http://dka.oszk.hu/014700/014753 1230720233.jpg http://dka.oszk.hu/014700/014753/1230720233_kiskep.jpg Csesznek vára Csesznek vára felvéve 2010-06-28 2010-06-28 kibocsátva 2008-12-31 2008-12-31 Az Országalbum honlapjára való feltöltés dátuma. fénykép Országalbum Országalbum http://www.orszagalbum.hu/csesznek-vara_p_2521 Attribution 3.0 Történelem, helytörténet Helytörténet, helyismeret Építészet, építőipar Épületek Utazás, turizmus Magyarországi látnivalók Képzőművészet, vizuális művészetek Építőművészet vár tárgyszó/kulcsszó romos építmény tárgyszó/kulcsszó épületkép műfaj építészeti örökség tárgyszó/kulcsszó zászló tárgyszó/kulcsszó magyar történelem tárgyszó/kulcsszó Magyarország földrajzi hely Veszprém megye földrajzi hely Csesznek földrajzi hely Ez az erődítményünk az 1241 - 42-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülötte. Az első várat a Bána nembeli Cseszneky Jakab báró, királyi kardhordozó (ensifer regis) emeltette 1263 körül egy védelemre kiválóan alkalmas sziklacsúcson. A vár első említése egy 1281-es oklevélben maradt fenn, amely szerint Jakab báró fiai közösen használhatták a várat. 1315-ben a Csákok elfoglalták a várat, de 1323-ban Lampert országbíró visszaítélte gróf Cseszneky Mihály és fia János részére a birtokot, ők azonban még ez évben eladták várbéli birtokukat a Csák nemzetségnek Pázmándfaluért és 100 ezüstdénárért. Károly Róbert király csatolta az uralkodói birtokokhoz a vadban bővelkedő területet. 1392-ben Luxemburgi Zsigmond a cseszneki várat az uradalmához tartozó harmincegy községgel együtt a Garai főnemesi famíliának adta át, azok délvidéki birtokaiért. A vár a Garai család birtokában maradt 1482-ig, a fiúág kihaltáig. 1483-ban a Szapolyai család uralta. 1527-ben I. Ferdinánd foglalta el, így idegen kézre jutott. Cseszneket és uradalmát Bakics Pál kapta meg, aki haláláig 1537-ig birtokolta. Rövid ideig Török Bálint kezén is volt a vár, majd 1540-ben Csaby István kapta, aki Eger főkapitánya volt. Később a Csaby-Wathay családok kezére került. A 16. század közepére a hódító törökök benyomultak a Dunántúlra, ahol Csesznek - Wathay Lőrinc várkapitány vezetésével - végvárként védelmezte az országot. Életét egy tragikus baleset oltotta ki, 1573-ban bortól ittasan örömében egy régi puskaporral töltött ágyút akart elsütni, amit a mellette álló pattantyús vonakodott megtenni. Lőrinc kapitány a fáklyát kezéből kikapva, meggyújtotta a kanócot, mire a löveg hatalmas robajjal szétrobbant, megölve mindkettőjüket. 1594-ben Győr elestét követően a vár török kézre került, de már 1598-ban sikerült visszafoglalni. A 16-17. század fordulóján a vár ismét a gróf Cseszneky család birtokában volt. 1605-ben meghódolt Bocskai István csapatai előtt, 1619-ben pedig Bethlen Gábor vezérei, Haller György és Fekete Péter foglalta el a várat. Az 1622-es nikolsburgi béke alapján ismét királyi birtok lett. A Rákóczi-szabadságharc idején a várban lőszer- és élelmiszerraktár működött, de hadifoglyok gyűjtőhelye is volt. 1708-ban a császári hadak hiába ostromolták, de 1709-ben sikerült bevenniük. A háborús idők elmúltával a vár szerepe megváltozott, a zordon kővárat az Esterházy grófok egy kényelmes lakhatást biztosító barokk kastéllyá alakították át. Korabeli források szerint 1780-ban elköltözött a főúri család, de még szolgaszemélyzet használta a helyiségeket, melyeket egy harminc esztendővel későbbi földrengés, majd tűzvész tett végképp lakhatatlanná. Az 1967-69-es feltárás során sikerül információkat gyűjteni a vár 13. századi állapotáról, annak ellenére, hogy a fellelhető romok nagyjából a 16. századi állapotnak felelnek meg. (Forrás Wikipédia) Virginia: Csesznek vára http://dka.oszk.hu/012500/012561 JPEG képállomány N JPEG képállomány 2592x1944 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ INSIDE katalogizálás Dávid Adrienne