http://dka.oszk.hu/015900/015918 1268197482.jpg http://dka.oszk.hu/015900/015918/1268197482_kiskep.jpg Sirok vára, télen (8) Sirok vára, télen (8) felvéve 2011-06-30 2011-06-30 kibocsátva 2010-03-10 2010-03-10 Az Országalbum honlapjára való feltöltés dátuma. fénykép Országalbum Országalbum http://www.orszagalbum.hu/sirok-vara-telen-8-_p_39541 Attribution 3.0 Történelem, helytörténet Helytörténet, helyismeret Utazás, turizmus Magyarországi látnivalók látkép műfaj vár tárgyszó/kulcsszó romos építmény tárgyszó/kulcsszó Magyarország földrajzi hely Sirok földrajzi hely A Mátra keleti részén egy magányos vulkáni hegycsúcs tör az égbolt felé, rajta Sirok várának falaival, a 296 m magas Várhegy tetején. A siroki vár legrégibb története és nyoma még az avarok idejére nyúlik vissza, akik a védelemre oly kitűnően alkalmas Várhegyet megerősítették, és állandó állomáshelyet telepítettek ide. Uralmuk után benyomuló szláv törzsek szállták meg a VIII. század idelyén, és saját céljaik számára megfelelően átépítették. A honfoglalást követően Sirok és környéke az Aba nemzetség Borh-Bodon-ág birtoka lett, akik a régi pogány időkben emelt várat jelentősen átalakították, és a mai fellegvár helyén új jóval erősebb várat építettek. Mindezekre a régészeti feltárásokból derült fény. Oklevélen először 1320-ban említik e helyet, amikor a felvidéki vármegyékből saját magántartományt erőszakkal létrehozó Csák Máté-hoz csatlakozott Borh-Bodon leszármazótól, Demetertől, Anjou Károly parancsára, Dózsa erdélyi vajda, valamint Drugeth Fülöp szepesi főispán vezetésével a királyi hadak ostrommal elfoglalták a várat. 1324-ben az Aba nemzetség másik ágából származó Kompolthy Imrét tették meg várnaggyá, aki e tisztséget - a megmaradt iratok szerint - még 1339-ben is viselte. Közben a király 1331-ben egy Chenyk nevű cseh vitéznek adományozta a várat, amely 1337-ban ismét a királyi birtok lett. 1372-ben Domoszlai Miklós királyi várnagy kétezer aranyforint értékben kijavította a sérüléseit, amiért az akkori uralkodó, Nagy Lajos zálogba adta neki a váruradalmat. 1388-ban Tari László káptalan, a zálogösszeget kifizette Domoszlai Miklósnak, majd 1390. április 16-án kelt adománylevelében - új adományként - a váci káptalant iktatták be a vár tulajdonosaként. A Tari család bonyodalmas örökösödési és jogi ügyeinek a következtében 1465-ben Guthi Országh Mihály és Kompolti Miklós lettek a vár urai. Őket 1475-ben Hunyadi Mátyás erősítette meg a birtokukban. 1561-ban Ország Kristóf sarokbástyákkal erősíttette meg a várat. 1567-ben a vár örököse Országh Borbála, illetve az ő férje, enyingi Török Ferenc lett. Haláluk után Zsuzsanna lányuk, és férje, Nyáry Pál lettek a birtokosok. 1588-ban a vár elég rossz állapotban volt, így 1596-ban Eger várának elestének a hírére Kótaji Benedek, és Helmeczy János várnagyok a kevés számú őrséggel, rossz felszereltséggel együtt a várat elhagyták, így még abban az évben Ali és Ahmed basák vezetésével a török csapatok kardcsapás, és ostrom nélkül foglalták el, akiknek legfontosabb feladatai közé tartozott a környékbeli lakosság adóztatása és a magyar végvárak mögötti rablóportyák végrehajtása. A hódítók gondot fordítottak a siroki várra, melynek külső falait egy lebontott templom köveivel vastagították meg. Ám amikor Doria János 1687-ben Eger várát ostrom alá vette, a siroki vár török őrsége az egri védők segítségére sietett, és a várból kivonult, ostrom nélkül feladva a várat, sőt még a felszerelésük és élelmük egy részét is ott hagyták. A vár elvesztette hadi jelentőségét, idővel állapota tovább romlott. 1693-ban Bagni marquis birtoka lett, aki komoly anyagi erőket megmozgatva rendbe hozatta a várat és császári őrséggel látta el. A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc alatt a vár hadi szerepet nem játszott, ennek ellenére a császári erők - akkoriban minden potenciális várat - így a siroki várat is felrobbantották (1713), hogy elkerüljenek ehhez hasonló katonai vonatkozású rebelliót. A vár ettől kezdve pusztult, csak várromként volt nyilvántartva, az osztrák vezetésnek nem állt érdekében rendbetételét finanszírozni. A várnak több tulajdonosa is volt. Báró Orczyné, majd a Novotny, később a Vécsey család birtokához tartozott. A későbbi időkben ismét a Nyáry család kezére került a vár, tőlük 1842-ben gróf Károlyi György vette meg. A lakhatatlan vár a Károlyi család tulajdonában volt 1945-ig. (Forrás: Wikipédia) Wojsyl: Fotó a várromról - Sirok http://dka.oszk.hu/016800/016821 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1657x1010 96 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ INSIDE katalogizálás Dávid Adrienne