medencében gyakorinak mondható, rendszeres fészkelő. Magyarországon az állomány a Dunántúli- és Északi-középhegységben, illetve a Mecsekben a legsűrűbb, az Alföld délkeleti részén viszont egyáltalán nem élnek barátcinegék. Becslések szerint Magyarországon 58 000 - 105 000 fészkelőterritórium található. A faj a Természetvédelmi Világszövetség szerint nemzetközi léptékben is jó kilátású, SPEC értékelése sincs. Magyarországon ennek ellenére védettséget élvez, eszmei értéke 10 000 forint. (Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Bar%C3%A1tcinege) Teó: Barátcinege http://dka.oszk.hu/112100/112150 JPEG képállomány N JPEG képállomány 2756x2067 350 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Simon Jennifer